Képviselőházi napló, 1901. III. kötet • 1902. február 17–márczius 3.

Ülésnapok - 1901-61

61. országos ülés 1902 február 28-án, pénteken. 207 érdekeit illeti, a mi nem történnék a felelős minisztérium tanácsára, befolyásával és hozzájárulásával. Mindenért, a mi történik, mi vagyunk felelősek, és vállaljuk is a felelőséget teljes mértékben. (Mélyedés a jobh- és a baloldalon.) Legyen tehát meggyőződve a t. képviselő ur, hogy itt nem lehet beszélni osztrák vagy más befolyásról; abban a magas légkörben az a felfogás él ós uralkodik, a melyet a mi közjogunk, alkotmányunk megszab abban a hatáskörben, a melyet a koronának a mi alkotmányunk előir. A mi a főherczegek kérdését illeti, magam is csatlakozom ahhoz az óhajtáshoz, hogy minél többször és gyakrabban legyen az országnak szerencséje mindnyájunk örömére a főkerezegekhez, a trónörököstől kezdve valamennyiig, hogy itt láthassa őket az ország a maga körében. Nem is áll az, hogy József főherczeg ő fensége és családja volna az egyedüli, a ki Magyarországon tartózkodik. Hisz más főherczeg JS van, a* ki, pl. egyik főherczeg egyenesen Magyarország legnagyobb birtokosai közé tartozik és állandóan Magyarországon van. (Mozgás a szélsöbaloläalon.) Es ellátogatnak ide más főherczegek is. Hiszen József főherczeg fia, ő fensége József Ágost főherczeg is itt lakik és több főherczeg is ellátogat hozzánk. Magam is óhajtom, hogy ez minél többször történjék. És ha a budai várlak teljesen felépül, a mi igen rövid iclő kérdése, akkor alkalmas helyiségek lesznek, a mik eddig nem voltak. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Miért nem építenek maguknak palotát?) Hiszen, ha valaki visszaemlékezik a múlt esztendők ünnepélyeire, az ideérkezett főherczegek szállodákban voltak kénytelenek lakni, mert nem volt másutt helyük. (Mozgás a szélsöbaloldalon. Felkiáltások: Építsenek!) Ezen segítve lesz és ezután minden feltétele és lehetősége meglesz annak, hogy hosszabb tartózkodásra is lehessen szerencsénk a főherczegekhez, A mi ő Felségének és az udvarnak ittlétét illeti, nem lehet ez ellen panasz. Bizonyos időket, vagy esztendőket leszámitva, a hol a viszonyok -nem engedték, pl. azt a felejthetetlen és örök fájdalom esztendőt, a mikor dicső királynénkat elvesztettük és ' az utána következett telet, és nem tudom, más évet, a mikor maguk a j^arianienti viszonyok is olyanok voltak, hogy nem igen lehetett elvárni, hogy akkor az udvar itt legyen: mondom, ezt a pár epochát kivéve, tessék visszanézni, ő Felsége az utóbbi években, azelőtt is, de főleg az utóbbi időkben az ország nagy

r örömére és boldogságára sokszor időzik az országban. Például most is, mily hosszan van szerencsénk hozzá. Itt volt ő Felsége októberben-novemberben, itt volt januárban, visszajött februárban, itt marad jó ideig, visszajön májusban.. Hiszen oly hosszn ittidőzés és tartózkodás, mint a milyennek most örvendünk, hála Istennek,; xégen történt; évtizedekre, sok századokra, és fnem tudom, mily időkre- kell visszatekintenünk, a mikor az udvar és ő Felsége ily hosszan .itt időzött volna. (Igaz! Ugy van! a jobb- és a baloldalon. Mozgás és felkiíltásoh a szélsöbaloldalon: Ki'telessége!) Nincs semmi szükség erre a figyelmeztetésre. Hiszen csak felelek az ellenvetésekre, A mi azt illeti, hogy a királyi várpalota miféle költségekből fog épülni, és a mi illeti azokat a verziókat, a miket a t. képviselő ur kérdésképen hozzám intézett, azokat egyszerűen leszek szerencsés felvilágosítani. Nessi Pál t. képviselő ur szerint némely verzió abból áll. hogy ( bizonyos összeg visszatartatik a ezivillisztából, az udvartartás költségeiből, és ebből épül a várpalota. Másik szerint nagyobb összeget előlegezett az állani; más verzió szerint nem igy történt a dolog, hanem ha elkészül az egész várpalota és a költségek összeállittatnak, akkor fog kéretni a törvényhozástól azoknak megszavazása. A kérdés nem igy áll. Elejétől fogva el lett határozva, talán már 18fi8. 69-ben, hogy az udvartartás költségeiből bizonyos összegek évenkint visszatartatnak, melyeknek határozott rendeltetés lett kijelölve. Igy bizonyos összegek művészi czélokra, bizonyos összegek nemzeti színházi, operai, egyéb czélokra. és várlaképitési czélokra is. Ebből képződött egy várpalota-építési alap, mely a 70-es evek közepén felment pár millió koronára. Mikor el lett határozva az építés és meg lett állapítva annak költsége, eleinte azok a költségek, melyek a dolog természeténél fogva az éj)itkezés kezdetén alacsonyak voltak, kikerültek ezen visszatartott összegből és ebből fedeztettek. Később az épités költségei mind nagyobbakká váltak, maga az éjjitkezés mind nagyobb dimenziókat vett és majdnem megkétszereződött az az összeg, melyet azok, kik a palota építését tervezték, előre megállapítottak. Akkor kitűnt, hogy ezen visszatartott összegekből a palota építése nem folytatható akadály nélkül, vagy pedig olyan lassan, hogy évtizedek fognak elmúlni, míg ezen összegekből az építkezés befejezhető lesz, a mi sem az építkezésnek nem lett volna előnyére, sem pedig nem felelt volna meg annak a czélnak, melyet szemünk előtt tartottunk és annak az óhajtásnak, melyet e házban, azt hiszem, mindenki oszt, hogy a várpalota mennél előbb a királyi udvartartás fényéhez méltóan meg legyen oldva. Nem volt más teendő, mint vagy kérni erre a törvényhozástól külön költséget, vagy megmaradni a mellett, hogy az épités folytattassék abból az összegbői, melyet az ország az udvartartásra a koronának megajánlt, tehát az ország pénzéből ugyan, melyet azonban tulajdonkép az udvartartás saját czéljaira szavaz meg az ország a koronának. Ezen második alternatívában álkipodtak meg, még pedig akképen, — ez sokkal korábbi dolog, mint az én miniszterelnökségem — hogy, mivel ezen összegek nem lesznek elegendők, az államkincstár előlegezi a várlaképitési alapnak mindazon össze-