Képviselőházi napló, 1901. III. kötet • 1902. február 17–márczius 3.

Ülésnapok - 1901-59

172 59. országos ülés 1902 február 26-án, szerdán. miniszter urnak arról, hogy a Felvidéken a takarmányhiány oly fokra ért, mikép az állami segítés szüksége immáron elérkezett? 2. Ha igen. hajlandó-e a t. miniszter ur intézkedni, mikép a kormány előrelátásából beszerzett takarmány a veszélyezett vidékekre sietősen elszállíttassák és annak mennyisége a mutatkozó szükséghez képest esetleg még növeltessék ?« (Elénk helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Az interpelláczió kiadatik a földművelésügyi miniszter urnak. A földmivelésügyi miniszter ur kivan szólani. (Halljuk.

1 Halljuk!) Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, hogy azon interpellácziónak természete, a melyet a t. képviselő ur hozzám intézett, olyan, miszerint indokolt, hogy ezen interpelláczióra azonnal válaszoljak. (Halljuk ' Halljuk!) A kormánynak igenis tudomása van arról, hogy a Felvidéken a takarmánytermés igen sok kívánni valót hagyott hátra, sőt, hogy egyes helyeken a takarmánytermés tekintetében ínséges viszonyok vannak. Ennek folytán kötelességemnek tartottam részben a kereskedelemügyi miniszter ur közbenjöttével, részben a miniszterelnök ur mint belügyminiszternek közbenjöttével e tekintetben tárgyalásokat folytatni. Az igen t. kereskedelemügyi miniszter úrral tárgyalásokat folytattunk a takarmány szállítási díjszabásának leszállítása, illetőleg mérséklése tekintetében, (Általános élénk helyeslés. Egy hang balfelöl: Csak legyen mit szállítani!) és a kereskedelemügyi miniszter ur felkérésem folytán olyan intézkedést tett, miszerint kisgazdák részére, — mert csakis azoknak a támogatásáról lehet helyesen és igazságosan szó, — (Általános élénk helyeslés.) a szalmaszállitást önköltségen eszközöljük, feltéve, hogy a megfelelő hatósági igazolványok megvannak arra nézve, hogy ez a szalma azon czólra fog fordíttatni, a melyet a kormány szem előtt tart. (Elénk helyeslés jobbfelől.) Ez az egyik része a dolognak. A dolog másik része az volt, hogy a belügyminiszter úrral is tárgyalásokat folytattunk a tekintetben, hogy nem kellene-e a Felvidék egyes részeit külön segítségben is részesíteni? Uray Imre: Melyik Felvidék? Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter: .... és e tekintetben abban állapodtunk meg, hogy ismét csak a kisgazdák támogatására szorítkozhatunk, de tovább nem lehet menni. (Altalános élénk helyeslés.) Nem lehet odáig vinni a dolgokat, hogy a kormány a közép- vagy nagybirtokosokat is segítse ilyen irányban, (Általános élénk helyeslés.) hanem tisztán és kizárólag a kisgazdák érdekében a minisztertanácstól előbb 80.000 koronára terjedő hitelt eszközöltem ki, később pedig ez a hitel 40.000 koronával felemeltetett, e szerint tehát 120.000 korona hitelt biztosítottunk és ennek felhasználásával a kérdéses négy felvidéki vármegyének, névszerint Turócz, Zólyom, Trencsén és Liptónak, a hol a szükség legnagyobb volt, 290 waggon szalma szállítását biztosítottam és pedig olyanformán, hogy a mely kisgazdák készpénzzel fizetni tudnak, azoknak bizonyos árengedménynyel 2 K. 40 f.-ért szállítjuk a szalma mm.-ját, a mi azon a vidéken most igen kedvező és alacsony ár; a kik pedig azonnal fizetni nem tudnak, azok valamivel többet fizetnek, (Mozgás balfelöl.) de azt, a mit fizetni tartoznak, több éven át, _ kamatmentes részletekben fogják megadni. (Általános élénk helyeslés.) Azt hiszem, hogy ez igazságos és méltányos intézkedés. (Általános helyeslés.) A szalmaszállitás intézésénél az állattenyésztési felügyelőket használtam ; iparkodtam a bürokratikus nehézségeket lehetőleg mellőzni. (Elénk helyeslés.) mert az ilyen dolgokban a segítségnek gyorsan kell jönnie. (Általános élénk helyeslés.) Megjegyzem, hogy a nedves időjárás a szalma préselésében és szállításában bizonyos fokig akadályozott, a szalma egy része azonban már rendeltetési helyére jutott, a másik része pedig most van szállítás alatt. Kérem a t. házat, hogy ezen válaszomat tudomásul venni méltóztassék. (Élénk helyeslés.) Haydin Imre: A választ tudomásul veszem. Elnök: A választ az interpelláló képviselő ur is tudomásul vette; azt hiszem, kijelenthetem, hogy a t. ház is tudomásul veszi. (Helyeslés!) Következik Szederkényi Nándor képviselő urnak interpellácziója az olasz kereskedelmi szerződés állítólagos meghosszabbításáról, a miniszterelnök utján az összes kormányhoz. Szederkényi Nándor: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Budapesti és bécsi lapokban közölve volt a legközelebbi napokban, hogy mind a német, mind az olasz kereskedelmi szerződés, a melyek 1903. deczember 31-én járnak^le, egyévi meghosszabbítást fognának nyerni. Én a német kereskedelmi szerződéshez nem szólok, hanem az olasz kereskedelmi szerződés mely engem kizárólag érdekel. Méltóztatik tudni, hogy ezen szerződés folytán jött létre az a hires klauzula, melynél fogva az olasz bor, azt lehet mondani, potom áron jött be Magyarországba és előidézte azt a nyomorúságot, a mely az ujabb időben fokozatosan sújtja a bortermelést. (Ugyvan! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ez a kérdés az egész ország bortermelését a legbehatóbban foglalkoztatja. A t. miniszter urak legjobban tudják ezt, — mert hiszen tegnap is járt itt egy 300 tagból álló. Hegyaljavidéki küldöttség azt kérni, hogy az olasz borvám legalább is 36 frtig emeltessék -fel. íme, az országban az érdekeltség a bortermelők között ekként nyilatkozik meg, hogy oly küldöttségekben jönnek most ide, a milyenre eddig példa nem volt. És ha tovább igy tart, ugy valóságos népvándorlás fog megindulni ide a kormányhoz, hogy az olasz bor beözönlése ellen tiltakozzanak, egyszersmind pedig sürgessék, hogy a bortermelőket mentsék meg az okvetle-