Képviselőházi napló, 1901. III. kötet • 1902. február 17–márczius 3.

Ülésnapok - 1901-59

59. ORSZÁGOS ÜLÉS 1902 február 26-án, szerdán, gróf Apponyi Albert, utóbb Dániel G-ábor elnöklete alatt. Tárgyai: A jegyzőkönyv hitelesítése. — Elnöki előterjesztések. — Az indítvány- és interpellácziós-könyvek felolvasása. — Az 1902. évi állami költségvetés általános tárgyalása. — Haydin Imre interpellácziója a földmivelésügyi miniszterhez a felvidéki takarmányhiány tárgyában. — A miniszter válasza. — Szederkényi Nándor interpellácziója a miniszterelnök utján az összkormányhoz az olasz kereskedelmi szerződés állítólagos meghosszabbítása tárgyában. A kormány részéről jelen vannak: Lukács László, gr. Széchenyi Gyula, Plósz Sándor, Hegedüs Sándor, Wlassics Gyula, Darányi Ignácz, Cseh Ervin. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: T. ház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Szőts Pál képviselő ur vezeti; a javaslatok mellett felszólalókat Nyegre László, a javaslatok ellen felszólalókat Farkas József jegyző ur jegyzi. Méltóztassanak a múlt ülés jegyzőkönyvét meghallgatni. Szőts Pál jegyző (olvassa az 1902. február 25-én tartott ülés jegyzökönyvét). Elnök: A mennyiben észrevétel nincsen, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek nyilvánítom. Bemutatom Tisza Kálmán képviselő ur levelét, melyben tudatja, hogy országgyűlési képviselői megbízatásának tartama alatt főrendiházi tagsági jogát nem gyakorolja. Tudomásul szolgál. Bemutatom a dolbai járás tanítóinak gróf Teleki Gyula képviselő által beadott kérvényét, a tanítói fizetés méltányos rendezése tárgyában. Hock János ákosfalvai lakosnak Makkai Zsigmond képviselő által beadott kérvényét, végkielégítés vagy kegydij engedélyezése iránt. Tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak. T. ház! Napirend előtt Lindner Gusztáv képviselő ur kíván felszólalni! Lindner Gusztáv: T, képviselőház! Azért szólalok fel, hogy válaszoljak pár szóval azon személyes megtámadtatásokra, a melyek a tegnapi ülésen a szász képviselők ellen és ellenem is intéztettek. Mert azt szokták mondani: Qui tacet, quum loqui debuisset, consentire videtur. A tegnap itt elhangzott műszavakat nem ismétlem, de merem állítani, hogy azok nem ide valók és hogy semmiképen sem férnek össze ezen általam mélyen t. háznak méltóságával, (Ugy van! Ugy van! a középnek felső padjain.) a mely ezeréves államnépnek alkotmányos képviselete. A mentelmi jog nem lehet egyéni kiváltság jogtalanságok, mondjuk, súlyos becsületsértések büntetlen elkövetésére; a mentelmi jog intézménye biztosítani akarja a nemzet törvényhozó teste tanácskozásainak teljes szabadságát. (Ugy van! Ugy van! a középnek felső padjain.) Pichler Győző képviselő ur tegnap azt mondta (olvassa) ; »Természetesnek találom, hogy képviselő urak mint önálló párt jelennek meg ebben a házban,« Már egyszer kijelentettem, t. ház, és ma ismétlem és hangsúlyozom, hogy mi nem képezünk külön politikai pártot, hanem a jelenleg létező országgyűlési pártokon kívül állunk. Pichler Győző t. képviselő ur a szász képviselőket politikai ravaszsággal vádolta, mondván (olvassa): »Az egyik magyarázat ide szól a háznak, a másik magyarázat haza szól, r

de nemcsak, hanem a külföldi német sajtónak.« Én, t. ház, ezt a vádat, a melyet alaptalannak tartok, határozottan visszautasítom. (Elénk helyeslés a középnek felső padjain.) Teljes lelki nyugalommal állítom, hogy az e házban kimondott elveket otthon is vallom, (Ugy van' Ugy van! a közép felső padjain.) és a magam részéről kijelentem, hogy abban a pillanatban, a melyben választópolgártársaim többsége engem deza-