Képviselőházi napló, 1901. III. kötet • 1902. február 17–márczius 3.

Ülésnapok - 1901-58

58. országos ülés'1902 tisztújítási jogot. Azután következtek a választások. Minden állásra volt egyetlenegy jelölt, egyetlenegy pályázó, és minden pályázó a régi hivatalnok volt. Már most itt a választói jogot másként gyakorolni, mint bölcsen, talán nem is lehetne. Hát nem nevetséges ez? Hát ide jutottunk? így teszik nevetségessé a magyar szabadságnak, a függetlenségnek régi erős bástyáit, a vármegyéket és igy teszik gúny tárgyává a választói jogot? (Tetszés a széls'óbaloldnlon.) A mi a községi kormányzatot illeti, erre nézve is hoztak már fel az előttem szólott t. képviselőtársaim számos példát. Én is járulhatok egygyelkettó'vel azokhoz, hogy feltüntessem röviden, hogy milyen csend-állapotok vannak nálunk? (Sálijuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon,) A békési járásnak van egy érdemes főszolgabirája, annak viselt dolgai közül hadd mondjak el egy-kettőt. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Még Tallián Béla urnak békési főisj>ánsága idejében történt, hogy az a főszolgabíró kiment Mezőberénybe, hogy a pénzkezelést megvizsgálja. Minthogy azt nem találta rendben, felfüggesztett és pellengérre állított vagy két embert. Később azonban kitűnt, hogy nem a pénzkezelésben volt a hiba, hanem abban, hogy a főszolgabíró ur nem tudott számolni. A két pellengérre állított mezőberényi polgár ügyét egy fiatal ügyvéd felkarolta és a nyilvánosság előtt egy hírlapban szellőztette. Feleselés, majd párbajra való kihívás követte ezt, a kihívást azonban a főszolgabíró ur nem fogadta el. Ezt szemére vetették neki, a mikor azután ő inzultálta ellenfelét, majd pedig kihívta. Ekkor becsületbíróság ült össze a volt főispán, Terényi elnöksége alatt és ez a becsületbíróság kimondotta, hogy a főszolgabírónak ellenfele elégtételt szolgáltatni nem tartozik. Ez azonban egy kissé régebben történt, felhozhatok pár példát ujabb időből is. (Halljuk! Halljuk! a szélsobahldalon.) Ugyancsak Mezőberényben történt, hogy egy jegyzői állás megüresedett. A főszolgabíró urnak volt egy unokaöcscse, a kit már több helyen megpróbált beszerkesztem jegyzőnek, de sehol sem sikerült. Kísérletet tett tehát vele Mezőberényben is. Összegyűlt a képviselőtestület és megkezdődött a választás. A helyett, hogy 40—45 képviselőtestületi tagot névszerint megszavaztatott volna a főszolgabíró ur, csak felkiáltás alaj> ján akarta eldönteni, hogy ki mellett szól a többség és daczára annak, hogy az ő t. unokaöcscse mellett csak nagy kisebbség állott, mégis őt kiáltotta ki megválasztott jegyzőnek. Ez a dolog aztán felkerült a vármegyéhez és a vármegye megsemmisítette a választást azon a czimen, hogy a szolgabíró ur érzéki csalódásba esett, hallószervei nem működtek kellően. (Derültség a baloldalon.) A főszolgabíró ur a választások alatt a KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. III. KÖTET. február 25-én, kedden. 120 legnagyobb kortestollat tűzte kalapja mellé. Többek között egy református tanítóval állott szóba és a mikor ez azt találta kérdezni tőle, hogy hol kezdődik tulajdonképen a korteskedés: oly módon utasította őt el, hogy majdnem tettlegességre került a dolog. Énnek a főszolgabíró urnak egy másik viselt dolgát is szellőztetni kívánom itt az ország szine előtt. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon,) Ez pedig az, hogy ez a t. főszolgabíró ur egy köztiszteletben álló úriembert: a gimnázium igazgató-tanárát, kompánistáival, czimb óráival együtt akarta lejáratni. Annak valami privát ügyébe beavatkoztak, azután ezt az ügyet a kaszinó elé v.'tték. Ott sértő indítványt tettek, hogy zárják ki az igazgatót a kaszinóból. Ez az ügy appellálás folytán felkerült a minisztériumig és a miniszter lesújtó végzést hozott, amelyben keményen megleczkéztette őket. Most, a választások után, ismét kezd működni a főbíró ur. A felsorolt és azokhoz hasonló egyéb dolgokért a megyebizottsági tagok, valamint a közönség egy része állást foglalt a főszolgabíró ellen, s kérte a főispán urat, hogy adjon a járásnak más szolgabírót, a ki a pártok fölé helyezkedik, s a ki a békességet és a járás haladását előmozdítani képes. A főispán ur ebbe nem egyezett bele, a főszolgabíró is megmaradt a maga helyén; de csodálatosképen azok az emberek, a kik a főszolgabíró ellen a választás alkalmával állást foglaltak, most minduntalan kezdenek bajba kerülni. Pl. van egy Dohányos János nevű földmives. nyomorult paraszt ember, a kit azonban mégis megválasztottak megyebizottsági tagnak. Éz az ember is azok közé tartozott, a kik a főszolgabíró személyében változást kívántak. Ez az ember január hónapban szalmát szállított a község téglagyárába és egy este, mivel már nagyon elkésett, lakása előtt vivén el az útja, és mivel a téglagyárban már ugy sem talált volna senkit, a két kocsi szalmát megállította a háza előtt az útszélen. Hajnalban öt órakor már elszállította onnan a szalmát, de azért a főszolgabíró elé czitálták, a ki őt azért, mert ezt a két kocsi szalmát az ut szélére állította, 15 napi elzárásra és 20 korona pénzbüntetésre Ítélte. Ez az ember, a ki soha azelőtt ilyen dologban hatóság elé czitálva nem volt, most újra be van idézve a jövő hétre azon a czimen, hogy a kapuja eleje nem volt elsöjíörve. Békés községnek van most egy érdemes bírája; ez is azok közé tartozott, a kik állást foglaltak a főszolgabíró ellen a választás alkalmával. A képviselőválasztás után ezek többen mentek a megyei gyűlésre; a vasúti indóháznál találkoztak a közjegyző úrral, a ki agent provocateurnek csapott fel, összeszólalkozott ezekkel az emberekkel, elmondotta őket csőcseléknek, szemét-népnek és mindennek, leszamarazta őket, és mikor ilyen módon felingerlődött az az ember, a ki most Békés községnek a birája, akkor azt találta mondani: » Hiszen ismerjük a fő17