Képviselőházi napló, 1901. II. kötet • 1902. január 16–február 15.

Ülésnapok - 1901-36

86 36. országos ülés 1902 január 23-án, csütörtökön. pótlék gyanánt juttatják az illető tisztviselőnek, Igaz, hogy a nyugdíjnál némi rövidítést fog szenvedni. De hátha nem választották volna meg ? (Igaz! a jobb- és a baloldalon. Mozgás a szélsőbalon.) Ez megtörténhetik. Vagy esetleg másnak választották volna meg és a vármegye még sem pótolta volna a különbözetet ? Ilyen konzekvencziái az élet különböző esélyeinek vannak és ezeket egészen elkerülni nem lehet. Nem hiszem, hogy sok ilyen eset lenne. Az illető elvégre avanzsiroz, ha jól viseli hivatalát és megfelel kötelességének és ha előlép, megkapja megint a régi fizetését, a mit eddig személyes pótlék gyanánt kapott. Nem volna nagy dolog az egyes kivételekről gondoskodni, nem is jár valamely nagy megterheltetéssel, talán egyáltalán nem okozna ujabb terhet, de a rendszert, az elvet látom megsértve a módosításban és azért kérem a t. házat, méltóztassék a szöveget változatlanul fentartani. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Babó Mihály: Félreértett szavaim megmagyarázása czimén kérek szót. (Mozgás a jobbés a baloldalon.) A t. belügyminiszter ur félreértett engem akkor, a mikor azt mondta, hogy én felszólalásommal tulaj dónk épen fizetésemelést akarok biztosítani a vármegyéktől átveendő tisztviselőknek. Korántsem. Csak a mostani fizetést akarom megállapittatni mint törzsfizetést, és annak a fizetésnek megfelelő rangosztályt kívánok alkalmaztatni. Mert hiszen azok az urak nem önként, hanem kényszerből lépnek az állam szolgálatába, és csak akkor emelkedik fizetésük, természetesen, ha az államnál eltöltött szolgálatuknál fogva az ötödéves pótlékba belépnek. Újra ajánlom javaslatom elfogadását. Kubik Béla jegyző: Bizony Ákos! Bizony Ákos: Csak néhány szóval kívánok felszólalni. Nevezetesen hozzájárulok t. barátom javaslatához, daczára annak, hogy egy indoka, a melyet pedig a miniszter ur elfogadott, nem áll meg. (Derültség a szélsőbaloldalon.) Az 1893 : IV. t.-cz. 10. §-ában ugyanis világosan meg van mondva, hogy ha valaki ily esetben a korábbi fizetéseknek különbözetét személyes pótlék czimén megkapja, az a nyugdíj megállapításánál rendes fizetésül tekintetik. Ez a sérelem tehát nincs meg, nem lesz meg. De igenis elfogadom a módosítást azért, mert az illetők rangban, tehát erkölcsi szempontból nagy sérelmet szenvednének és ezt én akkor, mikor az illetők nem önként, hanem kényszerűségből mennek át az állami szolgálatba, igazságtalannak tartom. Ennélfogva elfogadom a módosítást. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Következik a szavazás. A kérdést akként teszem fel. hogy elfogadja-e a ház a 18. §-t Babó Mihály képviselő urnak módosításával szemben változatlanul, igen vagy nem ? Méltóztassanak meghallgatni a módosítást. Lázár Árpád jegyző (olvassa). Elnök: A kik e módosítással szemben e szakaszt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A 18. §. elfogadtatik. Lázár Árpád jegyző (olvassa a 19. §4, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa^ a 20. §-t). Kubik Béla jegyző: Babó Mihály! Babó Mihály: T. ház! Csak egy kérdést vagyok bátor a belügyminiszter úrhoz intézni, hogy arra felvilágosítást adni szíveskedjék. Ezen törvényjavaslat, melynek immár 19. szakasza változatlanul megszavaztatott, a vármegyei pénzkezeléssel kapcsolatban a községi és járási pénzkezelést is szabályozza. Azt kérdezem az igen t. belügyminiszter úrtól, vájjon azon községekben, melyek árvapénzek kezelésére felhatalmazva vannak, szintén ezen törvényt kivánja-e alkalmaztatni ? Széll Kálmán miniszterelnök: A t. képviselő urnak kérdését nem értem. A törvényjavaslat szól a vármegyei pénztárkezelésről és számvitelről, nem pedig a városokról és szól a járási számviteli hivatalokról, nem pedig a városiakról. A városokra nem terjednek ki ennek a törvénynek rendelkezései, a mennyiben nincs ott sem megyei pénztár, sem megyei számvevőség. Hanem igenis az egyszerűsítési törvény kiterjed a városokra és a városok pénzkezelésére is; az abban foglalt felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel egyetértőleg most dolgozom ilyen utasításon és szabályzaton, melyet életbeléptetni szándékozom a községeknél és városoknál a pénzkezelésre nézve. Tehát a mi ezen törvény keretébe belefér és vele nem ellenkezik, azt életbe fogjuk léptetni a városokra nézve is, de szabályzatban. Azonban a jelen törvényjavaslatnak egyes, valóban tisztán a vármegyékre szorított rendelkezései a városokra nézve nem bírnak hatálylyal. Babó Mihály: Nem értette meg az igen t. miniszter ur a kérdésemet. Én azt kérdeztem, hogy vannak községek, melyek fel vannak jogosítva belügyminiszteri engedélylyel a gyámtörvény alapján, hogy önálló gyámpénztárt kezeljenek, tehát ki vannak szakítva a vármegyei árvaszékek hatósága alól. Én nem a városokról beszélek, Széll Kálmán miniszterelnök: Én értettem a kérdést, hanem ugy látszik, a képviselő ur nem értette a választ. En azt mondottam, hogy ez a törvényjavaslat szól a vármegyei pénztári kezelés és a vármegyei számvevőségi eljárás rendezéséről ; a községi és városi pénztárkezelés és ezen árvapénztári kezelés nincs benne, arra nem terjed ki; hanem az egyszerűsítési törvénynél van megadva nekem a felhatalmazás, hogy a pénztári kezelést a cheque és clearing rendszer behozatalával a pósta-takarékpénztári intézmény áldásainak kiterjesztésével, a községeknél és városoknál szervezzem és szabályozzam. Azon törvény alapján fogom az utasításokat kiadni, ne gondolja senki, hogy akármiféle autonóm jogok sérelmével, hanem csak azért, hogy rend, pon-