Képviselőházi napló, 1901. II. kötet • 1902. január 16–február 15.

Ülésnapok - 1901-48

liH. országos ülés 1002 A mi pedig az interpelláczió sürgőssége mellett felhozott egyéb motívumokat és megjegyzéseket illeti, bár a napirend előtt nem szeretem az ily kérdéseket diskutiálni, mert alkalmam lesz azokra holnap az érdemleges válasz megadásánál kiterjeszkedni, nem hagyhatok szó nélkül egyet. (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő ur felállít egy alternatívát és azt mondja, hogy vagy nem őszinte — a mit nem akar mondani, — a mikor a miniszter ur kijelenti, hogy hatályosan fog intézkedni, vagy pedig rendelkezései a, papíron maradnak és nem hajtatnak végre. Én ugy gondolom, egyik sem. Az elsőre tudom, hogy nem, mert egész határozottan kijelentem, hogy a mit mondok, azt őszintén mondom és ezért nem is engedem meg, hogy valaki abban kételkedjék, mig annak az ellenkezőjét be nem bizonyíthatja. (Helyeslés jobbfelöl.) A másik pedig — gondolom, — szintén nincs igy. Igen sok esetet tudnék felhozni, a melyek a képviselő urnak azon feltevését világosan és határozottan megczáfolnák, de most nem hozom fel. Tessék csak végignézni az országban és az egyes lajwk közleményeit elolvasni, vájjon azon kérdéseket illetőleg, a hol bele kell nyúlnom a dolgok menetébe, a papíron maradnak-e azon rendelkezések, a melyeket tettem? (Ugy van! jobb felől.) A tények a t. képviselő ur állását it mindenesetre megczáfolják. (Ugy van! jobbfelöl. Mozgás a néppárton). A mi azt illeti, hogy — a mint magát kifejezte, — annak a furcsa nevű főispánnak rezsimje alatt rosszabbul fognak menni a dolgok, kérem, annak a rezsimje alatt már volt egy választás, a galgóczi. (Mozgás a néppárton). Rakovszky István: Szép volt az is! Széll Kálmán miniszterelnök: Én minden panaszra, a melyet azt megelőzőleg hozzám intéztek, elrendeltem a panasz orvoslását és aktaszerü jelentésekkel tudom bizonyítani, hogy a j>anaszok orvosoltattak is. Arról a furcsa nevű főispánról, a kit a képviselő ur, ugylátszik, most szemügyre venni szándékozik, a múlt esztendő végén lefolyt alispánválasztásnál azt mondták nekem igen sok oldalról, hogy szövetkezett a néppárttal és oly alispánt támogatott, a kit a néppá't óhajtott. Ezt sem hittem el, valamint azt sem vagyok hajlandó elhinni bizonyítékok nélkül, hogy bármely irányban nem maradna meg ama törvényes korlátok közt, a melyeket respektálnia kell, és hogy nem fog amaz intencziók szerint kormányozni, a melyeket kötelességévé tettem. Egyiket sem hiszem el. Tény azonban, hogy az alispánválasztást ugy vitte, hogy az egész néppárt, az ottani ellenzék, — mert más alig van, — belenyugodott az eljárásba, a melyet folytatott és saját maga is azt az alispánt jelölte ós támogatta, a kit a főispán támogatott. Ez oly bizonyíték a főispán mellett, a mely, gondolom, igen világosan és határozottan az ő pártatlansága mellett szól. KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. II. KÖTET. február 7-én, pénteken. 313 Rakovszky István: Kényszeritették! Széll Kálmán miniszterelnök: Utasításul adtam ugyanis, hogy azt az alispánt támogassa a maga részéről, a ki jól kormányoz, jól adminisztrál és 23 esztendőn keresztül Nyitra vármegyében az adminisztraczió tekintetében kifogástalanul működött. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Gondolom, ez réezrehajlatlan és minden tekintetben pártatlan felfogás; a főispán ezt követte az adott utasítás folytán, pedig annak az alispánnak a kormányzása alatt történt, hogy a múlt választásokon Nyitra vármegye majdnem elesett a kormánypárt kezéről és mégsem ellene, hanem mellette foglaltam állást. Rakovszky István: A főispán! Széll Kálmán miniszterelnök: A főispán az én utasításom szerint járt el. Mindez nem a főispán ellen, hanem a főispán mellett szól. A mi a Nyitra-Zsámbokréten készülő dolgokat illeti, tepnap a néppártnak egy igen tisztelt tagja, vezére, felkeresett és előadta panaszait az ott készülő atroczitások, az elnök részéről tervbe vett igazságtalan eljárás tekintetében. Erre kijelentettem, hogy azonnal sürgönyileg fogok rendelkezni. (Helyeslés a néppárton.) Rakovszky István: Igaz! Széll Kálmán miniszterelnök: Rendelkezni fogok, hogy figyelmeztettessék az elnök, aki nincs az én jurisdikezióm alatt, (Igaz! a néppárton.) hogy törvényes felelőségének tudatában járjon el. így tettem Galgóczon is! (Mozgás a néppárton.) Rakovszky István: De nem tartották meg! Széll Kálmán miniszterelnök: Onnan azt a választ kaptam, hogy az intézkedések ebben a tekintetben megtörténtek. Azt mondják, hogy Gralgóczon nem történt igy. Rakovszky István: Négy óráig zaklatták a népet! Széll Kálmán miniszterelnök: A galgóczi választás előtt — bizonyítékát adhatom — sürgönyöket kaptam, a melyek azt tartalmazták, hogy a választási elnök nem akarja a választókat beereszteni az egyenes és jő utón, hanem kerülő útra kényszeríti őket. (Zaj a néppárton.) Rakovszky István: Igy is volt! Széll Kálmán miniszterelnök: Megsürgönyözték, hogy csak egy kilométernyi távolságban engedi, hogy a választók gyülekezzenek stb. Azonnal sürgönyöztem, vájjon igy van-e ez és azt a választ kaptam, hogy szó sincs róla. (Nagy zaj és félkiáltások a néppárton: Félrevezették a miniszter urat!) Rakovszky István: Nyomtatásban mutatjuk be. A miniszterelnök urat felültették! (Zaj a néppárton. Halljuk! Halljuk! a jobb- és a baloldalon,) Széll Kálmán miniszterelnök: Azt válaszolták, hogy szó sincs róla és nem ugy történnek a dolgok, a mint panaszolták. Képviselők mentek innen a választás helyére és azok szóbelileg referáltak a történtekről. Itt vannak a házban, 40