Képviselőházi napló, 1901. II. kötet • 1902. január 16–február 15.

Ülésnapok - 1901-33

33. országos ülés 1902 január 18-án, szombaton. 17 lehető legsúlyosabb válságban sínylődik, {Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Közgazda­ságunknak óriási kárára a mai létszám mellett is a nemzet legproduktivebb elemeinek igen nagy része el van vonva a nemzeti termeléstől. (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) A magyar nemzetnek adózási és teherviselési ké­pessége nemhogy növekednék, de folytonosan gyengül (Ugy van! Ugy van! a szélsőbalon.) azért, mert állami terheink és megterhelteté­seink túllépték már ma is azt a határt, a me­lyet a magyar nemzet megbírni tud. (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélsőibaloldalon.) És a má­sik oldalról, t. képviselőház, mert a magyar tör­vényhozás 1889-ben azt a meggondolatlanságot követte el, hogy a póttartalékosok mennyiségét nem kontingentálta, ezáltal az egész magyar véradó korlátlan mennyiségben a katonai kor­mányzat kezei közé került. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaMdalon.) T. képviselőház! Ilyen súlyos körülmények között én abban a bitben és meggyőződésben vagyok, hogy a magyar nemzet terheit még fokozni, az ujonczjutalék mennyiségét még fel­emelni nemhogy a nemzet érdekében nem áll, de egyenesen a nemzet elleni bün volna. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ezen közjogi és kormányzati kifogásaim miatt a függetlenségi és 48-as párt nevében a törvényjavaslatot nem fogadom el (Elénk helyes­lés a széls'baloldalon.) és kérem a t. házat, hogy a következő határozati javaslatot fogadja el: (Ralijuk! Halljuk! Olvassa.) »Minthogy Magyarország véderejét, ujonez­jutalékának mennyiségét az 1867: XII. t. ez. 13. §-ában, az 1889: VI. t. ez. 14. §-ában, az 1895. V. t. ez. 3. §-ában és az 1901: I. t. ez. 1. §-ában foglalt törvényes feltételek mellett az osztrák parlamenti alkotmányválság miatt alkot­mányosan meg nem állapithatja: elhatározza a képviselőház, hogy a tárgyalás alatt levő tör­vényjavaslatot nem fogadja el, hanem az ország védelmi rendszerét Ausztriától teljesen függet­lenül kívánja megállajaitani (Hosszantartó élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) és utasítja a kor­mányt, miszerint az önálló magyar hadsereg fel­állítására és szervezésére törvényjavaslatot nyújt­son be. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbalol­dalon.) Elnök: Méltóztatnak kívánni az indítvány felolvasását? Azt hiszem, az indítványozó azt maga felolvasván, annak ujabb felolvasása nem szükséges. (Helyeslés.) Most az ülést 5 perezre felfüggesztem. (Szünet titán.) (Az elnöki széket Tallián Béla foglalja él.) Elnök: T. ház! A folytatólagos ülést meg­nyitom. Ki következik szólásra ? Farkas József jegyző: Molnár Jenő! Molnár Jenő: T. képviselőház! (Halljuk! Halljak! Mozgás és zaj.) Az ujonczjutalék, a KÉPVH. KAPLÓ. 1901 1906. II. KÖTET. melynek megállapítását a t, honvédelmi minisz­ter ur a ház asztalán levő javaslattal a tör­vényhozástól kéri, (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Magyarország véradóját képezi. . . . (Zaj! Hall­juk ! Halljuk!) Elnök (csenget) : Csendet kérek, t. ház! Molnár Jenő: ... és hogyha ezt az ujoncz­jutalékot oly hadsereg részére kérné a t. minisz­ter ur, a mely ezen ország alkotmányát, ezen ország lakosságának belbékéjét, az ország terü­leti integritását volna hivatva megvédelmezni, a törvényhozás e;.t az ujonczjutalékot nagyon szí­vesen rendelkezésére bocsátaná a t. miniszter urnak és az országnak. (Ugy van! a, szélsőbal­oldalon.) De miután ez a hadsereg: az u. n. közös hadsereg, a mely már elnevezésében is nél­külözi azt, ami szükséges volna ahhoz, hogy az egy önálló állam hadserege legyen: egy ily közös had­sereg, egy ily katonai intézmény számára a magyar törvényhozás ujonczjutalékot nem adhat. T. ház! A mint emiitettem, már magában az elnevezésben hogy közös, benne van az, hogy Magyarország­nak önálló hadserege nincsen. Ha most tekint­tetbe veszszük azon gazdasági állapotot, a mely­ben Ausztriával, mint szövetséges állammal va­gyunk ; ha az a gazdasági kiegyezés Ausztriával nem sikerül és kereskedelmi szerződéseinket a külállamokkal megujitani nem tudjuk, vagy pedig más diplomácziai nehézségek támadnának: ez a közös hadsereg hogy védelmezné meg Magyar­ország érdekeit, ezen ország területi integritását és az ország lakosságának belbékéjét? A honvédség, a melyet az 1867 : XII. t.-cz. mint Magyarország önálló hadseregét emliti, mai szervezetében, mai taktikai beosztásában nem felel meg ennek az elnevezésnek és nem egyéb, mint, a hogy a t. miniszter ur mondta, kiegé­szítő része a közös hadseregnek. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: A véderőnek! Molnár Jenő: A honvédség, a mely nélkülözi mai taktikai beosztásánál és szervezeténél fogva azokat a kellékeket, a melyek szükségesek ahhoz, hogy mint önálló hadsereg szerepelhessen, neveze­tesen nélkülözi a műszaki csapatokat, a szeke­rész-csapatokat és a tüzérséget, sőt még csak egy teljes egészségügyi szolgálata sincsen: ez a honvédség nem tekinthető annak az önálló had­seregnek, a melyet az 1867 : XII. t.-cz. a magyar honvédségből alkotni akar. A 48-as párt éveken keresztül hangoztatta erről az oldalról azokat a sérelmeket, a melyek a hadsereg ellátása, élelmezése és felszerelése körül vannak, nevezetesen, hogy nem részesitik a magyar ipart olyan támogatásban, mint a milyen arányban mi a közös terhek viseléséhez hozzájárulunk. A kisiparos, a kinek talán szerencséje van egyik-másik kincstári szállításban részt venni, olyan szekatúráknak van kitéve, hogy azért a hat pár bakancsért, a mely egyik-másik mester­3

Next

/
Thumbnails
Contents