Képviselőházi napló, 1901. II. kötet • 1902. január 16–február 15.

Ülésnapok - 1901-33

33. országos ülés 1902 január 18-än, szombaton. 9 fölolvasása előtt azon indítványt tette, hogy a jelen esetben az üj választás rendeltessék el. Minthogy az én szerény nézetem szerint a háznak ez a határozata egyenesen a házszabályok 111. §-ába ütköznéjí, ennélfogva leszek bátor egészen röviden a házszabályok 11]. §-ának teljesen megfelelő "elleninditványt tenni az igen t. elnök ur indítványával szemben. A házszabályok 111. §-a ugyanis a következőképen szól (olvassa:) Ha a Curia ítéletében a választást érvénytelennek mondotta ki, ezen ítélet a ház elnöke által a háznak bejelentetik, a ház uj választást rendel, (Halljuk! Halljuk! a szélsöbalóläalon.) s annak eszközlésére az elnököt utasítja. Ha azonban a választás vesztegetés vagy etetésitatás okából semmisittetett meg, az uj választás el nem rendelendő, — imperative mondja — hanem a házszabályok 8. §-ában foglalt eljárásnak van helye. Azért mondottam tehát, hogy az igen t. elnök urnak indítványa a házszabályok 111. §-ába ütközik, mert ezen szakasz értelmében nem lehet most az uj választást elrendelni, mert ez a szakasz egyenesen megtiltja az uj választás elrendelését. Minek van tehát helye ? Helye van annak, hogy az ítélet indokaival együtt kiadassák az igazoló-bizottságnak, a mely aztán nyolez napon belül javaslatot fog tenni és akkor lesz helye annak, hogy a ház megvitassa, hogy van-e helye a képviselőválasztási jog felfüggesztésének, vagy nincs. Most, a jelen esetben ennek a kérdésnek megvitatása szerintem, a házszabályok értelmében nem is volna megengedve, most csakis a 111. §-t lehet itt alkalmazni (Igaz! Ugy van! a szélsöbalóläalon,), a mely azt mondja, hogy ilyen esetben, a mikor etetés-itatásról van szó és ennek indokából történt a választás megsemmisítése, akkor nem rendelendő el az uj választás, hanem az ítélet a maga indokaival együtt az állandó igazoló-bizottságnak adandó ki. (Élénlc helyeslés a szélsöbalóläalon.) T. ház ! Ez az első eset, a mikor ilyen kérdésben döntünk. Attól sok függ, hogy a képviselőház most milyen álláspontot fog elfogadni. Itt van az a mesgye, a mely elválasztja a jelent és a jövőt a múlttól. Most fog eldőlni kérdés, vájjon a régi rendszer áll-e még fenn, vagy pedig uj rendszerrel állunk szemben. Itt van az a mesgye, a mely elválaszt bennünket attól, hogy lax felfogás vezet-e bennünket akkor, mikor a törvények, a házszabályok végrehajtásáról van szó, vagy pedig szigorúan kívánunk-e alkalmazkodni a házszabályokhoz és a törvényhez. Én nagyon kérem, méltóztassanak szigorúan ragaszkodni a házszabályokhoz. (Élénk helyeslés a szélsöbalóläalon.) Az a házszabály éppúgy fegyvere a többségnek, mint a kisebbségnek. Kérve kérem tehát önöket, hogy szigorúan tartsák meg a 111. §-t és annak vitatásába most nem is bocsátkozva, hogy van-e a felfüggesztésnek helye méPYH. NAPLÓ. 1901—1906. ír. KÖTET. vagy nincs, egyszerűen mondjuk ki, hogy a felolvasott ítélet a házszabályok 111. §-a értelmében, hivatkozással a 115. §-ra, kiadatik az igazoló állandó bizottságnak. (Elénk helyeslés a néppárton és a szélsöbalóläalon.) Ez az én elleninditványom a ház elnökének indítványával szemben és kérem a t. házat, méltóztassék azt határozat erejére emelni. {Helyeslés a szélsöbalóläalon.) Plósz Sándor igazságügyminiszter: T. ház! Kétségtelen, hogy a 111. és 115, §. közt bizonyos ellenmondás mutatkozik. A 111. §-nak utolsó bekezdése feltétlenül azt rendeli, hogy ha a választás etetés-itatás vagy vesztegetés okából ; semmisittetett meg, akkor a választás el nem : rendelendő, hanem a VIII. fejezet szerinti eljárásnak van helye. A VIII. fejezetnek élén álló szakasz jaedig, a 115. §., az eljárásnak megindítását szűkebb korlátokhoz köti, t. i, csak abban az esetben engedi azt meg, ha a ház a Curia, Ítélete vagy a bíráló-bizottság jelentése folytán tudomást szerez arról, hogy nagyobb mérvű vesztegetés vagy etetés-itatás gyakoroltatott. Erre az esetre rendeli azt, hogy a biráló-bizottsághoz utasíttassák az ügy. Nézetem szerint azonban a házszabály czélszerüen mégis ugy értelmezendő, hogy ne itt döntessék el, hogy a 115. §. alkalmazandó-e vagy sem, hanem erre nézve azt rendeli éppen a házszabály, hogy az állandó igazoló-bizottságnak adatik ki az ügy, a mely azután jelentést tesz. a melynek tárgyalásánál bizonyos korlátolt számban felszólalásoknak van helye és erre történik a határozathozatal. Azért azt hiszem, a dolognak legmegfelelőbb elintézése az volna, amit Justh képviselő ur indítványozott. (Általános helyeslés). Szederkényi Nándor: T. képviselőház! Teljesen osztom azt a nézetet, a melyet az igazságügyminiszter ur kifejtett. Nekem is ez volt a nézetem, a melyet más helyen már elő is adtam, és azért készséggel hozzájárulok ahhoz az indítványhoz, a melyet Justh Gyula t. képviselőtársam adott be. Ne vitatkozzunk tehát itt az ügy felett, hanem utasitsuk azt az igazoló állandó bizottsághoz, hogy ezáltal itt a házban a vita most elkerültessék, és majd a bizottságnak a jelentése alapiján fog a ház a további teendőkre nézve határozni. (Altalános helyeslés.) Elnök : T. képviselőház! Csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy Justh Gyula t. képviselő ur engem talán félreértett, midőn szavaimból azt vette ki, hogy én indítványt tettem a háznak. Én csak azt indokoltam, hogy nem jártam el a 115. §. alapján, a mely bizonyos esetekben az elnöknek kötelességévé teszi, hogy hivatalból tegye át az ügyiratokat az igazoló állandó bizottsághoz. Arra nézve pedig, hogy a jelen esetben mi történjék, én a háznak utasítását kértem, mert osztozom abban a fölfogásban, hogy ez lévén az első ilyen eset, igen fontos az, hogy 2