Képviselőházi napló, 1901. II. kötet • 1902. január 16–február 15.
Ülésnapok - 1901-40
40. országos ülés 1902 január 29-én, szerdán. 145 elásnak végczélja nem lehet a hatalom nagysága ; a hatalom csak eszköz, a végezel a népek boldogítása. Igyekezni fogunk — igy szól az 1866. február 24-ikén kelt válaszfelirat, — hogy teljesíthessük, a mit a haza közjava kivan és polgári kötelességünk parancsol. Működésünkben az alkotmány alapelveiből kiindulva, irányadónak fogjuk mindenkor tekinteni az igazságot és méltányosságot a hon polgárainak minden osztálya iránt vallás és nyelvkülönbség nélkül.« Barta Ödön: Az 1867-iki feliratnak többi részét is akczeptálják az urak? (Nagy mozgás a baloldalon.) Lindner Gusztáv: »Tekintetbe veendjük különösen azt is, mit már az 1861-iki alázatos feliratunkban kimondottunk: hogy a mindinkább fejlődő nemzetiségi érzet figyelmet igényel és nem lehet azt a múlt időknek és régibb törvényeknek mértékével mérni. Nem fogjuk feledni, hogy Magyarország nem magyar ajkú lakosai szintúgy Magyarország polgárai és mi őszinte készséggel akarjuk mindazt, a mit e részben az ő érdekei és a haza közérdeke megkíván, törvény által biztosítani. Mi a különböző nemzetiségek érdekeire vonatkozó törvények alkotásában is az igazság és testvériség elveit követendjük«. A nemzetiségi kérdés észszerű megoldásának kiváló fontosságát báró Eötvös József 1865-ben is már erősen hangsúlyozta a nemzetiségi kérdésről irt kiváló értekezésének e szavaiban : » Nincs ország, melynek helyzetére a nemzetiségi kérdés elhatározóbb és általánosabb befolyást gyakorolna, mint hazánk.« Azok a szép ígéretek, a melyeket az 1861-iki és 1866-iki országgyűlés a nemmagyar ajkú állampolgároknak tett, voltaképen csak a horvát testvérek irányában váltattak be az 1868: XXX. t.-cz. megalkotásával. Barta Ödön: Azóta már mind magyarajkuak lehetnének! (Ugy van! a szélsobaloldalon.) Lindner Gusztáv: Az 1868: XLIV. t.-cz. czime egyenjogúságot igért ugyan, de szövege sok jogegyenlőtlenséget nyújt, a melyet a később hozott törvények, kormányrendeletek és a hatóságok gyakorlata még tetemesen fokoztak. (Mozgás és zaj a bal- és a szélsobaloldalon.) Barta Ödön: Inkább az a baj, hogy az sincs végrehajtva. (Hdlljiűc! Halljuk!) Lindner Gusztáv: Post varios casus et tot diserimina rerum végre teljesen megszűnt a szász nép-programmnak 1890. Julius 17-én történt megállapításával az 1848-iki törvények alapján felépült újkori magyar állam mellett és ellen a szász nép kebelében éveken át folytatott küzdelem ; mert a szász nép közéletének összes mérvadó tényezői részéről szorosan megtartott népprogramm szerint »a szász nép fejlődésképes és tehetős tagja a magyar államnak, melynek fennállásával sorsa bensőleg egybe van kapcsolva.« Azt mondja e programm második pontja: A mi szükséges arra, hogy a magyar állam mindinkább a jog- és kultur-állam magaslatára emelKÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. II. KÖTET. kedhessék, készségesen megszavazandó és megadandó. (Zaj a szélsobaloldalon.) Molnár Jenő: Szászok nélkül nincs is kultúra! (Zaj!) Lindner Gusztáv : Az állam fennállásának, jó törvényhozásnak, becsületes és erős kormánynak, igazságos jogszolgáltatatásnak ós jó közigazgatásnak igazi előfeltételei soha meg nem tagadhatók. A magában véve teljesen jogosult állameszmének, valamint az államnak szükséges fennállását és egységét azonban nem szabad ürügyül felhasználni oly beavatkozásokra és tulkapásokra, melyek által a szász népnek jogosult életérdekei és életterületei veszélyeztethetők vagy megkárosíthatok. (Nagy zaj és mozgás a szélsobaloldalon.) Barta Ödön: Szóval opportunusnak kell lenni. (Zaj.) Lindner Gusztáv: Hasonlóan nem szabad túlzott közj)ontositás és sokat kormányzás által megbénítani ós megölni az állampolgároknak tevékeny részvétét az államfentartó és kultúraemelő önkormányzat terén, a község és a törvényhatóság életében, valamint az egyház és az iskola ügyeiben. A mi népprogrammunk negyedik pontja értelmében az állam nyelve, mint olyan jogosult... (Nagy zaj és mozgás a szélsobaloldalon. Halljuk! Halljuk! a középen.) Lengyel Zoltán: Gyönyörű elismerés! Köszönjük ! (Nagy zaj.) Lindner Gusztáv:... de a nemzetiségi egyenjogosuságról szóló 1868 :XL1V. t.-cz. és a később létrejött törvények, a mennyiben az állam nyelvének az idézett törvényezikk által tulajdonított túlsúlyt nem emelik, a jog és szabadságnak azon legkisebb mértékét tartalmazzák, mely az országnak nem magyar ajkú nemzetiségeit megilleti. (Nagy zaj és mozgás a bal- és a szélsobaloldalon.) Pichler Győző: Ez a pózeni törvény! Ez Vilmos császár véleménye! (Nagy zaj.) Ott is ezt gondolják! (Nagy zaj a bal- és a szélsobaloldalon. Halljuk! Halljuk ! jobbfelöl. Elnök csenget.) Ez a német politika! (Szűnni nem akaró zaj a baloldalon.) Ott nézzék meg, hogy mit csinálnak! (Folytonos nagy zaj.) Kidobják a lengyeleket! Itt pedig igy beszélnek! (Folytonos zaj a baloldalon és felkiáltások jobbfelöl: Halljuk l Halljuk!) Elnök (csenget): Csendet kérek! (Zaj.) Pichler Győző: Jogosult az államnyelv! Menjenek oda, nézzék meg : a lengyeleket sorban pusztítják és gyilkolják ! (Folytonos nagy zaj. Felkiáltások jobbfelöl: Halljuk! Halljuk!) Elnök (csenget): Csendet kérek! Ne méltóztassék a szónokot közbeszólásokkal zavarni! (Helyeslés jobbfelöl. Nyugtalanság a szélsobaloldalon.) Pichler Győző: Abszurdum ilyet mondani a magyar képviselőházban! (Nagy zaj és mozgás a bal- és szélsobaloldalon. Félkiáltások a jobbolda19
