Képviselőházi napló, 1901. II. kötet • 1902. január 16–február 15.

Ülésnapok - 1901-39

39. országos ülés 1902 január 28-án, kedden. 113 niszterelnök úrhoz. Én nem ebből a feliratból [ beszélek, minthogy annak, a mit az mond, nagy részét én már számtalan vezérczikkben megirtam. De az Országos Magyar Gazdasági Egyesület feliratában az van, hogy a vámszövetség meg nem alkotása 1902-ig (Halljuk! Halljuk/) szintén a recziproczitás megsértése lenne. Széll Kálmán miniszterelnök: Ez nem áll! Kossuth Ferencz: Hát ez nem áll. De hogy az nem állana, a mit én mondtam előbb . . . Széll Kálmán miniszterelnök: így mondta! Kossuth Ferencz... bocsánatot kérek, én egészen mást mondok, én a vámszövetségről egy árva szót sem szóltam; én azt mondtam, hogy a közös autonóm vámtarifának meg nem alkotása 1902-ig a recziproczitás megsértésének tekintetik. Széll Kálmán miniszterelnök: Ez már közelebb van, de nem egészen az! Kossuth Ferencz: Bebizonyítom, a mit mondok: Az 5. §. utolsó bekezdése igy szól: »A 4. §-ban megállapított feltételek bármelyikének meg nem tartása ugyanazzal a joghatályiyal bir, mint a viszonosság meg nem tartása.« (Uyy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Hát mi van a 4. §-ban? A 4. §. második bekezdésében benne van az, hogy . . . Széll Kálmán miniszterelnök: Igen, de nem terminussal! Kossuth Ferencz: »A külfölddel megkezdendő tárgyalások előtt az autonóm vámtarifa uj autonóm vámtarifával helyettesítendő.« Széll Kálmán miniszterelnök: Ha lesz tárgyalás ! A tárgyalás előtt! Kossuth Ferencz: Bocsánatot kérek, méltóztatik-e elismerni, igen vagy nem, hogy a vámszerződések szerint 1903 január 1-én fel kell mondani azokat a szerződéseket, a melyeknek megszűntét 1903-ban kívánjuk? Ezt valószínűleg elismeri a t. miniszterelnök ur. Megjegyzem, hogy a kérdést én meglehetősen ismerem s a miniszterelnök úrral a vitát szívesen felveszem! Vannak külföldi olyan szerződések, a melyekre nézve ez nem áll. Ilyen például a franczia szerződés, a melyre elégséges hat hónapi felmondás, de a legfőbb szerződésekre, a melyek minket leginkább érdekelnek, mint a német vagy az olasz, egy évi felmondás szükséges. Hát a t. miniszterelnök ur, a ki nagyon előrelátó és rendkívül tevékeny államférfiú, azt magára nézve nem fogja mondani, hogy olyan hanyag lesz, hogy akkor, mikor felmondott egy kereskedelmi szerződést, nem fogja azonnal megkezdeni az uj szerződésre vonatkozó tárgyalásokat. Széll Kálmán miniszterelnök: Ez igaz! Kossuth Ferencz: Tehát méltóztatik elismerni, hogy igaz! Széll Kálmán miniszterelnök: De más eset is lehet! Kossuth Ferencz: Most logice reasszuinálom, a mit mondtam. Eel kell mondani a kereskedelmi szerződéseket deczember 31-én; a KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. II. KÖTET. miniszterelnök ur, a ki nagyon kötelességtudó, mindenesetre január 1-től kezdve, vagy mentől előbb, el fogja kezdeni a tárgyalásokat az uj kereskedelmi szerződések megkötésére vonatkozólag. Már jiedíg a 4. §. világosan mondja, hogy a külfölddel megkezdendő tárgyalások előtt az autonóm vámtarifa uj vámtarifával helyettesítendő. Ezek oly abszolút igazságok, hogy kibújni ezen igazságok elől teljesen lehetetlen. Széll Kálmán miniszterelnök: Nem is akarok! Kossuth Ferencz: Nem is hiszem, hogy a t. miniszterelnök ur ki akar bújni, mert elismerem, hogy ez nem szokása. Hanem méltóztassék megengedni, azon esetben, ha az ellenkezőt állítja, mint a hogy én mondtam, a törvénynyel ellenkezésbe jut. Ismétlem, az 5. §. utolsó bekezdése azt mondja, hogy a vámtarifa meg nem alkotása azelőtt, mielőtt a tárgyalások megkezdődnének az idegen államokkal, oly értelemmel bir, mint a viszonosság megsértése. Ázt állitom, t. ház, hogy az autonóm vámtarifa nem lesz megállapítva mindaddig, mig törvénynyé nem válik Magyarországon és Ausztriában. (Igaz! Uyy van! a szélsőbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Ez igaz! Kossuth Ferencz: Örülök, hogy a t. miniszterelnök ur is igy mondja. Széll Kálmán miniszterelnök: Majd megértjük egymást! Kossuth Ferencz: Ilyformán felment a t. miniszterelnök ur attól, hogy ezt tovább bizonyítsam. Csak konstatálni akarom, hogy az autonóm vámtarifát Ausztriában is meg kell, hogy szavazza a Beichsrath (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) és csak akkor válhatik törvénynyé Magyarországon is, mert semmi esetre sem engedhető, hogy Magyarország meg legyen kötve autonóm vámtarifával az idegen államokkal szemben, Ausztria pedig nem. (Helyeslés, Ugy van! Uyy van! a szélsöbáloldalon.) Ezt nem engedhetjük. Egyébiránt kimondom, nagy örömmel látom, hogy a t. miniszterelnök ur ezt előidézni nem szándékozik. Széll Kálmán miniszterelnök: Eszemben sincs! Kossuth Ferencz: Megvallom, hogy ha ezt meg akarta volna tenni, azzal az erővel, a melylyel a függetlenségi párt rendelkezik, ellenálltunk volna. (Igaz! Ugy van! a szélsöbáloldalon.) Bemélem, t. ház, hogy a t. miniszterelnök ur nem akarja magára venni azt az óriási felelőséget, a melyet magára venne akkor, hogyha nem tekintené tényleg a recziproczitás megsértésének azt, (Halljuk! Halljuk! a szélsöbáloldalon.) ha Ausztriában nem szavaznák meg az autonóm vámtarifát, mert ha nem tekintené a recziproczitás megsértésének, és ha ennek folytán már 1903-ban fel nem állítaná az önálló vámterületet, mint a hogy azt gondolom, törvény szerint is kötelessége lenne megtenni, abban az esetben, 15