Képviselőházi napló, 1901. II. kötet • 1902. január 16–február 15.
Ülésnapok - 1901-38
98 38. országos ülés 1902 január 27-én, hétfőn. állapításáról szóló törvényjavaslat (írom. 16, 45) tárgyalása. Kammerer Ernő, a közlekedésügyi bizottság előadója: T. ház! Ezen javaslat előterjesztésénél valóban rövid lehetek. A legkézzelfoghatóbb adminisztratív indokok tették ezen előterjesztést szükségessé, mert ez csak folytatása egy oly akcziónak, mely az arad-csanádi, s a számos-völgyi, a mátra-felvidéki és a bihari h. é. vasutaknál előbb történt, és ez bizonyára még folytatását is fogja lelni. A dolog hisztorikumának rövid felemlítése a kérdést egyszerre meg fogja világítani. Az 1880-as években a Dunántúl nyugati részein, egy erőteljesebb vasútépítési akczió indult meg, és különféle érdekcsoportok meg különféle feltételek és engedélyokmányok alapján több ilyen vasutat építettek, nevezetesen 1888-ban a boda-jánosházi-sümegi vasutat 27 km. és 1889-ben a csáktornya-zalaszentiván-ukki vasutat 120 km. hosszúságban. Csatlakozott ehhez a türje-szentgróti 5 km. hosszúságban. 1890-ben indult meg a sümegtapolczai vasútnak építése 19 km. és még később a pozsony-szombathelyi 146 km. hosszúságban. Mindezen vasúti vonalak később a Dunántúli h. é. vasut-részvénytársaság tulajdonába mentek át, és ez által egy egységes vonallá alakíttatván, egységesen kezeltettek. Ugyancsak az ő kezelésük alá jutott még a zalavölgyi vasútnak 43 kilométer hosszú vonala is ugy, hogy most együtt véve körülbelül 360 kilométernyi vonal áll ilyen egységes kezelés alatt. Már most, a ki ismeri a magyar vasúti tarifának szövevényes és bonyolult voltát, elképzelheti, hogy annak megállapítása, hogy ezen, ma már egységes hálózatnak 27, 5, vagy 19 kilométere mit jövedelmez, annak forgalma micsoda, milyen nehéz, mondhatnám majdnem lehetetlen. Pedig ez nagyon szükséges, mert a mint ezen vonalaknak törvények által biztosított adókedvezménye lejár, nagyon természetes, szükséges megállapítani azt, hogy vonalankint mi a jövedelem és mi legyen a kirovandó adó. Hogy ez a kérdés megoldható legyen, mindenesetre legegyszerűbb egy egységes engedélyokmányt adni ennek az egész hálózatnak, a legszigorúbban figyelve arra, hogy sem a jogok, sem a kötelezettségek tekintetében semmiféle változás ne történjék. E mellett szükséges az is, hogy az adómentesség lejárata tekintetében is egy egységes határidő állapíttassák meg. Ennek megállapítása a legszigorúbb, legpontosabb mathematikai alapon történt és igy kijött határidő gyanánt az 1900-ik év augusztus 12-ik napja. Minthogy tehát ezen javaslat semmi ujitást sem tartalmaz a jogokat és kötelezettségeket illetőleg, hanem csak az adminisztráczió lehető egyszerűsítése szempontjából nyújtatott be, ajánlom ugy a törvényjavaslatnak, mint a melléje fűzött engedélyokmánynak elfogadását. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Kivan valaki szólani? (Nem!) Ha szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Felteszem a kérdést: Elfogadja-e a ház általánosságban a részletes tárgyalás alapjául a dunántúli helyi érdekű vasut-részvénytársaság tulajdonát képező vasúti vonalak kiépítésére és üzletére kiadott engedélyokiratok egyesítéséről és a vasutvonalak szállítási adómentességének a zalavölgyi h. é. vasút szállítási adómentességével egységes időtartamban való megállapításáról szóló törvényjavaslatot ? (Igen!) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Nyegre László jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét, 1—3. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: E szerint ezen törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatván, annak harmadszori felolvasása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik most a mentelmi bizottságnak többrendbeli jelentése (írom. 82,) és pedig párviadal vétsége miatt elitólt Rakovszky István orsz. képviselő ur mentelmi ügyében. Maróthy László, a mentelmi bizottság előadója : T. ház! Eakovszky István képviselő ur párviadal vétsége miatt elitéltetett és hogy ez az ítélet végrehajtható legyen, a budapesti kir. főügyészség kéri a képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését. A bizottság tisztelettel javasolja a t. képviselőháznak, hogy erre az ügyre nézve Rakovszky István képviselő ur mentelmi jogát felfüggeszteni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. (Helyeslés.) Elfogadja a ház a mentelmi bizottság javaslatát? (Igen!) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház a mentelmi bizottság indítványát elfogadta és Rakovszky István képviselő ur mentelmi jogát ez ügyre nézve felfüggeszti. Következik Baross Károly képviselő ur mentelmi ügye (írom. 83). Maróthy László előadó: T. képviselőház! Püchsl testvérek, nagyváradi czég, nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés miatt emelt panaszt Baross Károly és társai ellen, mert a Baross Károly szerkesztésében megjelenő »Borászati Lapok« több czikkében az az állítás foglaltatott, hogy Eüchsl nagyváradi czég apró csomagokban Romániából szőlőt hozatott be és azt borrá sajtoltatta, holott ez a szőlő kedvezményes vámmal hozatván be, csak mint csemegeszőlő lett volna értékesíthető és igy megkárosittatott a kincstár, a bortermelők pedig helytelen versenynek lettek kitéve. Azt a körülményt, hogy a kisebb csomagokban érkezett román szőlőt tényleg borrá sajtolta, maga a panaszló czég sem tagadja beadványában; ebben az ügyben szaktanácskozmányt is tartatott az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, a
