Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.

Ülésnapok - 1901-9

{). országos ülés 1901 november 15-én, pénteken. 47 eszközölni, hogy először az első biráló-bizottsághoz és azután minden következő bíráló-bizottsághoz ezen megbízólevelekből kettőt-kettőt fogok sorshúzás utján juttatni, a fennmaradó négyre nézve pedig az illető megbízólevelek megjelölése után valamely biráló-bizottságot fogok a szekrényből kihúzni, ugy hogy mindenik bírálóbizottságnak bizonyosan jut két megbízólevél, azt pedig, hogy a fennmaradó négy megbízólevél melyik bizottságnak jut, azt sorshúzás fogja megállapítani. Méltóztatnak ebbe az eljárásba belenyugodni? (Igen! Altalános helyeslés.) I. biráló-bizottság: Artim Mihály, Bónis István; II. biráló-bizottság: Wolfner Tivadar, Visontai Soma; III. biráló-bizottság: Egry Dezső, grőf Zichy Aladár; IV. biráló-bizottság: Szentiványi Gyula, Werner Gyula; V. biráló-bizottság: Steiner Ferencz. Gabányi Miklós; VI. biráló-bizottság: Farkas József, Rakovszky István zsámbokréti megbízólevele: VII. biráló-bizottság: Putnoky Mór, Mihajlovics Kornél; VIII. biráló-bizottság : Nedeczey János, Maróthy László; IX. biráló-bizottság: Bruckner Vilmos, Rakovszky István csornai megbízólevele. Már most a fennmaradó négy megbízólevél számára fogom az illetékes bírálóbizottságokat kisorsolni: Harkányi János báró megbízólevele jön az első .biráló-bizottságba, Heincz Hugóé az ötödikhez, Darányi Ferenczé a negyedikhez, Veres Józsefé a harmadikhoz. T. képviselőház ! Ezzel kapcsolatosan a házszabályok 39. szakasza értelmében, a mely igy szól (olvassa:) »Az osztályok által a házszabályok 12. §. b) és d) pontja, ugy a 15. §. értelmében kifogás alá vett megbízóleveleket, valamint a választások érvényessége ellen beadott panaszokat — már mint mellékleteket — a ház elnöke a gyűlés szine előtt sorshúzás utján az egyes bírálóbizottságok között lehetőleg egyenlő számmal kiosztja*, pótlólag kimondom, hogy miután Rakovszky István csornai madátuma ellen kérvény is van beadva, ez a kérvény mint melléklet ugyanannak a bírálóbizottságnak adatik ki, a melyhez a házszabályok értelmében ugyanezen mandátum ellen esett kifogás kiosztatott. (Folytatólag olvassa:) »S a biráló bizottságok alakulására a következő napnak délelőtt 10 óráját kitűzi s ezt, valamint üléseik helyét nyilvánosan kihirdeti*. E szerint felhívom a biráló bizottságokat, hogy a holnapi napon d. e. 10 órakor méltóztassanak megalakulni. A megfelelő helyiség nekik a szokott módon kijelöltetik és tudtukra adatik, t, i. a ház bizottsági és osztálytermeinek valamelyike, a mely meg fog jelöltetni. Ép ugy a ház igazolási állandó bizottsága a bíráló-bizottságok közt történt kisorsolást követő napon reggeli 10 órakor hívandó fel alakulásra. Tehát a ház állandó igazoló bizottságát is ez értelemben holnap reggel 10 órakor történendő alakulásra ezennel felhívom. Most, t. képviselőház következik a napirend harmadik tárgya, t. i. a välaszfelirati bizottság válaszfelirati javaslata ós ezzel kapcsolatosan Kossuth Ferencz és társai valamint gr. Zichy János és társai válaszfelirati javaslata feletti vitának folytatása. Kubik Béla jegyző: Szederkényi Nándor! Szederkényi Nándor: T. képviselőház! A ki a ház asztalán levő trónbeszédet figyelmesen elolvassa, az rögtön észreveszi, hogy az a trónbeszéd már egyszer megjelent a ház asztalán. A trónbeszéd általánosságban és részleteiben csaknem szószerint ugyanaz, minta mely 1896-ban ő Felsége által a budai várban elmondatott. Vegyük sorba; a vám- és kereskedelmi szövetség, a horvát-magyar kiegyezés, a közigazgatási reform, az adó-reform, a katholikus autonómia és kongrua, (Ugy van! Ugy van! a baloldalon) a viczinális ' vasút törvénye, a polgári és büntető perrendtartás stb. Ezek most épen ugy fekszenek előttünk, mint nagyfontosságú teendők, a mint a ház előtt feküdtek az 1896-i választások után. Feltűnő jelenség, hogy egymás után két trónbeszéd jelenik meg ugyanazon alakban, ugyanazon formában, ugyanazon nagyfontosságú feladatok elsorolásával. Kutathatnék, hogy mi ennek az oka. 1896-ban, az akkori választások után az ellenzék az egész vohalon súlyos váddal terhelte a kormányt: hogy hatalmi eszközeivel, választási visszaélései és vesztegetései révén belenyúlt a népképviselet alakulásába és a képviselőház meghamisítva került elő a választásokból. Az akkori ellenzék kijelentette, hogy képviselőház nemcsak nem hivatott, de egyenesen kéjjtelen az ország ügyeinek intézésére, íme, az ellenzéknek igaza volt. Az az országgyűlés csakugyan nem végezte az országnak fontos feladatait, azok most ismét előttünk állanak ugyanazon alakban. T. képviselőház! Igazságtalan volnék, ha a képviselőházat összeállításiban ma is ugyanazon váddal illetném, a mint azt illették az ellenzékiek 1896-ban, hogy t. i. a kormány az ő hatalmi eszközeivel befolyt a képviselőház meghamisítására. De ismét nem felelnék meg az igazságnak, ha elismerném és azt állítanám, hogy ez a képviselőház megfelel a népképviselet igazi feltételeinek, (Ugy van! a szélsöbaloläalon) hogy ez a képviselőház már most a nép akaratát tolmácsolja előttünk. A képviselőház, t. ház, egy korhadt fa, korhadt gyökerekkel, alapjában romlott összeállításában, választási rendszerében. A ház t. elnöke székfoglalójában lelkesedésének lángoló hevével hódolatát fejezte ki a magyar ő.si önkormányzat, a magyar ősi alkot-