Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.
Ülésnapok - 1901-8
8. országos ülés 1901 november l'i-én, csütörtökön. 41 Nyugat-Európa többi államait is, mindenekelőtt a gazdasági kérdések érdeklik és maga a legmagasabb r trónbeszéd is ezekre látszott súlyt fektetni. Én azonban azt hiszem, t. képviselőház, hogy ezen kérdések azért érdekelnek bennünket első sorban, mert szoros összefüggésben állanak a szocziális kérdésekkel úgyannyira, hogy a gazdasági kérdéseknek megoldása első sorban nem politikai, hanem szocziális szükségletet képez. De épen ezen okból t. képviselőház, mert a szocziális kérdések rejtik magukban a legtöbb gyu-anyagot, szükséges a megoldást az anyagi szempontokon kívül erkölcsi szempontokból is mérlegelni (Ugy van! Ugy van! a baloldalon), és mielőtt a szocziális bajok megérnének, azokat preventív intézkedések által is gyógyítani igyekezni. Mert, t. képviselőház, nem szabad azt hinnünk, hogy az utolsó órában, habár nagyobb szabású, de nem rendszeres konczepcziókkal vagy a földmivelő, az iparos és a munkásosztály bajainak az állam anyagi erejéhez mért palliativ orvosszerekkel való orvoslását megkisérleni, vagy pedig a kivándorlást, a mely eminenter nagy nemzeti fontosságú kérdés, az ország határszélén felállítandó államrendőrség utján szabályozni, megakadályozni vagy gyógyítani lehet. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) E momentum, t. képviselőház, sokkal fontosabb; annak mélyébe kell behatolni és e kérdés felett, a mely szoros összefüggésben van gazdasági, politikai és társadalmi viszonyainkkal, fölületesen elsurranni nem szabad. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Ha a statisztikát kézbe veszszük, szomorú adatokat olvasunk ki belőle. Például szeptember havában a szorosan vett Magyarországban Fiúméval együtt 5583 útlevelet adtak ki, HorvátSzlavonorszagban egymagában pedig a kiadott útlevelek száma meghaladja a 3300-at. Feltűnő nagy szám ez, t. képviselőház, ha tekintetbe veszszük azt a körülményt is, a melyet egy a kormányhoz közel álló kőnyomatos kürtölt világgá, a melynek hitelességéről ugyan jót nem állhatok, de megczáfolva nem lévén, el kell hogy higyjem, hogy t. i. a 34-ik hadkiegészítő parancsnokság, a melynek hatásköre tudvalevőleg Abauj-Torna és Borsod megyékre terjed ki, ma nem kevesebb mint 9000 katonaszökevényt tart nyilván, a kik mindannyian Amerikába vándoroltak ki. Nem más ez, t. képviselőház, mint állandó vérveszteség, nagy nemzeti erők állandó fogyása, (Ugy van! Ugy van!) a mit nem mérsékel, hanem ellenkezőleg a legnagyobb mértékben fokoz a Galicziából történő bevándorlás, (Elénk tetszés a baloldalon) a mely csak szaporítja a problematikus existentiák számát, de a mely bevándorlás statisztikáját hiába keresem, nem találom sehol. Ilyen rákbetegséget, a mely — a mint mondom — szorosan összefügg közgazdasági, politikai és társadalmi viszonyainkkal . . . Madarász József: Nemzeti életünkkel! KÉPVH. KAPLÓ. 19 01 1906. I. KÖTET. Gr. Zichy János: . . . igen helyesen, nemzeti életünkkel — azt első sorban az ország szélén felállítandó államrendőrség utján orvosolni nem lehet. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) E bajok orvoslását ott kell megkezdeni, a hol a bajok fulánkja, a méreg van elrejtve. Nem volna helyén, t. képviselőház, a felirati vita keretén belül bővebben foglalkoznom a kivándorlás kérdésével, rámutatnom azon okokra, a melyekből ezen állapot keletkezett, vagy azon orvosszerekre, a melyeket én e bajnak orvoslására hatékonynak tartanék. Azonban azt az egyet ki kell mondanom, hogy ezen orvoslásnak anyagi és erkölcsi természetűnek kell lennie. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Az ember nemcsak kenyérből, hanem Isten igéjéből is él, és az én erős meggyőződésem az, hogy a kivándorlás kérdése szoros összefüggésben áll a népnevelés kérdésével, szoros összefüggésben áll a közmorállal, a közmorál pedig szerves összefüggésben van a nép valláserkölcsi világnézetével. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Ily nagy kérdéseket csak harmonikusan, csak az összes anyagi és erkölcsi tényezők és szempontok tekintetbevételével lehet megoldani. Az állam az emberi szenvedelmek irányítására és az emberi szivek vezetésére sem nem alkalmas, sem nem képes. így befolyást kell engednie, többet mondok, befolyást kell adni a magasabb erkölcsi faktoroknak is. És ki tagadná, t. képviselőház, hogy az emberi nyomor megítélésénél nagy szerep jut az emberi szenvedelmeknek és az emberi sziv érzelmeinek is? Ki tagadná azt, hogy a nép szivében élő, erős vallásos meggyőződés neveli azt a szeretetet is, mely őt a röghöz köti? Ezt a szeretetet, t. ház, szabadelvű jelszavakkal és elvekkel, a felvilágosodásnak gyönyörűen fénylő, de hideg sugaraival termékenyíteni nem lehet; ide több kell: kell valamely mély, ősi, örök erkölcsi hatalomszülte érzés: az erős vallási alapon nyugvó meggyőződés, a mely a kötelességérzésnek, a kötelességtudásnak és a kötelességteljesitésnek alapját képezi, (Ugy van! a baloldalon) a mely arra tanítja az embert, hogy szeresse azt a rögöt, a melyen él, még akkor is, ha szenved rajta, még akkor is, ha többet temetett el általa, mint a mennyit az valaha termett számára. A szoczializmus mérge, t. kéjrviselőház, lassan szivárog be a kemény rögökbe, de gyorsan felszívja azt a föld, ha mindennap keserű könyek által van áztatva. Ezek a könyek pedig napnap után hullanak és nap-nap után nyesik azokat a vándorbotokat, a melyekre rátámaszkodik a gond, a szenvedés, a keserűség, a mely még annyival nyomasztóbb ama szerencsétlenekre nézve, mert hontalanná is teszi őket. (Ugy van.' a baloldalon.) Ezt a nagyfontosságú kérdést erős meggyőződésem szerint csak egy egységesen megalkotott nagy törvényhozási konczepcziöval lehet rendezni; ezt a bajt csak így lehet gyógyítani. Csak ha e bajon segítve lesz, ha ez az