Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.

Ülésnapok - 1901-8

8. országos ülés 1901 november l'i-én, csütörtökön. 41 Nyugat-Európa többi államait is, mindenekelőtt a gazdasági kérdések érdeklik és maga a leg­magasabb r trónbeszéd is ezekre látszott súlyt fektetni. Én azonban azt hiszem, t. képviselőház, hogy ezen kérdések azért érdekelnek bennünket első sorban, mert szoros összefüggésben állanak a szocziális kérdésekkel úgyannyira, hogy a gaz­dasági kérdéseknek megoldása első sorban nem politikai, hanem szocziális szükségletet képez. De épen ezen okból t. képviselőház, mert a szocziális kérdések rejtik magukban a legtöbb gyu-anyagot, szükséges a megoldást az anyagi szempontokon kí­vül erkölcsi szempontokból is mérlegelni (Ugy van! Ugy van! a baloldalon), és mielőtt a szocziális ba­jok megérnének, azokat preventív intézkedések által is gyógyítani igyekezni. Mert, t. képviselőház, nem szabad azt hinnünk, hogy az utolsó órában, habár nagyobb szabású, de nem rendszeres kon­czepcziókkal vagy a földmivelő, az iparos és a munkásosztály bajainak az állam anyagi ere­jéhez mért palliativ orvosszerekkel való orvos­lását megkisérleni, vagy pedig a kivándorlást, a mely eminenter nagy nemzeti fontosságú kér­dés, az ország határszélén felállítandó állam­rendőrség utján szabályozni, megakadályozni vagy gyógyítani lehet. (Ugy van! Ugy van! a bal­oldalon.) E momentum, t. képviselőház, sokkal fontosabb; annak mélyébe kell behatolni és e kérdés felett, a mely szoros összefüggésben van gazdasági, politikai és társadalmi viszonyainkkal, fölületesen elsurranni nem szabad. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Ha a statisztikát kézbe veszszük, szomorú adatokat olvasunk ki belőle. Például szeptember havában a szorosan vett Magyarországban Fiúmé­val együtt 5583 útlevelet adtak ki, Horvát­Szlavonorszagban egymagában pedig a kiadott útlevelek száma meghaladja a 3300-at. Feltűnő nagy szám ez, t. képviselőház, ha tekintetbe veszszük azt a körülményt is, a melyet egy a kormányhoz közel álló kőnyomatos kürtölt vi­lággá, a melynek hitelességéről ugyan jót nem állhatok, de megczáfolva nem lévén, el kell hogy higyjem, hogy t. i. a 34-ik hadkiegészítő parancsnokság, a melynek hatásköre tudvalevőleg Abauj-Torna és Borsod megyékre terjed ki, ma nem kevesebb mint 9000 katonaszökevényt tart nyilván, a kik mindannyian Amerikába vándo­roltak ki. Nem más ez, t. képviselőház, mint állandó vérveszteség, nagy nemzeti erők állandó fogyása, (Ugy van! Ugy van!) a mit nem mérsékel, hanem ellenkezőleg a legnagyobb mértékben fokoz a Galicziából történő bevándorlás, (Elénk tetszés a baloldalon) a mely csak szaporítja a problematikus existentiák számát, de a mely bevándorlás statisztikáját hiába keresem, nem találom sehol. Ilyen rákbetegséget, a mely — a mint mondom — szorosan összefügg közgazdasági, politikai és társadalmi viszonyainkkal . . . Madarász József: Nemzeti életünkkel! KÉPVH. KAPLÓ. 19 01 1906. I. KÖTET. Gr. Zichy János: . . . igen helyesen, nemzeti életünkkel — azt első sorban az ország szélén felállítandó államrendőrség utján orvosolni nem lehet. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) E bajok orvoslását ott kell megkezdeni, a hol a bajok fulánkja, a méreg van elrejtve. Nem volna helyén, t. képviselőház, a felirati vita keretén belül bővebben foglalkoznom a ki­vándorlás kérdésével, rámutatnom azon okokra, a melyekből ezen állapot keletkezett, vagy azon orvosszerekre, a melyeket én e bajnak orvoslá­sára hatékonynak tartanék. Azonban azt az egyet ki kell mondanom, hogy ezen orvoslásnak anyagi és erkölcsi természetűnek kell lennie. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Az ember nemcsak kenyérből, hanem Isten igéjéből is él, és az én erős meggyőződésem az, hogy a kiván­dorlás kérdése szoros összefüggésben áll a nép­nevelés kérdésével, szoros összefüggésben áll a közmorállal, a közmorál pedig szerves összefüg­gésben van a nép valláserkölcsi világnézetével. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Ily nagy kérdéseket csak harmonikusan, csak az összes anyagi és erkölcsi tényezők és szempontok tekin­tetbevételével lehet megoldani. Az állam az emberi szenvedelmek irányítására és az emberi szivek vezetésére sem nem alkalmas, sem nem képes. így befolyást kell engednie, többet mon­dok, befolyást kell adni a magasabb erkölcsi faktoroknak is. És ki tagadná, t. képviselőház, hogy az emberi nyomor megítélésénél nagy sze­rep jut az emberi szenvedelmeknek és az em­beri sziv érzelmeinek is? Ki tagadná azt, hogy a nép szivében élő, erős vallásos meggyőződés neveli azt a szerete­tet is, mely őt a röghöz köti? Ezt a szeretetet, t. ház, szabadelvű jelszavakkal és elvekkel, a fel­világosodásnak gyönyörűen fénylő, de hideg su­garaival termékenyíteni nem lehet; ide több kell: kell valamely mély, ősi, örök erkölcsi hatalom­szülte érzés: az erős vallási alapon nyugvó meg­győződés, a mely a kötelességérzésnek, a köteles­ségtudásnak és a kötelességteljesitésnek alapját képezi, (Ugy van! a baloldalon) a mely arra tanítja az embert, hogy szeresse azt a rögöt, a melyen él, még akkor is, ha szenved rajta, még akkor is, ha többet temetett el általa, mint a mennyit az valaha termett számára. A szoczializmus mérge, t. kéjrviselőház, lassan szivárog be a kemény rögökbe, de gyorsan fel­szívja azt a föld, ha mindennap keserű könyek által van áztatva. Ezek a könyek pedig nap­nap után hullanak és nap-nap után nyesik azo­kat a vándorbotokat, a melyekre rátámaszkodik a gond, a szenvedés, a keserűség, a mely még annyival nyomasztóbb ama szerencsétlenekre nézve, mert hontalanná is teszi őket. (Ugy van.' a baloldalon.) Ezt a nagyfontosságú kérdést erős meggyőződésem szerint csak egy egysége­sen megalkotott nagy törvényhozási konczepcziöval lehet rendezni; ezt a bajt csak így lehet gyó­gyítani. Csak ha e bajon segítve lesz, ha ez az

Next

/
Thumbnails
Contents