Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.

Ülésnapok - 1901-29

466 -29. országos ülés 1901 deczember 12-én, csütörtökön. az a pénzkezelés, a melyet én proponálok, a melylyel behozom a postatakarékpénztárt, a clearing- és cbeck-forgalmat, azzal szemben, a mely ma dívik, nem lenne modernebb. (Ugy van! jobbfelöl.) Hát mondjuk, hogy Heves vármegyében vagy Pest vármegyében modern ; de ez kétségtelenül modernebb és megfelelőbb lesz. Ez az egyik. A. mi pedig a vármegyei közgyűléseknek leírását illeti, én előrebocsátottam, hogy a legnagyobb kegyelettel viseltem a vármegye iránt (Mozgás a szélsöbaioldalon.) és be is bizonyítottam, hogy a vármegyei önkormányzat lényegét nem csorbítom és hogy ez nem lényeg, sőt teher, a melytől ők megszabadulnak. (Ugy van! 'jobbfelöl.) A mikor pedig arról beszéltem, hogy a községi számadásokat a közgyűlés utolsó napján csapatostul intézik el, ezzel oly tényt mondtam el, a melyet senki sem disputálhat el, mert ez az egész országban mindenütt így van és nem is lehet máskép. Szederkényi Nándor: A minisztériumnál is így van! Széll Kálmán miniszterelnök: Nem tudja a t. képviselő ur a dolgokat, ha ezt mondja. Hallgasson tehát meg! Igen vastag tévedésben van! Ez — mondom, — nem is lehet máskép, mert ha én bizottsági tag volnék és részt vennék az ügyek elintézésében, ón sem csinálnám máskép a vizsgálatot, mert az tökéletesen lehetetlen, hogy a vármegyeházban kollegiális módon egyszerre száz vagy százötven vagy csak nyolcz—tiz községi számadást is átvizsgáljanak. A képviselő ur azonban nagyon csalódik, ha azt hiszi. ,hogy én ezt elveszem. (Ugy van! jobbfelöl.) És ha ezt hiszi, akkor a törvényjavaslatot — bocsánatot kérek — figyelemmel át sem olvasta, mert ha figyelemmel átolvasta r

volna, akkor látta volna, hogy ez megmarad. Én csak abba a helyzetbe akarom hozni a közgyűlést, — de nem veszem el tőle. — hogy a járási számvevőségeknek előzetes helyszíni, rendszeres átvizsgálása nyomán könnyebben intézkedhessen. Én a közgyűlést akarom abba a helyzetbe hozni, hogy ha a járási számvevő kimutatja neki, hogy hol kezelnek jól, hol nem kezelnek jól, rögtön ítélhessen felette. A közgyűlésnek e jogát tehát a törvényjavaslat nem veszi el és ne is mutasson a képviselő ur oly dologra, a mely a törvényjavaslatban nincsen. A mi pedig a képviselő ur azon állítását illeti, hogy a minisztériumnál is így van, engedelmet kérek, de elmondtam beszédemben és az indokolásban is benne van, hogy a minisztériumba csak főkönyvi kivonatok meg kivonatok jönnek fel és itt a minisztériumnak nem is feladata azt az előzetes számviteli vizsgálatot teljesíteni, meg azt a vizsgálatot, a melyet a járási számvevő fog végezni. A képviselő ur hivatkozik arra, hogy itt a zárszámadási bizottságban is csak felületesen vagy sommásan vizsgálnak és az előadó elmondja a zárszámadási bizottság jelentését és a képviselőház elintézi minden további nélkül. Elfelejti azonban a képviselő ur, hogy az összes állami zárszámadásokat az áUami számvevőszék vizsgálja meg (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ott is van számvevőszék!) a legrészletesebben. Ezt akarom én most a megyében is megcsinálni. A kép tökéletesen talál, de megfordítva. 1870-ben felállítottuk a számvevőszéket; én voltam a referense azokon a padokon és ugy a törvénynek, mint annak létrejövetelében igen nagy részem van, hogy legyen független számszék, a mely ellenőrizze a számadásokat és ellenőrizze a kormányt. A törvényhozásnak igy meg van könnyítve a munkája, mert egyszerűen csak azokról a tételekről beszél, a melyekre a számvevőszék a figyelmét felhívja: belemehet másba is, de az igazi ellenőrzési szolgálatot mégis a számvevőszék teljesiti. Ezt akarom én megcsinálni a vármegyében. Megmarad neki ellenőrzési hatásköre, ezt nem veszem el tőle; de állítok neki állami jiénzen egy orgánumot, hogy könnyebben határozhasson ; felállítom a járási számvevőt, a ki vizsgál és a vizsgálat eredményét előterjeszti. Ha tehát nem elfogultsággal, nem a miniszter elleni bizalmatlansággal, hanem tárgyi okokból fejtegeti a képviselő ur e kérdése, akkor nem jut olyan konklúziókra, a minőkre jutott. (Helyeslés jobbfelöl.) Tessék tehát tárgyi okokat keresni és akkor nem fogja azt mondhatni, hogy én elveszek valamit a vármegyétől. (Ugy van! jobbfelöl.) Ellenkezőleg, közbetolok egy orgánumot állami ])énzen. a mely megkönnyíti ezen vármegyei jognak gyakorlatát. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Szederkényi Nándor képviselő ur személyes megtámadtatás czimén kér szót. Szederkényi Nándor: T. képviselőház! A »vastag tévedés« kifejezést a miniszterelnök ur mégis csak nagy hirtelenül ejtette Id. Széll Kálmán miniszterelnök: Nagyon vastag volt! Szederkényi Nándor: Milyen vastag ? (Derültség.) Én azt állítottam, hogy a minisztériumban is ugy végzik el az ügyeket, mint a vármegyében, a hol a számadásokat revideálja a számvevő és onnan a közgyűlés elé kerülnek. A t. miniszterelnök ur arra helyezte a fősúlyt, hogy nagy halmaz okmány gyűl ott össze. Engedelmet, hiszen az teljesen mindegy a kezelésre nézve, akár egy-két okmánya akár pedig nagy halmaz van ott, mert ha csak egy van is ottan, akkor sem megy bele a közgyűlés annak tárgyalásába minden ok nélkül. Hát a t. minisztériumban nincsen nagy

r halmaz ? Mikor a vármegyék számadásai feljönnek záros határidő alatt, akkor nincs ott halmaz ? Nem arra helyezzük mi r a súlyt, hogy ilyen vagy amolyan a halmaz. Én csak annyit mondtam, hogy ne tessék ilyen színekkel festem a vármegyét. Ez is egy szin és