Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.

Ülésnapok - 1901-29

2.9. országos ülés 1901 deczember 12-én, csütörtökön. 459 gátja a kormányt, mint a mely az ő többségének kifolyása, a mely ellenőriz, feleletre von és a mely ebben aztán nemcsak vezető, hanem intéző, nemcsak intéző, de tökéletesen elbatározó módon, teljes szuverenitással rendelkezik. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Egy hang a szélsöbaloldalon: A legmerevebb czentralizácziój) így akarom én ezt megoldani. És azt gondolom, ne czentralizáljunk ott, a hol nem szükséges, (Helyeslés.) hanem a hol inkább deczentralizálni kell. Magyarországon, ha a megyét és a megyei közigazgatást eltörölnők, hézag támadna a község, az adminisztrált polgár — ha szabad magamat igy kifejeznem. — és a kormány között. Sehol a világon nem lehet ugy adminisztrálni, hogy a község és a legfőbb adininisztráczionálisinstanczia, a kormány közt nelegyen valami. Magyarországnak a jogfejlődése, történelmi tradicziói megadják nekünk ezt a legtermészetesebb szervet. Semmiféle kerületeknek, semmiféle egyéb közbevetett czirkulusoknak megállapítása nem lenne sem ezen történelmi tradiczió, sem a magyar nemzeti állam követelményei szempontjából indokolt, sőt minden körülmények között elvetendő lenne. (Helyeslés a jobboldalon.) Hát kell valami természetes közbülső orgánumnak lennie s ez az orgánum a vármegye. A vármegyét kell megtartani és deczentralizálni kell a közigazgatás bizonyos részeit, mindig azon nagy elv alapján, hogy az állami akaratnak minden körülmények között hatályosan kell érvényesülnie (Zaj és mozgás a szélsöbaloldalon.) és igenis, ezen nagy elv alapján részt kell adni az igazgatásban a vármegyéknek. Hogy miképen kell ezt megcsinálni, azt majd ennek a reformnak a részletei fogják megmondani. Én többet akarok: én azt akarom, hogy a megye a maga önkormányzati jogainál fogva ellenőrizhesse az adminisztrácziót; (Helyeslés jobbfelöl.) és ezen ellenőrzési íunkeziójában — abban, a mit most agyamban kontemplálok — odáig megyek, hogy azt is meg akarom hagyni, hogy a törvény ellenére vagy törvénytelenül megszavazott ujoncz állítása és törvénytelenül megszavazott adó behajtása iránt kibocsátott rendeletének a megye opponálhasson és azoknak végrehajtását megtagadhassa. (Hosszas, élénk éljenzés és taps jobbfelöl. Felkiáltások a szélsöbalolclalról: Hiszen ez most is megvan! Zaj.) Megvan, de épen azt akarom megmutatni, hogy az a reform az önkormányzat igazi lényege szempontjából nem olyan veszedelmes, mert a vármegyének ezt a nagy, kardinális jogát elvenni nem akarom. De tovább megyek. Azt akarom, hogy a megyei élet, a megye terme ezután is a közéletnek iskolája és preparandiája legyen, hogy abban a preparandiában, a mely ott künn van, magyar közszellem, a magyar társadalomnak a közügyek iránt való érdeklődése, a közügyekben való részvétele a maga legitimus határai között ápoltassák, ugy, hogy mindaz, a mi teher, a mi sallang, a mi haszontalan kinövés, a mi haszontalan adalék, a mi nem lényeg, onnan elimináltassék és maradjon meg az önkormányzatnak lényege. (Helyeslés jobbfelöl.) A kinevezés hive vagyok. Nem tartozik ma a vita keretébe és nem volna helyes, e nagy kérdést ma itt részleteiben megvitatni; de bár elismerem, hogy a megyei önkormányzatnak és minden önkormányzatnak igen becses alkateleme, eminens nagy joga. hogy saját funkezionáriusait, a kiket akarata érvényesitésével megbiz, maga válaszsza, de mégis azt tartom, hogy ez nem esszenoziális, nem elkerülhetetlen, nem sine qua non feltétele az önkormányzatnak. (Elénk felkiáltások a szélsöbaloldalon : De az!) Azt tar-, tom, — majd megvitatjuk a kérdést — hogy biztositani kell egy nagy czél elérését: hogy az állami akarat érvényesüljön minden téren és ne lehessen az országnak tisztviselője, a ki a törvény alapján és a parlamenti felelőség és ellenőrzés alatt álló miniszternek a rendeletét nem hajtja végre. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Hát van ma ilyen?) Mert ma sok van ilyen. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Hát a fegyelmi eljárás mire való? El kell csapni!) Történik is. Vagy azt hiszik a képviselő urak, hogy ezt csak ugy eltűröm? Elrendelem a fegyelmi eljárást, az azután eltart hat hónapig, eltart egy esztendeig és mire véget ér, már régen nincs szó arról a rendeletről, a mely végrehajtandó lett volna. (Helyeslés jobbfelöl. Zaj a szélsöbaloldalon.) Már, bocsánatot kérek, egy országot igy adminisztrálni nem lehet; (Ugy van! jobbfelöl.) ezt az országot a magyar nemzeti állam politikájának követelményeihez méltóan választott tisztviselőkkel adminisztrálni teljes lehetetlenség. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) De itt van egy másik czél: az, hogy meglegyen az adminisztrácziónak a maga szakavatott, abban életpályát kereső és teljesen és odaadással annak élő tisztviselői kara. Ez a terem most is visszhangzik — bár régen volt — azoktól a vitáktól, a melyek itt folytak 1869., 1870. és 1871-ben, a mikor elválasztottuk az igazságszolgáltatást a közigazgatástól. Mindenki ellenezte a túloldalon, attól a válaszvonaltól kezdve le, mindenki azt mondta, hogy ez megöli a vár megyét, megöli az önkormányzatot és végveszélybe dönti Magyarországot. Ma senki sem kontrovertálja többé. És azon az elven, hogy a közigazgatás elválasztatik az igazságszolgáltatástól, felépítettük a magyar juszticziát oly magaslatra, hogy az adott viszonyok között, az adott anyaggal számolva, a melylyel jiedig számolni kell, aránylag rövid idő alatt a magyar igazságszolgáltatás, azt lehet mondani, minden követelménynek megfelel, a mit csak egy független, jsártatlan, szakavatott judikaturátöl meg lehet kívánni, (Ugy van! Általános helyeslés.) Hát a közigazgatás nem kevésbbé lényeges eleme az állami életnek. Sőt többet mondok: 58*