Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.

Ülésnapok - 1901-8

8. országos ülés 1901 november ík-én, csütörtökön. 35 Pichler Győző : Kölcsönösen ! Rohonyi Gyula előadó: A beterjesztett fel­irati javaslat kiindulási pontja és vezéreszméje ugyanaz, a mi a legmagasabb trónbeszédé, vagyis a haladás terén előbbre vinni Magyarországot, szellemileg és anyagilag felvirágoztatni az or­szágot arra a fokra, melyre azt a király atyai szivének egész melegével emelni óhajtja. A fel­irati javaslat egyetért a trónbeszéddel nemcsak magára e czélra, de a megválasztandó eszközökre, a törvényhozás egész munkaprogrammjára nézve is. Jól tudom, hogy az eddigi parlamenti szo­káshoz és gyakorlathoz képest a képviselőház egyik-másik oldaláról {Halljuk! Halljuk!) más felirati javaslatok is elő fognak terjesztetni. Nem vagyok abban a helyzetben. — mert egyiket sem láttam, — hogy azokról előzetes kritikát vagy csak véleményt is mondhassak. Egyet azonban bátran állithatok; állithatom büszkén, (Halljuk! Halljuk!) hogy mindenik felirat a tiszta, az önzetlen hazafiság forrásából fakad, állithatom nyugodt lelkiismerettel azt is, hogy mindegyiknek egyetlen egy czólja, a haza üdve, java és boldogsága. (Helyeslés). A miben aztán e felirati javaslatok el fog­nak térni, az kétségkívül a követendő utrí i, a megválasztandó eszközökre, az eljárás módjára és magának a törvényhozásnak megoldandó feladatá­ra vonatkozik. Azonban ezekre nézve teljes harmó­nia a felirati javaslatok között úgysem lehet azon egyszerű oknál fogva, mert mindenik párt a saját elvei, a saját meggyőződése alapján ter­jeszti elő felirati javaslatát. (Mozgás a szélsőbal­oldalon.) A bizottságnak beterjesztett felirati javas­lata, czélját és kiinduláspontját tekintve, nézetem szerint teljesen megegyezik a trónbeszéddel, de megegyezik a megválasztandó eszközökre, a tör­vényhozás teendőire nézve is. És miután a fel­irati javaslat szerény nézetem szerint teljesen megfelel kedves hazánk anyagi és szellemi szük­ségleteinek (Elénk ellenmondások a szélsőbal­oldalon) ; miután a teendők helyesen és a trón­beszéddel kongruáló módon vannak benne meg­jelölve: ezért köteleségemet szívesen teljesítem azzal, hogy ezt a felirati javaslatot a t. képviselő­háznak elfogadásra ajánlom. (Helyeslés.) Mielőtt azonban rövid felszólásomat befejez­ném (Halljuk! Halljuk!), engedje meg a t. kép­viselőház, hogy egy körülményre hivjam fel a t. ház kiváló figyelmét: a trónbeszéd egy passzusára, annak zárószavaira. (Mozgás. Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) Thaly Kálmán: Hangosabban egy kicsit. Rohonyi Gyula előadó: A magas trónbe­széd, zárszavaiban, Isten áldását kéri az ország­gyűlés mindkét házára, annak munkálkodására (Mozgás a szélső haloldalon. Halljuk! Halljuk!), itt és abban az uj házban, melyet az ezredéves Ma gyarország (Mozgás és zaj a szélsőbaloldalon.) ősi alkotmányának dicsőítésére emelt magának. (Mozgás a szélsöbaloldalon.) Mi pedig — azt hiszem, pártkülönbség nélkül mondhatom — mindnyájan és velünk az egész nemzet egy hő imában egyesülünk, abban, hogy Isten áldja meg felséges Urunkat és Királyunkat (Élénk felkiáltások a szélsöbaloldalon: Áldja meg Jta­zánkat!) egész uralkodóházával együtt és áldja meg kedves hazánkat. (Felkiáltások a szélsöbal­oldalon: Hazánkat előbb! Ez a sorrend! Moz­gás és zaj a szélsöbaloldalon.) Adja áldását a Mindenható arra a palotára, a melynek magas ormáról leragyog a fővárosra, leragyog az egész országra Szent István koronája, büszkén hir­detve a magyar király hatalmát és dicsőségét. (Tetszés jobbfelöl.) Araszszon az a korona onnan fényt és boldogságot az ország minden egyes lakosára, az egész országra, annak minden egyes népére egyaránt. (Zaj a szélsöbaloldalon.) Legyen annak a koronának fénye a nemzet ereje, ha­talma és dicsősége. (Tetszés jobbfelöl.) Madarász József: Mi vagyunk a korona! (Mozgás és zaj a szélsöbaloldalon.) Rohonyi Gyula előadó: . .. És t. képviselő­ház, azt hiszem, bizalommal és reménynyel in­dulhatunk ma munkánkra. Visontai Soma: Keni nagy reménynyel. Nagy a szegénység, a nyomor, az inség! Arról kellene beszélni! (Mozgás és zaj a szélsöbalol­dalon. Halljuk! Halljuk!) Rohonyi Gyula előadó: ... és bizalommal és reménynyel tekintünk (Zaj a szélsöbaloldalon. Halljuk! Halljuk!) a jövőbe, bizalommal és reménynyel béke idején a komoly törvényhozási munkában, bizalommal és reménynyel a válsá­gos pillanatokban, a midőn ezen koronának fényét talán kívülről veszély fenyegetné. (Moz­gás és zaj a szélsöbaloldalon. Elnök csenget.) Es most fel a munkára! Ajánlom a bizottság felirati javaslatát szives elfogadásra. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) Kubik Béla jegyző: Kossuth Ferencz! (Élénk éljenzés a szélsőbaloldalon.) Kossuth Ferencz: T. Ház! (Halljuk! Hall­juk! a szélsöbaloldalon.) Az előttem szólt igen t. előadó ur elemi igazságokat fejezett ki, midőn azt állította, hogy mindegyik felirat a hazafiság forrásából fakad és hogy mindegyikünknek a haza üdve fekszik a szivén. Ezt kötelességünk feltételezni; mert kötelességünk feltételezni azt, hogy a háznak minden tagja őszintén szól akkor, midőn ebben a házban felszólal. (Helyes­lés a szélsöbaloldalon.) Azért szólalok fel, t. ház, hogy a függet­lenségi és 48-as pártnak felirati javaslatát be­nyújtsam, annak felolvasását kérjem és elfoga­dását szorgalmazzam. Alattvalói hódolattal, de férfias nyíltsággal jelenünk meg a királyi szék előtt azért, hogy nyíl­tan elmondjuk azt, mit tartunk a haza és a korona érdekében levőnek. Bizunk az uralkodó­nak lovagias érzelmeiben és hiszszük, hogy a mi nyíltságunkat szívesen fogja fogadni: sokkal szi­' vesebben, mint hogyha a nyíltság helyett elta-

Next

/
Thumbnails
Contents