Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.

Ülésnapok - 1901-24

336 24. országos ülés 1901 deezember 6-án, pénteken. nem is Toltak arra berendezve, hogy a búzát átvehessék, csak arra voltak berendezve, hogy a differencziákat beszedjék. Midőn azonban a búzát át akarta adni, azt a 100,000 mmázsát, a berlini piaczon, akkor azok nem voltak képesek a búzát átvenni. Ezáltal a búza ára hanyatlott, a berlini piaczon olcsóbb lett az ára. De a mit a terményen veszítettek, azt busásan megkapták azok, a kiknek át kellett volna venni, de erre nem voltak képesek. Először tehát sokat nyertek ezen az üzleten, de másrészt ennek az a következménye is volt, hogy a búza ára alászállt és ezt megszenvedték azok, a kik a búzát termelik. Hasonlóképen történik ez másutt is, akár a berlini, akár a hamburgi, akár a budapesti piaczról van szó és igy nem lehet csodálkozni, hogy ezen üzletek mellett a búza ára hanyatlik, folytonosan vaczillál, azt fixirozni határozott összegben nem lehet, igy tehát épenséggel nem áll az, hogy a börze semmi egyéb, mint oly intézmény, a mely a konjunktúrákat jelzi a produkczió és a konzumczió között és megállapítja a termelés és fogyasztás közötti viszonyt. Ez, t. képviselőház, épen nem áll és mert a katáridő-üzlet megszüntetése annak a pártnak egyik programmpontja, a melyhez tartozni szerencsém van, tisztelettel kérem a t. képviselőházat, hogy a kórvényeket pártolólag méltóztassék kiadni az illető minisztereknek. (Helyeslés a néppárton.) Buzáth Ferencz : T. képviselőház! Szerencsejátékról és visszaélésről van szó ennél a kérdésnél, a mely egyenesen a törvények védelme alatt folyik itten szemünk előtt. Hogy a határidőüzlet a börzén a gazdaközönségnek milyen megkárosítását idézi elő, azt semmi sem bizonyítja jobban, mint azok az üzérkedések, a melyek a legközelebbi napokban a börzén lejátszódtak. Ott t. i. oly nagymérvű kötésekről és differencziákról van szó, hogy ezeknek nagysága mindenesetre befolyással van a búzaárak alakulására. T. képviselőház, én erkölcstelennek találok minden olyan üzletet, a mely nem a valóságnak niegfelelőleg, hanem nem létező dolgokra támaszkodva keletkezik. Hogy valaki, t. képviselőház, a börzén 100.000 mmázsa búza eladását eszközölhesse, a mikor abból a búzából neki nincsen egyetlenegy szem sem a birtokában, ezt bizonyára nem lehet oly üzletnek mondani, a melyet erkölcsi alapon kötnek. Már pedig, t. ház, ha ezeknek az üzérkedéseknek korlátokat nem fogunk szabni, kétségtelen, hogy az a tömérdek papir-buza mindig káros hatással lesz a búzaárak alakulására, valamint a gazdaközönség érdekeire is. Előttem szólott Ernszt t. barátom már rámutatott arra, hogy más államokban, sőt Ausztriában is, mozgalom indult meg ennek a visszaélésnek megszüntetése érdekében. Érdekes volt az a tárgyalás, t. képviselőház, a midőn ezt a javaslatot az osztrák Reichsrath a bizottságban tárgyalta; megvilágítja a mi magyarországi viszonyainkat az, hogy akkor az osztrák földmivelésügyi miniszter azt mondotta, hogy nem mehetünk bele a határidőüzlet teljes megszüntetésébe, mert az az ausztriai gazdaközönségnek és a börzének volna kárára, a míg Magyarország a jelen állapotot fenn fogja tartani. Akkor egy ottani bizottsági tag azt felelte, hogy sohase törődjünk mi azzal, hogyha a tisztességtelen elemek Ausztriából kivonulnak és Magyarországba jönnek, s itt folytatják az üzérkedést. Lehetséges, hogy ez az osztrák börzének némi károsodását idézi elő, de mindenesetre megszabadulunk a tisztességtelen elemtől és ez már magában véve is nagy nyereség. Igy gondolkoztak, t. képviselőház, Ausztriában. És tény, hogy Ausztriában a határidőüzlet teljes megszüntetésébe a földmivelésügyi miniszter csak azért nem ment bele, mert azt mondotta, hogy csak abban az esetben tehetné ezt magára nézve kötelezővé, hogyha sikerülne Magyarországon is hasonló lépéseket elérnie, mert hogyha Magyarországon a jelenlegi állapotot fenn fogják tartani, akkor ő attól tart, hogy ez az osztrák börzére, az osztrák pénzügyi viszonyokra és a gazdaközönségre nézve hátránynyal fog járni. Hát tisztán és kizárólag ezért nem ment bele. Azonban az osztrák parlament is magáévá tette a kisebbség véleményét és azt mondta, hogy tessék a földmivelésügyi miniszternek beterjeszteni egy olyan törvényjavaslatot, a mely a határidőüzlet teljes eltörlésére vonatkozik. Ha már dualizmusban vagyunk és hogyha már a fí 7-iki kiegyezés alapján állunk, akkor legalább ilyen tekintetben járjunk el egyenlően és azonosan az osztrák viszonyokkal. Ilyen körülmények között én a magam részéről, a mennyiben határozottan veszélyt látok abban, ha Magyarországon a határidőüzlet továbbra is fentartatik, s — miként mondottam beszédemben — ez a gazdaközönségnek határozottan hátrányára van, sőt beavatottak állítása szerint, t. képviselőház, évente 70 millióval károsítja meg a gazdaközönséget: ilyen körülmények között én pártolom Ernszt Sándor képviselőtársam azon nyilatkozatát és indítványát, hogy a kérvény pártolólag adassék ki a t. miniszterelnök urnak. (Helyeslés a néppárton.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház ! Nem akarok annak megvilágításába bocsátkozni, hogy azok a beavatottak, a kik Buzáth urnak azt az informácziót adták, hogy a fedezetlen határidőüzlet révén a magyar gazdaközönségnek évenkint 70 millió forint vesztesége van, honnét veszik ós mire alapítják ezt az állításukat. — Csak egyetlenegy adatot akarok a t. képviselő urnak és az ő beavatottjainak figyelmébe ajánlani. (Halljiűc! UalljuJc!) Magyarországon egy jó termésű évben átlag negyven millió mm. búza terem. Tehát minden métermázsa búzánál, a mi terem és a mit elfogyasztanak, — nem a mi eladásra kerül — két forint-