Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.
Ülésnapok - 1901-22
304 22. országos ülés 1901 deczernber k-én, szeraán. A választói jog kérdésében két rémmel ijesztgetnek bennünket. Az egyik a nemzetiségi mumus, a mivel a politikai kisdedeket szokták ijesztgetni; a másik a szocziálista mumus és ezzel akarják elodázni a választói jog kiterjesztését. A mi a nemzeti szempontot illeti, azt hiszem, a magyar nemzet halálos Ítéletét mondaná ki az, a ki azt állitaná, hogy a magyar nemzet csak az erőszak eszközeivel tudja fentartani magát; mert a választói jog kiterjesztésének megakasztása nem egyéb, mint az erőszak eszközeinek továbbra való fentartása. (Ugy van! a szélsöbaloläalon.) És azok, a kik a választói jog kiterjesztését követelik, azok történeti nyomdokon haladnak; hiszen, mig fennállott a rendi Magyarország, a rendek mind magyarok voltak és mégis megdöntötték a rendiséget Kossuth és társai. Miért döntötték meg ? Talán Magyarország feldulására, rombadöntésére ? Nem azért. Hanem azért, hogy a nemzet alakuljon meg, mert addig nincsen nemzet, mig vannak beczézgetett örökösök és vannak kidobottak; mig vannak politikai jobbágyok. (Elénk helyeslés és tetszés a szélsöbaloläalon. Mozgás a néppárton.) Ugy látszik, (A néppártJioz fordulva) nem tetszik önöknek az, hogy én demokratikus eszméket hangoztatok. (Mozgás.) Szeretnék, hogyha csak önök tudnák egyedül a népet azzal ámítani, hogy demokraták. (EUenmondásoJc a néppárton, ügy van! ügy van! a szélsöbaloläalon.) Tekinthetem-e másnak, t. ház, mint osztályuralomnak a mai szabadelvüpártnak a kormányzatát, midőn azt látom, hogy a t. kormányelnök ur mindazokat az ordonanczokat, a melyek méltók a Bourbon-korszak hirhedett ordonanczaihoz s melyeket az előző kormány bocsátott ki, egytőlegyig fentartotta ? Midőn nem látom azt, hogy az egyesületi szabadság ellen kiadott rendeletet megsemmisítette volna, hogy a gyülekezési szabadság ellen 'kiadott rendeletét az előző kormánynak megváltoztatta volna; midőn nem látom azt, hogy a gyűjtésekről szóló rendeletet, mely ma a politikai czólokra való gyűjtést is hatósági engedélytől teszi függővé, ezt a minden politikai szabadság ellen irányuló rendeletet visszavonta volna a miniszterelnök ur; midőn nem látom azt, hogy az éjjeli ügyészek intézményét, melyet az előző kormány alkotott meg, megszüntette volna; midőn nem látom azt, hogy a sajtószabadságot máskép kezelné, mint kezelték azt az előző kormányok. Hiszen mai is a t. kormányelnök ur teljes összegében tartotta fenn mindazon reakczionárius intézkedéseket, a melyek az előbbi kormány rémuralmának fentartására voltak szükségesek, (ügy van! a szélsöbaloläalon.) Avagy, t. ház, tekinthetem-e másnak, mint osztályuralomnak a szabadelvű párt uralmát akkor, midőn magában a trónbeszédben bevallja a kormány, hogy önkormányzati intézményeinknek még fenmaradó részét is romba dönteni igyekszik, hogy nem az önkormányzatnak kiszélesítése, teljes demokratikus irányban való kiterjesztése a czél, hanem az, hogy a mi még az önkormányzatból megmarad, az is romba döntessék, (ügy van! Ugy van! a szélsöbaloläalon.) Mi nagyon szeretjük magunkat Angliával összehasonlítani; mert hiszen mind a két nemzetnek történeti alkotmánya van. De ha összehasonlítjuk magunkat Angliával, először is jegyezzük meg azt, hogy Angliában a kormányok, még a konzervatív kormányok is, folytonosan kiterjesztették a választói jogot és hogy e kiterjesztésben az 1832., 1867. és 1884. év stácziók; hogy ma Anglia megközelítette az általános választói jogot és jegyezzük meg, hogy konzervatív kormány csinálta meg 1888-ban Angliában a helyi igazgatás reformját, konzervatív kormány és nem szabadelvű csinálta meg azt a reformot, hogy eltörölte a béke-birák megyéjét és a demokratikus tényezők birtokába adta a megyét, 1894-ben pedig a demokratikus tényezők birtokába adta a községet is. Nem az önkormányzat eltiprásával, megnyirbálásával, hanem a mai önkormányzat megszüntetésével, a mely a virilizmus alapján nem egyéb, mint a feudalizmus és a kapitalizmus fattyu-bajtása, (Igaz! ügy van! a szélsöbaloläalon.) demokratikus önkormányzattal kell a népen segíteni! Demokratikus önkormányzatba kell a népet belevinni, így kell felemelni a magyar népet, nem pedig azzal, hogy leromboljuk a multak hagyományait és a multak hagyományaival együtt a nemzet jövendőjét is. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloläalon.) Förster Ottó: Nincs baj addig, a mig Pichler vigyáz Magyarországra! Pichler Győző: Ha összemérjük a vigyázás mértékét, a mérleg az én javamra billen. (Általános derültség.) Vázsonyi Vilmos: Azt látom, hogy azokkal az osztályokkal szemben, a melyek elégséges erőt és befolyást nem képviselnek, a kormány nagyon mostoha. És ha néha a külsőségek el is feledtetik a szellemet, a melylyel ezen osztályok iránt a kormány viseltetik, mégis rábukkanunk néha nyomokra, a melyek azt mutatják, hogy bizony csak azok az osztályok számithatnak rokonszenvre, a melyek hatalmat, bizonyos számú voksot képviselnek. Hallottuk, hogy a tisztviselők sorsának javítására irányuló mozgalmat a t. kormány helyesli. Hogy mennyire helyesli, erről is szólhatok. Éppen ma reggel tudtam meg, a mikor vidékről érkezett expresz-levelet találtam asztalomon. Nem nevezem meg, ki irta, nem teszem azt, hogy kiszolgáltassam a szabadelvű kormánynak az illető tisztviselő nevét. Ebben a levélben azt írja az illető, a ki vasúti tisztviselő: »A m. kir. államvasutak tisztikarának érdekeit képviselő 232-es nagybizottság e hó B-ére van összehiva Budapestre. E gyűlést egy, az üzletvezetőséghez érkezett igazgatósági leirat mai napon betiltotta és az érdekelt 19 bizottsági tagnak, köztük nekem is, kijelentették, hogy ezen czélra szabadságot nem kapunk*,