Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.

Ülésnapok - 1901-18

18. országos ülés 1901 november 27-én, szerdán, J.Í)Ó rencz erre ezt mondta: Körül lehet, de belül nem. (Derültség. Zaj a néppárton.) Rakovszky István: Uj, de jó! Széll Kálmán miniszterelnök: Itt pedig megfordítva Tan. Ez a nemzetiségi programm, a melyről önök azt mondják, hogy az enyémmel identikus, itt belül egyforma, de az alkalmazásában, körül-körül nem egyforma. (Tetszés jobbról.) Ajánlom a felirati javaslatot elfogadásra. [Élénk tetszés, éljenzés és taps a jobb- és a baloldalon.) Elnök : Barta Ödön képviselő ur kivan félremagyarázott szarainak helyreigazítása czimén szólani. Barta Ödön: T. ház! (Halljuk! Halljuk! Nagy zaj. Elnök csenget.) A miniszterelnök urnak iménti beszédére reflektálni nincs szándékom, de kötelességem két tételben megtámadott beszédem értelmét helyreigazítani, illetve konstatálni, hogy a t. miniszterelnök ur bírálata nem volt a tényeknek megfelelő. (Igaz! TJgy van ! a szélsőbaloldalon. Zaj a, jobb- és a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Méltóztassanak meghallgatni álképviselő urat! Barta Ödön: Kötelességük is. A t. miniszterelnök beszédének azon részében, a mely a kisgazdák terheinek konverziójára vonatkozó tételt tartalmazza . . . Széll Kálmán miniszterelnök: Hangosan! Nem értem! Barta Ödön: Igyekszem hangosan beszélni, de ott még hangosabban társalognak. (Halljuk! Halljuk!) A miniszterelnök beszéde azon részében az én beszédemből való hiányos idézet utján oly konklúziót engedett meg magának, melyet szó nélkül nem hagyhatok. Azt mondja, hogy én beszédemben azt mondtam, hogy az abszolút korszakbeli kormányok képesek voltak a földtehermentesitési munkálatokra az áldozatot meghozni, az alkotmányos magyar kormány pedig nem képes. Ilyen abszurdumot nem állíthattam. Ez ellenkezik először a tényekkel, másodszor az én jogérzékemmel is, mert hiszen csak nem fogom szembeállítani az abszolút kormány érdemeit a magyar kormány érdemeivel ? Idáig, azt hiszem, semmiféle ellenzékieskedésnek terjednie nem szabad. Azt mondtam, ez volt az értelme, és igy kellett volna idézni a miniszterelnök urnak beszédemnek ezen részét, hogy az abszolút korszak uralma alatt kiszipolyozott ország képes volt 200 milliót áldozni foldtehermentesitésre, és az alkotmányos korszak és az önök uralnia alatt felvirágzott Magyarország nem képes még arra sem, hogy a tönkretett kisbirtokos és törpebirtokos osztály érdekében az állam hitelét mint kezes latba vesse? A másik, a mit rektiiikálnom kell, nem egészen engem illet, de mivel az én beszédemhez fűzve tette a miniszterelnök ur ezt a kis csípést a függetlenségi párt felirati javaslata ellen: engedje meg a t. ház, hogy mivel Kossuth Ferencz, a ki a javaslatot benyújtotta, nincs itt, ezt a rektifikácziót én is megteli essem. Széll Kálmán miniszterelnök: Micsoda csípés? Barta Ödön: A fiumei kérdésben. Igen éles dolog az, hogy egy párt, a mely közjogi ellenzéki alapon áll, közjogi ellenzéki álláspontjáról mindig a magyar jogok szorosabb megtartását követelte, mint a t. kormány pártja és a t. kormány maga is, ilyen hibába esett volna, hogy a fiumei kérdést törvényhozásilag rendezetlennek tüntette volna fel feliratában. A felirat magában véve mindenütt hivatkozik a terjedelem szűk voltára, mert nem akart nagyon terjengőssé válni. A fiumei kérdésnél szintén óvakodott a terjengősségtől, de rámutatott a fiumei kérdés rendezését előíró törvényre. A fiumei kérdés rendezését kimondja az 1868: XXX. t.-cz. és a feliratnak idevonatkozó része igy szól: (olvassa) »Az 1868: XXX. t.-cz. elrendelte azt is, hogy Fiume város ós kerülete törvényhozási és kormányzati viszonyai véglegesen rendeztessenek.« Nem idéztük a törvényt egész terjedelmében, mert mi törvénytudók és törvényismerők számára irtuk ezt. Az 1868: XXX, t.-cz. idevonatkozó része igen hosszú és nagy bevezetéssel van ellátva, s a fiumei kérdésre ezt mondja: (olvassa) »Mindazon terület, mely jelenleg Buccari városával és kerületével együtt Fiume vármegyéhez tartozik, Fiume város és kerület kivételével, a mely város, kikötő és kerület a magyar koronához csatolt külön testet — separatum sacrae regni coronae adnexum corpus — képez, s a melynek, mint ilyennek, külön autonómiájára, s erre vonatkozó törvényhozási és kormányzati viszonyaira nézve stb.« T. ház! Mi a feliratban, a törvényt szentesítő királyhoz intézett feliratunkban, a törvényt alkotott törvényhozáshoz beterjesztett feliratunkban, nem bocsátkoztunk részletes elemzésébe annak, hogy mit akartunk kifejezni; de ez nem szolgálhat okul arra, hogy ezen rész félremagyarázásával ugy tüntessék fel a mi feliratunkat, mintha mi sürgetnők Fume általános törvényhozási rendezését és nem mintha Fiume autonómiájára és ennek törvényhozási rendezésére hívtuk volna fel a figyelmet. Ezt kívántam megjegyezni. Elnök: Szólásra senki sem lévén följegyezve, következik a szavazás. A házszabályok értelmében a képviselőház által kiküldött válaszfelirati bizottság feliratát fogom első kérdés gyanánt feltenni. Ha az elfogadtatik, akkor ugy Kossuth Ferencz és társai, mint gr. Zichy János és társai, valamint Szederkényi Nándor és társai felirati javaslatai — miután azok az elleninditvány természetével bírnak — elesnek. Ha a válaszfelirati bizottság javaslata nem fogadtatik el, akkor az elleninditványokat a benyújtás sorrendjében fognám szavazásra feltenni. Méltóztatik ebbe belenyugodni ? (Helyeslés.) A kérdés az, elfogadja-e a ház a képviselőház által kiküldött bizottság válaszfelirati javas-