Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.
Ülésnapok - 1901-17
236 17. országos ülés 1901 november 26-án, kedden. konstatálhatom, hogy nem egy helyütt igenis a hivatalnokok döntötték el az ellenzék javára a küzdelmet, igenis a hivatalnokok szavazata billentette a mérleget, a győzelmet az ellenzék előnyére. Ezt mondtam. Erre azután reám fogta egy lap, hogy mindenről tudomása van a miniszterelnöknek, és hogy ez azt teszi, hogy felügyel, kontroliroz, ellenőrködik, vizsgál, eviclencziában tartja, hogy ki hol szavaz: ez a spiczli-rendszer. Ez a lap, mely talán nem is ért egyet mindenben Rakovszky István képviselő úrral, most kezére járt Rakovszky képviselő urnak és a képviselő ur nem törődve azzal, mit honnan vesz, csak legyen, megragadja az alkalmat, csakhogy intézhessen valami támadást. Hát a képviselő urnak nincs igaza. Mert a mit felolvasott Csernoch képviselő ur, az a Hivatalos Tudósítónak közleménye, a mely tőlem származik, Ezt elismerem, de ez azt mondja, hogy annak a lapnak nincsen igaza, a mely agy, megvádolta a miniszterelnök becsületes rendszerét. A miniszterelnök egyszerűen azt mondta, hogy tudomása van róla a jelentésekből . . . (Mozgás a baloldal némely padján.) Rakovszky István: JSío hát; tehát van tudomása. Széll Kálmán miniszterelnök: Megmagyarázom! (Felkiáltások balfelöl; Halljuk! Halljuk!) Hát ezen jelentésekből tudomásom van arról, hogy egy pár városban, a hol 1, 2, 10, 15 szavazattal bukott meg a szabadelvű párti jelölt, az ellenzéknek a pálmát a hivatalnokok adták. (TJgy van! jobbfelöl.) Megvallom őszintén: naiv és gyermekes felfogásnak tartom azt a kívánságot, hogy a lefolyt választásokról semmi tudomással ne bírjak, becsukjam a füleimet, hogy ne tudjak semmit. Engedelmet, nekem, mint pártvezérnek, kötelességszerüleg a főispánok tesznek jelentést, hisz az az ő kötelességük, hogy jelentést tegyenek; nekem pedig kötelességem a jelentést kérni. Ebben inkorrektséget látni: micsoda felfogása a kormányzati szellemnek ? (Tetszés jobbfelöl.) Rakovszky István: Hivatalos jelentéseket! (Zaj.) Széll Kálmán miniszterelnök: Igenis hivatalos jelentéseket, mert nekem azt is kell tudnom, hogy történtek-e visszaélések, hogy mi és hogyan történt? (Helyeslés jobbfelöl.) Más kérdés azután, hogy én azon jelentésekből oly konzekvencziát vonok-e le, a mit akár a törvény, akár a morál vagy más erkölcsi szempont tilt, a mitől én óvakodom. (Elénk helyeslés.) De mégis csak kíváncsi voltam arra, hogy pl. Baján miért bukott meg Plósz miniszter ur. Kíváncsi voltam, hogy Győrött és Marosvásárhely első kerületében miért bukott meg a szahadelvüpárti jelölt? A kik ebben valami kifogásolni valót látnak, azok a parlamentáris kormányzat lényegét tagadják. Erről tudomást szerezni egyszerűen kötelesség. De ez nem azt jelenti, mintha én azután tudnám név szerint is, hogy Győrött, Baján ki, hová szavazott. Hanem azt tudom, — és ennek itt nem mondott senki ellent, — hogy oly számban szavaztak tisztviselők az ellenpárt jelöltjére, hogy ezért megbukott Plósz miniszter és Marosvásárhelytt meg Győrött a szabadelvű párt jelöltje. (TJgy van! jobbfelöl.) Ezek általános tények, a melyeket az ellenzéki lapok is irtak, de ezeket nekem tudni nem szabad. (Tetszés jobbfelöl.) A fülemet be kell tartanom, hogy ne halljam és ha arra, objektíve, a dolgok megmagyarázása tekintetében hivatkozom, akkor ez spiczliskedés! (Tetszés jobbfelől.) Ez meg oly vádaskodás, a melynek nincsen alapja és a melyet visszautasítok. (Igaz! TJgy van ! Zajos helyeslés és taps a szélsäbaloldalon.) Rakovszky István: Ez a Bánffy-szellem. Elnök: Ivánka Oszkár képviselő ur kíván személyes kérdésben nyilatkozni. (Halljuk! Halljuk ! a jobb- és baloldalon.) Ivánka Oszkár: Személyes kérdésben kérek szót. (Zaj a baloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobb- és baloldalon. Elnök csenget.) Egyben kérem a t. házat, méltóztassék megengedni, nem hogy hosszadalmas legyek, de mégis, hogy a személyes kérdés keretében szokásos felszólalásoknál valamivel hosszabban szóljak. (Halljuk! Halljuk!) Örülök, hogy személyes kérdésben és nem személyes megtámadtatás czimén kell szót kérnem; az utóbbira is el lehettem készülve, de konstatálom, hogy azokban, a miket Csernoch János előttem szólott t. képviselő ur mondott, a tárgyilagosság, a jóindulat, az őszinteség nyilatkozott meg, legalább beszédének velem foglalkozó ama részében, a melyre ő az argumentumokat és az inspirácziót saját személyéből és gondolatvilágából vette. Máskéj) áll azonban a dolog és erre akarok reflektálni, a beszéd azon részével, a melyben máshonnan szerzett adatokkal igyekezett tegnajn álláspontomat meggyengíteni és ezzel kapcsolatosan — mert álláspontommal az egyéniségemet szorosan összeforrottnak és elválaszthatatlannak tartom — egyéniségemet is igyekezett rossz világításba helyezni. T. képviselőház! Már napok óta hallom, hogy a néppárt részéről adatgyűjtés folyik ellenem. (Ellenmondás a baloldal némely padjain.) Minden brosürt, a mely valaha Hont megyében vagy velem kapcsolatban másutt napvilágot látott, összegyűjtenek. Rakovszky István : Hazugság, akárki mondta! Ivánka Oszkár: Ha hazugság: ha óhajtják, magam szolgálok valamennyivel, kikeresem a mennyim csak van. Mert*meg vagyok róla győződve, hogy bármily mélyen kotorásznak, sehol semmiféle dolgot nem fognak találni, a melyben inkorrekt álláspontot támogattam volna, multammal, vagy önmagammal ellentétbe jutottam vagy helytelenséget támogattam volna, szóval, hol egyéni integritásom a legkisebb sérelmet