Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.
Ülésnapok - 1901-15
15. országos ülés 1901 november 2ó-án, szombaton. 177 fizetési osztályokba a méltányosságnak megfelelő módon osztatik be, tehát folytatjuk azt az akcziót, melyet e tekintetben már a korábbi években megindítottunk. (Helyeslés.) A felekezeti és törvényhatósági középiskolák segélyezésére 113.000 koronával nagyobb összeget veszünk fel, a mi folyománya az 1883 : XXX. t.-czikknek és azon szerződéseknek, a melyeket a miniszter ur ezen törvónyczikk alapján az illető iskolafentartókkal megkötött. A mi az állami népoktatást illeti, erre a nagyfontosságú czélra (Halljuk! Halljuk!) ez alkalommal is igen jelentékeny kiadási többletet fordítunk, (Általános élénk helyeslés) a mennyiben a kiadások a megelőző évvel szemben 1,530.000 koronával növekednek. (Általános élénk helyeslés. Egy hang a szélsobaloldalon: Még csekélység !) Ez az 1,530.000 K. a következőképen oszlik meg : (Halljulc! Halljuk!) Az állami elemi népiskolák szükséglete emelkedik 534,000 koronával. Szükséges pedig ez az összeg részint arra, bogy a múlt évben felállított, de költségvetésileg az évnek csak egy részére fedezettel bíró iskolák szükséglete az egész évre fedeztessék, részint pedig arra, hogy a miniszter ur abban a helyzetben legyen, bogy a jövő évben is folytassa a néjfiskolák felállítását. (Helyeslés.) A községi és felekezeti és többi népiskolák segélyezésére 500.000 koronával nagyobb összeget fordítunk, mint a megelőző évben, a mi az 1893: XXVI. t.-cz. végrehajtásának következménye, t. i. a tanítói illetményeknek bizonyos minimális összegre való felemelését jelenti. (Helyeslés.) A tanító- és tanítónő- és óvónőképezdék szükséglete 162.000 koronával emelkedik. (Helyeslés.) ezen intézetek fejlesztésének elodázhatatlansága miatt. (Élénk helyeslés) A különböző szakiskoláknak szükséglete, a melyek alatt különösen az iparos- és kereskedelmi iskolákat értjük, 115.000 koronával emelkedik. Az egyházak segélyezésére szánt összeg 421.000 koronával nagyobb, mint a megelőző évben, a mi ismét egy megalkotott törvényünknek, az 1898: XIV. t.-cz.-nek folyománya, illetőleg ennek fokozatos végrehajtásából és a két protestáns felekezet segélyének felemeléséből származik. A mi a kultusz-tárcza beruházásait illeti, t. ház, itt ismét 1,225.000 koronával nagyobb a szükséglet, mint a megelőző évben, a mi a folyamatban levő kultuszminiszteri építkezések folytatására és befejezésére szükséges és azonkívül mint uj építkezés kilátásba van véve két gimnáziumnak, két reáliskolának és egy siketnéma-intézetnek az építése. Áttérek, t. ház, az igazságügyi tárcza költségvetésének ismertetésére. (Halljuk! Halljuk!) Van szerencsém mindenekelőtt konstatálni, bogy e tárczának rendes szükséglete nem szaporodik, hanem apad 112.000 koronával, azonban a tárcza átmeneti kiadásai és beruházásai emelkedvén, a tárcza főösszege 325.000 koronával emelkedik. EmelKÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. I. KÖTET. kedés van különösen a kir. törvényszékek és a járásbíróságok szükségleténél 165.000 koronával, a mely emelkedés részben törvényes intézkedésre, részben egyebekre vezethető vissza. Ugyanis az 1893 : IV. t.-cz. 17. §-a ugy intézkedik, hogy a bíráknak egy bizonyos része mindig a VII. fizetési osztályba sorolandó. Ezúttal 24 bírónak ezen magasabb fizetési osztályba való sorolása van kilátásba véve, ez tehát már magában véve emelkedést idéz elő. Ezenkívül azonban a miniszter ur, hogy az alkalmazott személyzetnek helyzetét a lehetőségig javítsa, azt tervezi, hogy 134 írnoki állást megszüntet, s ezen állásokat iroda-tiszti állásokká alakítja át; (Helyeslés jobb felöl) továbbá öt uj telekkönyvi állást és 12 szolgai állást szervez. Ezek a körülmények, valamint az, hogy a hivatali és irodai költségek is némileg szaporodnak, egy többletet idéznek elő, de miután a kir. tábláknál és az ügyészségeknél jelentékenyebb megtakarítás éretett el, ennélfogva e tárcza rendes kiadásai — a mint már említettem — nemcsak hogy nem szaporodnak, de 112.000 koronával apadnak. A beruházások szükséglete 396.000 koronával emelkedik, a mi tulajdonképen átfutó tétel, a mennyiben az egyes vármegyék és városok építkezési segélyeket adnak az igazságügyminiszter urnak és ezen segélyeknek felhasználása jut itt kifejezésre. Végül a honvédelmi tárcza szükséglete 2,132.000 koronával emelkedik, a mi főleg a következő tételekre vezethető vissza. (Halljuk! Halljuk!) Először is a honvédségi intézetek cziménél emelkedik a szükséglet 190.000 koronával a honvéd-nevelő- és tisztképző-intézeteknek programmszerü fejlesztése következtében, a mely a törvényen alapszik: továbbá a központi ruha-raktár és a központi élelmezési intézet kibővítése következtében. A hon véd-csapatok szükséglete kerek számban egy millió koronával emelkedik, a mely összegnek majdnem felerésze, vagyis 484.000 korona, az uj lakbérszabályzatra vezethető vissza, a melyről méltóztatik bölcsen tudni a t. háznak, hogy kidolgoztatott és már a folyó évben életbelépett. Ezenkívül az altisztek szolgálati jutalomdijai emelkednek. A póttartalékosok kiképzési költségei, azután a fegyvergyakorlatok és az összpontosításoknak költségei emelkedvén, mindezek együttvéve körülbelül '• 1 millió koronányi szükséglet-emelkedést idéznek elő. A honvédelmi tárcza átmeneti kiadásai emelkednek 679.000 koronával, a mi egyik részben a nyitrai és a pécsi csapatkórházak felszerelésének folyománya, másrészt pedig annak a következménye, hogy az 1901 : XVI. törvényczikk alapján megvásárolt népfelkelési ismétlőfegyverek vételárának első részlete most illesztendő be a költségvetésbe. Végül a honvédelmi tárcza beruházásai emelkednek 230.000 koronával, részben a Ludovika Akadémia uj legénységi épületének, rész23
