Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.
Ülésnapok - 1901-15
15. országos ülés 1901 november 23-án, szombaton. 173 mészetes fokozódásában a maga fedezetét megtalálni képes. (Helyeslés jobbfelöl.) T. ház! Ha ezen törekvések daczára azt méltóztatik majd látni az előterjesztésből, hogy az 1902. évi költségvetési előirányzat számai isüiét növekedést mutatnak a megelőző évekkel szemben, méltóztassék meggyőződve lenni, hogy ez nem a kritika rigorozitäsa hiányának, hanem oly körülményeknek tulajdonitható, melyek elől a kormány magasabb állami szempontokból és gazdasági, kulturális, társadalmi vagy más vitális állami érdekek sérelme nélkül el nem zárkózhatott. A mint látni fogjuk, a jelen előirányzatban bruttó összegekben a rendes kezelés kiadásai 21*7 millió koronával, az összes kezelés kiadásai 29'7 millió koronával emelkednek és ugyanennyi bevétel által ellensulyoztatnak. Habár az állami kiadások növekedése tagadhatatlanul bizonyos instigálást képez a magántevékenység és a gazdasági élet fejlesztésére, s ébresztésére, azért mégis szerettem volna, ha állami kiadásaink ebben a mérvben sem növekednek. S hogy mik voltak azok az okok, melyek kényszeritőleg, parancsolólag hatottak a kormányra e tekintetben, hogy ezen kiadási növekedés elől el ne zárkózzék, azt legyen szabad röviden a következőkben foglalni össze. (Halljuk! Halljuk!) Kiadásaink növekedése először is visszavezethető egyes törvényeink intézkedéseire. Vannak törvényeink, melyek fontos állami érdekek kielégítésére vannak hivatva, melyek azonban a szerint, a mint azokat fokozatosan végrehajtjuk, évről-évre ujabb és növekedőbb kiadásokat hárítanak az államra. Hogy melyek ezek a törvények, azokat a t. ház bölcsen tudja, azokra rá fogok mutatni a részleteknél; ez alkalommal csak annyit kívánok megjegyezni, hogy ezen törvényes intézkedések következtében a jelen előirányzatban a kiadások 7 millió koronával növekednek. Második oka a kiadások növekedésének vámbevételeink visszamaradásában rejlik. A delegácziók a közösügyi költségek szükségletét a monarchiára nézve igen jelentéktelen mértékben emelték, mert az a 845.000 korona, a mennyivel a jövő évi közösügyi szükséglet nagyobb a folyó évinél, egy 365 millió koronás budget keretében valóban elenyésző csekély. Ennek daczára ebben a költségvetésben a közösügyi szükséglet mégis kereken 5,300.000 korona emelkedést okoz, azon oknál fogva, mert vámbevételeink rohamosan visszamennek és ha reálisan akartunk preliminálni, kénytelenek voltunk a vámbevételeket a jövő évre Iá 1 !*, millió koronával leszállítani. Ezen leszállítás következtében az ebből kvóta szerint ránk eső részt, mely körülbelül 5,300.000 koronát tesz, más bevételforrásainkból kell pótolni és igy ez a költségvetésben kiadási emelkedés alakjában mutatkozik. További oka a kiadások emelkedésének az üzemekben rejlik. Az üzemekkel kapcsolatos kiadások két okból emelkednek. Az egyik a természetes fejlődés, mert ha például a postának, a távirdának, a vasatnak az üzeme a forgalom és az élet fejlődése következtében növekszik, nagyon természetes, hogy ennek a forgalomnak lebonyolítására nagyobb munkáslétszám szükséges, s ez nagyobb kiadásokat idéz elő. De másrészről a kurmány törekvései is oda irányulnak, hogy az üzemekből lehetőleg minél nagyobb bevételt biztosítsanak az államnak. Nagyobb bevétel előállítása természetesen nagyobb üzemi kiadásokkal jár és igy ez a kiadások emelkedésére van befolyással, ugy, hogy ily üzemi természetű kiadási emelkedés ebben az előirányzatban 7,800.000 koronányi összeggel fordul elő, melylyel szemben azonban 14 millió koronányi bevételi emelkedés áll az üzemeknél. Van továbbá ebben az előirányzatban még egy dolog, a mi 3 millió koronával emeli a kiadásokat és ez az az ossz g. a melyet azért illesztettem be, hogy abban az esetben, ha a kormánynak a tisztviselők illetményeinek javítására vonatkozó előterjesztése törvényerőre emelkedik, ez ne idézzen elő tulkiadást, hanem az erre vonatkozó fedezet _ már ebben a költségvetésben meglegyen. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Ez a körülmény az előirányzatot 3 millió koronával emeli. Ha tekintetbe vesszük, hogy ebben az előirányzatban vannak oly kiadási tételek is, melyek rendeltetése az, hogy a mutatkozó ipari krízist orvosolják és ha mindezeket összefoglaljuk, kiderül, hogy nem több, mint körülbelül 5 millió korona az a kiadási növekedés, mely valóban adminisztratív természetű növekedésnek mondható és a mely összeg rendeltetése az, hogy az adminisztráczió különböző ágazatainak javítására és fejlesztésére szolgáljon. íme, ezekre a körülményekre vezethető vissza az állami kiadások növekedése és azt hiszem, bármily szigorral bírálja is valaki ezt az előirányzatot, kénytelen lesz belátni, hogy nem a mi rigorozitásunk hiányának, hanem a parancsoló szükségességnek kéjsezi következményét a kiadások emelkedése, s az elől elzárkózni nem volt lehetséges. {Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Ezek után most már kötelességem áttérni az előirányzat részleteire, (Halljuk! Halljuk!) és itt bocsánatot kell kérnem a t. háztól, ha talán kevésbbé mulattató részletekkel leszek kénytelen becses türelmét igénybevenni. (Mozgás a szélsöbaloldalon és felkiáltások: Eddig sem, mulattunk! Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Az országgyűlés kiadásai 37.000 koronával apadtak, miután a delegácziók a jövő évben Budapesten fognak ülésezni. A közösügyi költségek, a mint bátor voltam említeni, 5,278.000 koronával emelkednek, a mi tisztán a vámbevétel visszaesésére vezethető vissza. (Mozgás a szélsöbaloldalon.)
