Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.
Ülésnapok - 1901-15
15. országos ülés 1901 november 23-án, szombaton. 171 által összeállított és a t. miniszterelnök ur által az imént beterjesztett zárszámadás feltünteti. Ha jellemezni akarnám, t. ház, a múlt év gazdasági helyzetét, körülbelül ugyanazt kellene mondanom, a mit a múlt évben a folyó évi költségvetési előirányzat előterjesztése alkalmával az 1899. év jellemzésére elmondani szerencsém volt. Egy közepes termésű év volt, a melyben a főczikkek mennyisége még a megelőző évek átlagát sem érte el; a búzaárak, daczára az őrlési eljárás megszüntetésének, nem emelkedtek és igy azok a remények, a melyeket sokan ehhez az intézkedéshez fűztek, egyáltalában nem mentek teljesedésbe. (JJgy van! jobbfelöl.) Az ipar, a melyre az 1900. évi párisi villágkiállitás költségei súlyosan nehezedtek, egészben véve pangott; a kereskedelemben azonban, különösen a külkiviteli kereskedelemben, némi örvendetes javulás volt észlelhető, a mennyiben a kivitel ugy mennyiségileg, mint érték tekintetében emelkedett. És, t. ház, ezen jelenségnél nem lehet figyelmen kivül hagyni azt a feltűnő körülményt, a mely hosszabb idő óta jelentkezik: hogy t. i. azok a fő nemzeti foglalkozási ágak, a melyek a legnagyobb mérvű állami támogatásban és segélyben részesülnek, mint pl. a mezőgazdaság és az ipar, kevésbbé kielégítő eredményt mutatnak fel, mint az a foglalkozási ág, a mely egészen a saját erejére van utalva és a saját lábán jár. Nem akarok, t. ház, ez alkalommal ebből a már hosszabb idő óta észlelhető jelenségből semmiféle konzekvencziát levonni, tisztán csak a múlt é\i gazdasági helyzetnek jellemzésére voltam bátor ezen témát megérinteni. Ha már most ezzel a kevéssé kielégítő gazdasági helyzettel szemben azt látjuk, hogy az államháztartás eredményei ugy a megelőző, tehát az 1899-ik évvel, valamint az 19C0-ik évi költségvetési előirányzattal szemben is nem mutatnak visszaesést, hanem némi javulást tüntetnek fel, ugy ez mindenesetre egy igen örvendetes és figyelemreméltó jelenség, a melyből bizalmat és bátorságot meríthetünk a jelennek és a jövőnek netalán reánk vonatkozó küzdelmeivel szemben. Egyébiránt, hogy miképp alakultak a múlt óv államháztartási eredményei számszerűleg, azt legyen szabad a következő számadatokkal igazolni. (Halljuk /) Az 1900-ik évi költségvetési törvény olyképen állapította meg az állami bevételeket és kiadásokat, hogy a bevételek 147.331 koronával haladták meg a kiadásokat, tehát ez volt a preliminált felesleg. Az év zárszámadási eredményeinek alakulására azonban a költségvetési törvényen kivül számos más törvény bírt befolyással, a melyek a kormányt különböző kiadások és bevételek tételére hatalmazták fel a költségvetés keretén kivül. így látjuk, hogy a közösügyi kezelés körében fel volt hatalmazva a kormány a költségvetésen kivül 2,100.000 koronát igénybe vehetni. A belügyi tárcza körében felmerültek póthitelek I 1,300.000 korona összeg erejéig, a kereskedelmi tárcza körében 2,400.000 és a földmivelésügyi tárcza körében 2,700.000 korona ilyen póthitel merült fel, a vasúti nagy beruházások körében 14,700.000 korona és igy tovább, ugy, hogy az év zárszámadási eredményeinek alakulására természetesen mindezek a törvényes intézkedések befolyást gyakoroltak. Ha mármost ezeket mind tekintetbe veszszük és figyelemmel vagyunk továbbá arra, hogy a zárszámadásban mutatkozó bevételek között van sok olyan, a mely nem valódi állami bevétel, mert vagy alapok kezeléséből, vagy kölcsönökből származik, ós ha figyelemmel vagyunk továbbá arra a körülményre, hogy vannak egyes kiadások, a melyekre nézve az illető törvény ugy intézkedik, hogy azok az államháztartás többi tételeitől elkülönítve számoltassanak el, — ha mondom, mindezeket figyelembe veszszük, és keresztülviszszük azokat a rektifikácziókat, a melyeket az államszámvevőszék is keresztülvisz: akkor arra az eredményre jutunk, hogy az 1900-ik évre a törvényhozás felhatalmazta a kormányt oly mérvű kiadások tételére, a melyekkel szemben 20,700.000 korona folyó állami bevétel nem állott rendelkezésre, a mely 20,700.000 koronát tehát vagy a pénztári készletekből, vagy hitelmüvelet utján kellett volna fedezni. Ez az 1900-ik évnek képe a prelimináre szerint, mint azt a költségvetési törvény és a többi különböző törvények megállapitják. Ha már most ezzel szemben nézzük, hogy miképen alakul az államháztartás az előírás és utalványozás adatai szerint, ugy arra az eredményre jutunk, hogy az előirt áll arab evótelek 190Ő-ban elegendők voltak az összes utalványozott állami kiadások fedezésére, sőt ezenfelül 35.800,000 korona bevételi többlet is íratott elő. Azonban, miután az előirt bevételek tényleg nem mind folytak be, vagy legalább is nem mind abban a mennyiségben, sok esetben pedig azokat behajthatatlanság czimén le kell irni, azért az államháztartás eredményének uiegbirálása czéljából sokkal helyesebb, ha a tényleges pénztári eredményt hasonlítjuk össze az előirányzattal. És ez az eredmény mutatja, hogy az 1900. év folyamán az állampénztárba tényleg befolyt összegek elegendők voltak az összes állami kiadások fedezésére és ezenfelül mintegy 18,300.000 korona bevételi fölösleg éretett el tényleges eredményképen, ugy, hogy ezt a bevételi felesleget összehasonlítva a prelimináre szerint mutatkozó 28,200.000 korona hiánynyal, kiderül, hogy az államháztartás tényleges pénztári eredménye 39 millió koronával kedvezőbb, mint az előirányzat. Hogy mi idézte elő ezt a kedvező zárszámadási eredményt, e tekintetben ugyanazt mondhatom, a mit más alkalommal is konstatáltam. Előidézte egyrészről a költségvetési előirányzatnak óvatossága és másfelől a költségvetési törvénynek szigorú és lelkiismeretes végrehajtása. 22*
