Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.

Ülésnapok - 1901-14

164 Ik. országos ülés 1901 november 22-én, pénteken. Gr. Wilczek Frigyes: T, képviselőház! Épen azért, mert a választásoknál még előfordultak ilyen dolgok, mert nem látom eléggé biztosítva a nép akaratának feltétlen érvényesülését: épen azért, azt tartom, hogy a mi parlamentünkben még nem található meg a feltétlen alkotmányjogi garanczia, és ezért legalább részben ellene vagyok az államosításnak. (Helyeslés a baloldalon.) Közkelylyé vált, mert minduntalan hivatkoznak rá, hogy a múltban a vármegyék voltak az alkotmány védbástyái. T. ház! Én azt hiszem, hogy a vármegyéknek ezen szereplése, ezen hivatása még nem szűnt meg teljesen. De azonkivül szükségtelennek és károsnak is tartom az államosítást, mert valódi szükség nélkül az ellenhatás kizárásával növeli a központi hatalmat. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Ezelőtt pár évtizeddel még az egész világon el volt terjedve a czentralizáczió kormányzati elve. Czentralizálni akartak mindent, czentralizálni akarták nemcsak az államhatalmat, hanem a forgalmat, a kereskedelmet, sőt még a társadalmat is. Ettől a kormányzati elvtől lassanként már mindenütt eltérnek, és csak mi hódolnánk meg olyan elvnek, melynek helytelenségét alapitói is belátták? De azonkivül egyenesen veszélyesnek is tartom a központi hatalom túlságos megnövekedését, a mint hogy veszélyes az álladalomban minden hatalmi tényező túltengése. (Ugy van! Ugy van! a haloldalon.) Hiszen tudjuk a történelemből is, hogy sehol a világon a czentrális hatalom olyan nagy nem volt mint Erancziaországban, és épen Erancziaországban, éj>en a czentralizáczió folytán vált lehetségessé, hogy húszezer ember nemcsak egész Parisban, hanem az egész országban fenntartotta rettegett uralmát. Végezetül még csak egyet akarok megjegyezni. Manapság a jelszavak uralma alatt állunk. Ilyen jelszóvá vált a legutóbbi r időben, minden oldalról támadni a néjrpártot. Én ezen támadásnak egyik fázisát látom abban, hogy igyekeznek letagadni e párt részesedését minden eddig elért, habár nézetünk szerint még nem elégséges eredményben. T. ház! Én, és azt hiszem, elvtársaim is, apasági keresetekben tetszelegni nem akarunk. (Derültség.) Őszintén örülni tudunk csak, ha némi eredmények eléretnek, a többiekért küzdeni akarunk, s a dicsőségből, legalább én részemről, pénzt nem kérek. (Elénk tetszés a baloldalon.) Hozzájárulok azon felirati javaslathoz, a melyet gr. Zichy János t. képviselőtársam nyújtott be és kérem a t. háztól annak elfogadását. (Hosszantartó zajos helyeslés és éljenzés a baloldalon. A szónokot üdvözlik.) Elnök: Mandel Pál képviselő ur személyes megtámadtatás czimén kér szót. (Felkiáltások halról: Nem támadták meg!) Mandel Pál: T. ház'.' Az előttem szóló t. képviselő ur nevem felemlitésével czélzott valami cselekményre. (Zaj. Elnök csenget.) Ebben én jogot látok arra, hogy arról nyilatkozzam. Nincsen semmi tudomásom arról, hogy az illető kinek ad fát, kinek nem. Nekem azon erdészeti kezelésbe egyáltalában semmi befolyásom nincsen, semmiféle intézkedéssel ott nem foglalkozom, és egyáltalában nem szándékozom beavatkozni most sem. És biztosithatom az előttem szóló t. képviselő urat, hogy az az illető egyén, a ki ott fel van jogosítva az ügyek intézésére, nem fog elfogadni senkitől irányítást arra nézve, hogy kinek adjon fát, kinek ne. (Zaj a baloldalon.) Rakovszky István: Stolz lieb ich den Spanier! (Derültség a baloldalon.) Kubik Béla jegyző: Zboray Miklós! Zboray Miklós: T. ház! Előttem szólott t. barátaim kifejtették e párt j>rogrammját, a melyhez tartozom, és így felesleges munkát végeznék, ha hosszabban foglalkoznám álláspontom kifejtésével. (Felkiáltásolt a jobboldalon: Helyes!) Azonban bármennyire szívesen venné ezt az igen t. jobboldal, kötelességem szót emelni, mert hisz ez a párt provokál tátott; jelesül Bornemisza t. képviselő ur épen arra való hivatkozással tette szóvá azokat a vádakat, a melyekkel e pártot illette, hogy többen vagyunk felírva és kívánta, hogy a pá,rt egyes tagjai külön-külön is nyilatkozzanak. Én tehát nyilatkozom. Nyilatkozom pediglen oly módon, hogy ünnepélyesen kijelentem, hogy vagyok olyan hazafi, mint az igen t. képviselő ur, vagy akárki más, sőt sovinista magyar vagyok, olyan magyar, a ki szivemből, lelkemből óhajtom a magyar nemzeti állam kiépítését. (Tetszés és éljenzés a baloldalon.) Én vagyok olyan magyar, aki, hacsak egy pillanatig is a párt kebelében vagy a párt tagjai részéről olyat tapasztalnék, a mi e szent meggyőződésemmel ellenkezik, nyiltan kilépnék és állást foglalnék ellene, (Helyeslés a baloldalon.) De hogy itt felolvastattak egyes czikkek a párt egyik tagjának tulajdonát képező lapból, ez még nem bizonyíték arra, hogy a párt kebelében vagy tagjaiban oly velleitások volnának, a melyekkel vádoltatnak. (Helyeslés a baloldalon.) A választások most zajlottak le; tudjuk, hogy e czikkek nagy része kortes czélokból íratott. De ha nem volna is így, vannak e czikkekben oly passzusok, a melyeket tiszta önérzettel e ház minden tagja aláírhat. Vannak viszont olyanok, a melveket nem írhat alá. Vészi József: Melyek azok? Zboray Miklós: Majd felelek Vészi igen t. képviselőtársamnak: kielégítem kíváncsiságát. Azokat a pontokat, hogy el lett nyomva ez a nép, ugy a magyar, mint a tót, (Igaz! Ugy van! a baloldalon) vagy egyéb nemzetiségű, (Mozgás jobbfelöl) hogy a közigazgatás nem volt megfelelő, hogy a törvények végrehajtása nem felelt meg a kívánalmaknak, igenis aláírom. De tovább megyek. Azt is, a midőn panaszolják,