Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.

Ülésnapok - 1901-13

134 13. országos ülés 1901 november 21-én, csütörtökön. kik a kurucz hadsereg közeledtére a kurucz lobogót, a labancz hadsereg közeledtére pedig a labancz zászlót tűzték ki. Én láttam őt már — ós ezt alkalomadtán befogom bizonyítani — 15 év alatt, a mióta a közéletre emlékszem, mint merkantilistát, mint agráriust és láttam mindennek az igen t. képviselő urat. Láttam az ő külön gazdasági erkölcseivel, a melyekkel ő mindig azon zászló alatt haladt, a mely hasznot, előnyt nyújt az embereknek, ezen gazdasági erkölcs ellen emeltem én szót, és ezekre vonatkozólag tüntettem fel nevetségesnek azt, hogy ha valaki, a ki erkölcstelenségben leledzik és pl. festői tehetséget fedez fel magában, részt vesz a kiállításon és egy Krisztus-képet fest s aláírja a saját nevét. Én ezt helytelennek tartom s azért szólaltam fel. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. Zaj jóbbfélöl.) Ez, igen t. képviselő ur, a válaszom. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Elnök: Weisz Berthold képviselő ur kíván nyilatkozni személyes megtámadtatás czimén. Weisz Berthold: T. ház! Személyes megtámadtatás czimén kérek szót. Azt hiszem, hogy szavaimban, a melyeket az előbb előadtam és a melyek Pichler Győző kéj>viselő úrra vonatkoztak, sértő kifejezés nem volt. Nem volt szándékomban őt megsérteni, mert én sértő eszközöket sohasem szoktam használni, hanem csak helyre akartam állítani a tiszta valóságot. Ami Pichler Győző képviselő urnak szavait illeti, én nem vagyok képes olyan veres és oly különféle színekben festeni a képeket, mint ő. Pichler Győző : Hogyne, hiszen veres vagyok ! (Derültség.) Weisz Berthold: Ne tessék személyes czélzásnak venni, nem akart az lenni! Pichler Győző képviselő ur hivatkozott arra, hogy Csejmlen van egy nagy monopólium. Pichler Győző: Hagyja csak azt a Csepelt, hiszen megmarad az magának! Weisz Berthold: Felhozta vagy nem? Ha módjában van kimutatni, hogy az monopóliummal bír, akkor máskép áll a dolog, de nem hiszem, hogy képes ezt bebizonyítani, mert hisz a monarchiában van már néhány, Magyarországon pedig két ilyen gyár. Ezzel a ponttal tehát végeztem. Ami a megválasztásomat illeti, elismerem, hogy annak idején lementem választókerületembe. (Zaj a szélsöbaloldalon.) Pichler Győző: Kivel? Weisz Berthold: Hogy kivel, ahhoz semmi köze! Pichler Győző: Pótsa főispánnal! Hiszen már megmondtam! Weisz Berthold: Semmi köze hozzá! Én tényekről beszélek és nem foglalkozom a dolgoknak kiszínezésével. Lementem és a következőket mondtam: »Oda fogok törekedni, hogy a menynyire lehet, a székelyeken segítve legyen. Törekvésem oda fog irányulni, hogy a mi tőlem kitelik, nem mint vállalkozótól, hanem mint képviselőtől, J megtegyem, hogy akár telepek, akár gyárak létesíttessenek.« Meg vagyok győződve, hogy ha én ott gyártelepeket létesítettem volna, akkor Pichler Győző képviselő ur most azzal állna elő, hogy méltóztassék csak megnézni Weisz Berthold képviselő urat, lement a néphez, hogy megválasztassék és most ott fruktifikálja a képviselői állását. Ily inszinuácziókkal már nem lehet nálunk hatni. Tényekkel kell előállani, nemcsak szóval. Pichler Győző: Nem bizonyíthatok, mert nem alapitok gyárakat! Weisz Berthold: Bocsánatot kérek, én nem a korrupczióval dolgoztam, hanem dolgoztam ugy, hogy pl. Sepsi-Szent-Györgyön rendbe hoztam egy tönkre ment szővő-gyárat és támogattam az ipart. Dolgoztam mint képviselő tényleg és komolyan, dolgoztam a kerületemben a választók érdekében és megnyertem a választók bizalmát, a kik tevékenységemet látták. Egyéb itt a házban fel nem hozható, hisz a mostani választatásom ellen abszolúte semmi kifogás sem hallható. Bebizonyítottam, hogy gazdasági erkölcseink folytán meghódítottam a választókat és nem szükséges színészi előadásokat tartani. (Derültség) Bocsánatot kérek, ismétlem, ez nem vonatkozik önre, Pichler képviselő ur. (Nagy derültség.) Hiszen nem Pichler képviselő ur az egyetlen képviselő itt a házban. Én megmaradtam az ügynél és ha Pichler Győző képviselő urnak tetszik a személyeskedés terére menni, a mire az én meggyőződésem szerint, nyilatkozatom nem ad okot. én nem követem őt e téren. Ha Pichler Győző képviselő ur tényekkel fogja bebizonyítani, hogy én a gazdasági erkölcsök ellen vétkeztem, abban a pillanatban köteles vagyok vele szóba állani. De addig, míg ez nem fog megtörténni, ne higyje azt, hogy túlzásaival az ügyet oly térre átterelheti, a mely felfogásomnak meg nem felel, és hogy golyóváltás vagy karddal intézzem el a dolgot. Tessék bizonyítani, de míg nem bizonyít, nem vehetem másnak a nyilatkozatát, mint előbb mondtam, hogy különösnek tartom, hogy Pichler Győző képviselő ur, a nagy demokrata és tisztavérü szoczialista jónak látta most a pénzügyi latifundiumokkal rokonszenvezni. Ezzel befejezettnek tartom nyilatkozatomat. (Helyeslés jóbbfélöl.) Elnök: A tanácskozást folytatjuk, Ki következik szólásra? Nyegre László jegyző: Győrffy Gyula! Győrffy Gyula: Bitkán és csak akkor szoktam a t. ház becses idejét igénybe venni, amidőn azt hiszem, hogy hallgatásommal vétenék azon kötelesség ellen, a melylyel a háznak minden tagja saját meggyőződésének és az országnak tartozik. Sietek mindjárt kijelenteni azt is, hogy felszólamlásomnak nem lehet az a czólja, hogy a vitában előttem szólt Polczner Jenő t. képviselőtársamnak ifjúi lelkesedéssel, hazafias érzéssel elmondott beszédére reflektál-