Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.

Ülésnapok - 1901-11

11. országos ülés 1901 november 18-án, hétfőn. 93 szine előtt, miként állithatják odakünn az országban ? (Elénk tetszés jobbról és középen). Önök engem megvádoltak: nemcsak Ernszt képviselő ur vádolt meg, hanem megvádolt a feliratuk, azt mondva, hogy a kormánynak közegei és alkalmazottai mindenkivel paktáltak, csak önökkel nem paktáltak, a szélső ellenzékkel is önök ellen. Ez irva, nyomtatva van. Nohát kérem, először is azt állítom, hogy ez a valóságnak meg nem felel. Én nem paktáltam és az én tudtommal semmiféle orgánumom vagy közegem nem paktált senkivel. Igaz,_ hogy önökkel legkevésbbé paktáltam volna. (Élénk derültség jobbfelöl.) Evvel a váddal szemben szabad nekem talán valamit megjegyeznem; csak evvel a váddal szemben, mert különben nem mondanám, (Halljuk! Halljuk!) mert igazán szinte nehezemre esik a választási hosszú harcz alatt itt-ott előfordult visszaélésekről vagy törvényellenességekről szólanom. Nehezemre esik azért, mert ennek a választási harcznak és ezen választás eredményének nincsen fényesebb tanúsága, nincsen fényesebb és nagyobb dicsérete és az én álláspontom korrektségének nincsen nagyobb elismerése, jutalma, mint az, hogy a vitának negyedik-ötödik napján sem hallottam választási atroczitásokról, visszaélésekről. (Élénk tetszés jobbról és a középen.) Hogy itt-ott hibáztak, vétkeztek a mi táborunkban is egyesek, hibáztak ott is, ez kétségtelen. Hiszen emberek vagyunk és ama szenvedelmes nagy harczban, ama nagy küzdelemben, a politikai meggyőződés egész erejével visz és ragad el, buzdit és impulzust ad; és én tisztelem ezt az impulzust, a mely nem is lesz elkerülhető. t Es nem lesz egészen elkerülhető az sem, hogy akadnak emberek, a kik kihasználják a törvénynek egyes hézagait és beleesnek a régi bűnükbe és visszaélésekot követnek el. Ez sincs kizárva. Hanem egyet vallok ezeken fölül, és ezt kénytelen vagyok megmondani, mert önök megvádoltak : hogyha e választási küzdelemben, nem mondom, mindenütt, de oly tömegesen — csak pár vármegyére mutatok rá ott Magyarország északi részén — nem történt volna a lelkészi elemnek oly mértékű belevegyülése (Igaz! Ugy van! a jobboldalon. Nagy zaj balfelöl) a választási küzdelembe, a megengedett határok között igen sokszor, de itt-ott azon határokon tul is, a törvény szellemének meghamisitásával és a törvény intencziói ellen, de vigyázva, hogy a szószékj>aragrafusba ne ütközzenek, izgattak a vallással és fanatizálva a tömegeket (Igaz! Ugy van! a jobboldalon) itt-ott, mert igen sok adatot tudnék felhozni: akkor higyjék meg nekem, t. képviselő urak, nem ugy áll ám a dolog, hogy mi köszönhetjük hivatalnokoknak ezt a többséget, hanem önök igenis ennek a körülménynek és csakis ennek köszönhetik, hogy 25-en ide bejöttek. (Hosszantartó felkiáltások a jobboldalon: Igaz! Ugy van! Nagy zaj a baloldalon.) És ha ez nem lett volna . . . Rakovszky István: Hát miért olyan ügyetlenek? Ott van a kanczell-paragrafus! (Zaj!) Baross Károly: Az nem elég! (Nagy zaj és nyugtalanság a baloldalon. Elnök csenget. Elénk felkiáltások a jobboldalon : Halljak! Halljuk !) Buzáth Ferencz: Hát mi kell önnek? Eel akarja őket akasztani? (Folytonos zaj és nyugtalanság.) Elnök (hosszasan csenget): Kérem, ne méltóztassanak a szónokot párbeszédekkel zavarni. (Nagy zaj! Felkiáltások a jobboldalon. Halljak! HaÚjuk!) Rakovszky István: Baross ur hozzánk jött a néppárti irodába kunyerálni. (Nagy zaj "és mozgás a baloldalon. Halljuk ! Halljuk '.jobbfelöl.) Elnök: Kérem, méltóztassanak a szónokot meghallgatni. (Folytonos zaj.) Rakovszky István: Minálunk koldult! (Nagy zaj! Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Baross Károly: Nem ugy van! Nem mond igazat! (Óriási zaj és nyugtalanság bal felöl.) Elnök (csenget): Kérem, méltóztassanak legalább a szónokot meghallgatni. (Folytonos nagy zaj a baloldalon. Élénk felkiáltások jobbfelöl: Halljuk az elnököt!) Rakovszky István: Baross úr beszéljen ! (Nagy zaj. Elnök csenget.) Akkor jó volt a pap, Baross úr! (Nagy zaj. Zajos felkiáltások a jobboldalon: Halljuk! Halljuk!) Volt Baross úr a néppárti irodában? (Nagy zaj! Felkiáltások jobb felöl: Halljuk az elnököt! Élénk felkiáltások balfelöl: Halljuk Barosst!) Tisztázza magát! (Folytonos nagy zaj.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház ! (Nagy zaj és mozgás balfelöl. Felkiáltások a jobboldalon: Halljak! Halljuk!) Elnök: Kérem, tessék a szónokot meghallgatni. (Nagy zaj a baloldalon.) Rakovszky képviselő urat névszerint szólítom fel, hogy méltóztassék az elnököt meghallgatni. (Halljuk! Halljuk!) Én a zajban nem voltam képes meghallani, hogy micsoda közbeszólás adott alkalmat arra a jelenetre, a melynek épen tanúi voltunk. [így tehát csak egész általánosságban kérhetem a kéjíviselő urakat, hogy nézeteiknek előadására, a hallottaknak czáfolására, méltóztassanak felhasználni a vita során való jelentkezést, (Élénk helyeslés a jobboldalon) nem pedig ilyen, félreértésekből származó izgalmakra ós a parlament méltóságával össze nem egyeztethető jelenetekre alkalmat adó közbeszólások és párbeszédek alakjában a dolgokat elintézni. (Elénk helyeslés.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház ! Hiszen Rakovszky t. képviselő urnak joga is lesz, alkalma is lesz tisztázni ezt a kérdést azon közbeszólás folytán, a melyet ő zokon vett, a melyet én nem is hallottam, nem is tudok. Olyan kiváncsian és türelmetlenül várta a válaszadást tőlem, hogy legalább legyen szives