Képviselőházi napló, 1896. XXXVII. kötet • 1901. szeptember 3–szeptember 5.
Ülésnapok - 1896-727
727. ORSZÁGOS ULES 1901. évi szeptember hó 3-án, kedden, Perczel Dezső elnöklete alatt. Tárgyai Szilágyi Dezső és Meszlény Lajos halála. — Bessenyei Ferencz lemondása. — gr. Bánffy Miklós^ Ernszt Sándor és Steiner Ferencz megbizó-levelónek bemutatása. — Ő Felsége köszönete születésnapja alkalmából a képviselőház részéről kifejezett üdvkivánatokért. — Miniszterelnök átirata több törvényjavaslat szentesítéséről. • — Feliratok ó; kérvények bemutatása. — Napirend. — Molnár Józsiás interpellácziója: a) az 1871. évi arányosítási törvénynek a székely érdekeket sértő intézkedései tárgyában az igazságügyminiszterhez; b) az 1879 : XXXI. törvényczikk (erdő-törvény) végrehajtásából a székelyekre háruló károsodások tárgyában, a földmívelésügyi, kereskedelemügyi és belügyi miniszterekhez. — Válasz. A kormány részéről jelen vannak: Széll Kálmán, Lukács László, gr. Széchényi Gyula, Plósz Sándor, Hegedüs Sándor, Wlassics Gyula, Darányi Ignácz, b. Fejérváry Géza, Cseh Ervin. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek hely őket elfoglalni. T. ház! Az ülést megnyitom. (Báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter a terembe lép. Többször megújuló, élénk éljenzés a ház minden oldalán.) A mai ülés jegyzőkönyvét Molnár Antal jegyző úr fogja vezetni; a javaslatok mellett felszólalókat Nyegre László, a javaslatok ellen felszólalni kívánókat pedig Buzáth Ferencz jegyző jegyzi. Az utolsó ülés jegyzökönyve hitelesítve lévén, hitelesítés szüksége nem forog fenn. T. ház! Midőn a két hónapot meghaladó nyári szünet után (Halljuk! Halljuk!) a ház tanácskozásainak fonalát újra felveszi, egy felette szomorú kötelesség teljesítése áll előttem, midőn Szilágyi Dezsőnek elhunytát kell a háznak bejelentenem. A ház Szilágyi Dezsőben egyik legtiszteltebb, egyik legkiválóbb tagját vesztette el, a ki teljes életén át az ő fényes lángelméjével, alapos és széleskörű ismereteivel, hazafias érzületének és lelkesedésének teljével és számtalan egyéb jó tulajdonságaival folytonosan a hazának ós a közügynek állott szolgálatában. Mint miniszteri tisztviselő, mint egyetemi tanár, mint képviselő, mint miniszter, mint házelnök mindenütt tiszteletet, megbecsülést, hírt érdemelt ki a maga számára, s elismerést ós hírnevet szerzett nemcsak saját maga, de egyúttal az egész magyar faj számára külföldön is. A megboldogult e háznak három évtizeden át volt tagja, e között négy éven át elnöke, legmélyebb gondolkozója, fényes ékesszólása szónoka ós legelső debattere. Működött legyen akár a rostrumon, akár a katedrán vagy a fórumon, mindenütt tündöklött ós vezetett. Elvesztése nagy fájdalommal tölti el kétségkívül e háznak minden tagját, a kik mindnyájan a legőszintébben átérzik, hogy benne a háznak egyik büszkeségét, egyik fényét és egyik tekintélyét vesztettük el. Felravatalozása a magyar királyi kúria előcsarnokában történt, mely az ő alkotásainak egyik legszebbike és