Képviselőházi napló, 1896. XXXVII. kötet • 1901. szeptember 3–szeptember 5.

Ülésnapok - 1896-729

729. országos ülés 1901. szép készlet ellenőrzésére kiküldött bizottság részéről, e bizottság egy évi működéséről, mint e bizottság elnöke, van szerencsém a jelentést (írom. 1078) benyújtani. Kérem ezt kinyomatni és a ház irományai között elhelyeztetni. (Helyeslés.) Elnök: A bizottság jelentése ki fog nyomatni, szétosztatni ós eredeti példányában a ház irományai között megőriztetik. Mielőtt az interpelláczióra áttérnénk, a ház engedelmével az elnöknek egy előterjesztése lesz. (Halljuk! Halljuk!) Méltóztatnak tudni a tegnapi napon előterjesztett miniszterelnöki átiratból, hogy az országgyűlés hétfőn fog ő Felsége által trónbeszéddel berekesztetni. így abban az időben, amelyben ő Felsége nevenapját üli október hó 4-én, nem lesz a képviselőház együtt. Én tehát erre való tekintettel előzőleg már most, miután több mint valószínű, sőt bizonyos, hogy a törvényeink által meghatározott batáridő korlátoknál fogva akkor még az új képviselőház sem együtt nem lesz, se pedig meg nem alakult, azon előterjesztést teszem, hogy a ház hatalmazza, fel az elnököt arra nézve, hogy ezen ház szerencséidvánatait szokott úton ő Felsége elé terjeszsze. (Élénk helyeslés.) A ház a kórt felhatalmazást az elnöknek megadja. Most pedig Szalay Károly képviselő úr fogja bejelentett iiiterpelláczióját előterjeszteni. Szalay Károly: T. [képviselőház! Most, az utolsó pillanatokban nem venném igénybe a szólás jogát, ha az eset, melyről szólni akarok, nem volna annyira megbotránkoztató, sőt megdöbbentő ós ha nem reméleném azt, hogy az igazságügyi miniszter úrtól, a, kihez a kérdést intézni szándákozom, megnyugtató választ nyerek. De ha szólok is a dologról, magát a tények súbyát nem szándékozom beszédem hosszúságával gyengíteni. Egyszerűen elmondom tehát magát a tényt. Az »Egyetórtós« czímű napilap augusztus 27-iki számában tudósítás foglaltatik a Hajdúszoboszlón tartott Lajos-napi ünnepről. E tudósítás hitelességét már akkor, a mikor először olvastam, nem volt semmi okom kétségbe vonni és e hitelességet megerősítve találom az által, hogy e közlemény azon idő óta meg nem czáfoltatott. Az »Egyetértós« a Lajos-napi ünnepélyről hozott tudósításában, a mely kétségtelenül politikai, sőt pártünnepély volt, a többek közt ezeket irta (olvassa): Lengyel Imre királyi itélő táblai biró arra hivatkozva, hogy ez ünnepélyre párt- és felekezeti különbség nélkül a város minden rendű ós rangú polgára meg lett híva, ő is eljött és örül, hogy a hajdúság a liberális eszmék mellett ily impozánsan tün>tember 5-én, csütörtökön. gj tet, mikor a függetlenségi szent eszmék apostolának, Kossuth Lajosnak nevenapját ily roppant lelkesedéssel ünnepli. Frenetikus hatást keltett beszédjében azt mondja, hogy az igazi függetlenségi párt csak az lehet, a melynek Kossuth. Ferencz a vezére, s a mely pártnak itt Szoboszlón Kovács Gyula polgármester a jelöltje. Kijelenti, hogy Szoboszlón a tiszta függetlenségi érzelmű polgárságot pénzzel megvesztegetni nem lehet, mert az nem vásári árú, és az ünneplő közönség tomboló lelkesedése közben felhívja Szoboszló város kerületének választópolgárságát, hogy egyhangú lelkesedéssel válaszsza meg képviselőjének Kovács Gyulát, a liberális, a tiszta, a függetlenségi elvek egyszerű, de becsületes közkatonáját. Rakovszky István: Ki mondta? Szalay Károly: Lengyel Imre királyi táblai biró, az ottani járásbíróság vezetője. Ha e tudósítással szemben felolvasom a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869 : IV. törvéiiyczikk 11. §-át, a mely következőképen rendelkezik (olvassa): »A biró nem lehet tagja valamely politikai, vagy munkásegyletnek, illetőleg gyülekezetnek ; nem vehet részt azon g}dílésekben; nem folyhat be sem közvetve, sem közvetlenül azok működéseibe, s nem járulhat az ily egylet vagy gyülekezet határozatához, vagy kérvényéhez«, — nyilvánvaló, hogy alig van a törvény ezen rendelkezésének egyetleneg}^ tétele, a melyet az illető járásbiró meg nem sértett. ítésztvett politikai gyűlésben ; befolyt, nemcsak közvetve, de közvetlenül is annak működésébe, ós nemcsak hogy hozzájárult a gyülekezet egy határozatához, hanem ilyen határozatot ő akart provokálni. Ebben a pillanatban csak megdöbbenésemnek akarok kifejezést adni, hogy oly ténynyel állunk szemben, a melyhez hasonlót, az utolsó hírhedt választások alkalmával sem tapasztaltunk ; én legalább nem tudok esetet, hogy a birói karnak bármely tagja a törvényt a, múlt választások alkalmával ily flagránsan megsértette volna, ós én csak azon egy következményre akarok rámutatni, a mely az ilyen eljárásból következik. Nem elég, t. képviselőház, hogy az a biró igazságosan ítéljen, hanem szükséges, hogy azok a felek, a kiknek ügyében ítél, már eleve meg legyenek győződve arról, hogy a bíróság igazságosan ós pártatlanul fog ítélni. Hogy aztán olyan esetben, a hol biró párttusákba keveredik, ez a bizalom teljesen megszűnik, azt talán mondanom sem kell. Azt hiszem, t. képviselőház, ezen néhány szó is indokolni fogja interpelláczióm helyességót, a midőn azt kérdezem az igen tisztelt igazságügyminiszter úrtól, (olvassa) : Van-e tudomása az igazságügyi miáiszter