Képviselőházi napló, 1896. XXXVII. kötet • 1901. szeptember 3–szeptember 5.

Ülésnapok - 1896-729

729. országos ülés 1901. szeptember 5-én, csütörtökön. ob eltiltani semmiféle politikus és a szabadelvű politikus épen nem akarhatja. (Élénk helyeslés és tetszés jobbról.) Polónyi Géza: Hebyes! Helyes! Rakovszky István: Helyes! Széll Kálmán miniszterelnök: Kérem, várják csak meg a, végét. (Derültség és tetszés a jobb- és a baloldalon. Halljuk! Halljuk!) Én azt tartom, hogy mindezek a gazdasági kérdések konkrét elintézést igénylő kérdések, és mindezek a kérdések a maguk értéke, a maguk tartalma, a maguk igazsága, czéljaik és motívumaik értelmében ós mérvében elintézést akkor nyerhetnek ós akkor nyernek, — és pedig nem egyoldalú, néni exkluzív elintézést, hanem olyant, a mely az ország egyetemes érdekének megfelel, -- a mikor kellő előkészítés után ide kerülnek a törvényhozás elé, megérve a döntésre. (Elénk helyeslés a jobbés baloldalon.) Addig, míg e kérdések ide nem kerülnek, csak akadémikus természettel bírnak. (Mozgás és zaj a baloldalon.) Rakovszky István: Tehát semmi jelentőségük nincs! Széll Kálmán miniszterelnök: Méltóztassék csak kegyesen várni; hiszen a képviselő úrnak felelek, nem a magam mulatságára, kényelmesebb volna csak itt ülni és ilyen kényes diszkuszszióba be nem menni. (Derültség és tetszés jobbról. Halljuk! Halljuk!) Addig, a míg ezek a kérdések nem jutnak ebbe a stádiumba, addig bizonyos mértékig akadémikus természettel bírnak, mert kívánságokat és óhajtásokat képeznek, és ón ilyen óhajtásoknak tekintem azokat a pontokat. Igenis annak tekintem, ós ha több, mint ez, ós programra akarna lenni: akkor annak a pártnak, a melynek támogatásával ma dicsekszem, nem programmja. Azok a pontok az országos gazdasági egyesületnek vagy szövetkezetnek kívánság melyeket Károlyi Sándor gróf a választóinak a gönczi levélben ajánlott, mert ezek a kérdések ós érdekek az ő szivéhez közel fekszenek ós közel érintik azokat a gazdasági érdekeket, a miket ő annyira támogat. így áll a kérdés. Tisza Kálmán pedig abban a nézetben van, hogy ez nem volt helyes. Polónyi Géza: Azt mondta, hogy nem lehet tagja a szabadelvű pártnak! Széli Kálmán miniszterelnök: Meg mondom hát, mert ez az én feladatom és ez az ón kötelességem, mi az ón álláspontom. (Halljuk! Halljuk!) Ezt kérdezte a képviselő úr, hát megmondom. Az én álláspontom a gazdasági kérdésekre nézve programmomban époly világosan és oly határozottan ós őszintén volt kifejtve, és époly világosan érthető mindenki által, mint programmom minden egyéb része. Félre nem érthetők és félre nem magyarázhatók, nem is engedem tenni. (Igaz! Ügy van! a jobbos baloldalon.) Azt vallottam mindig, hogy nem ismerhetem és nem vallom magaménak az úgynevezett agrár-politikának exkluzív tételeit és tanait, a mint nem vallom magaménak a merkantilista politikának kizárólagos és egyoldalú tanait sem. (Helyeslés.) Nem vagyok sem agrárius, sem merkantilista,. (Helyeslés.) Én a magam kötelességét abban ismerem, hogy az ország összes gazdasági érdekeinek gondozója vagyok. (Általános, élénk helyeslés.) Ezekért tartozom felelni, mert ezeknek a gondozását bizták reám. (Általános, élénk helyeslés.) És én ebben az irányban fogok eljárni. Egyik nek sem adok előnyt a másikkal szemben. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Egyiket sem tolom hátra és mindegyiket egyenlő szeretettel és egyenlő érdeklődéssel karolom fel. (Élénk helyeslés és tetszés.) Nincs ebben az országban. — és ne hitessók el senkivel az ellenkezőt — nincs oly merkantilista, nem lehet, a kinek van esze és a kinek van qualifikácziója arra, hogy ennek az országnak a sorsára legkisebb befolyással is legyen, a, ki azt ne vallaná, hogy Magyarország földmívelési érdekeit ép úgy kell pártolni, mint ipari és kereskedelmi érdekeit. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon és a középen.) És nem szabad lennie egy oly gazdának sem, a ki azt vallja, hogy ő exkluzívé Magyarországnak csak földmívelési érdekeit akarja ápolni, az ipar és a kereskedelem pedig vonuljon a sutba. (Igaz! Űgy van! Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Egyik érdeket sem szabad a másik fölé helyezni. Magának az illető gazdasági ágnak sincs érdekében az ilyesmi. A földművelésnek nincs érdekében, hogy háttérbe szoruljon a tőke, (Úgy van! Ugy van!) az ipar és a kereskedelem ; a tőkének, az iparnak, a kereskedelemnek és más tisztes kereseti ágnak nincs érdekében, hogy háttérbe vonuljon a földművelés. (Úgy van! Úgy van!) Csak együtt boldogulhat mindkettő egymással, de nem egymás ellen. Azt hirdettem mindig, hirdetem ma is, hirdetem itt, hirdetem a zöld asztalnál, a fehér asztalnál, hogy nem ismerek érdekellentétet, nem akarok ismerni, (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) érdek eltéréseket ismerek csak el és ezen eltéréseket feladatomnak tartom egyeztetni ós lehetőleg egymással összhangba hozni. Mindenütt így van ez. De ha van ország, a melyben a gazdasági érdekek egymással szembeállítása és harcza veszélyes, az Magyarország, mert ez a harcz a társadalmi osztályok széttagolására vezetne. (Helyeslés jobbfelöl.) Egy" beszé-