Képviselőházi napló, 1896. XXXVII. kötet • 1901. szeptember 3–szeptember 5.

Ülésnapok - 1896-729

729. országos ülés 1901, szeptember 5-éu, csütörl ököu. 5.3 Erről van most szó, és ezt én ellenzem. Ellen­zem azért, mert először nem akarok osztály­zatokat állítani fel egyes kérdésekben (Helyes­lés a jobboldalon.) és azt mondani, hogy egy kategóriája a kérvényeknek csak amúgy egysze­rűen ntasíttatik a minisztériumhoz, egy másik kategóriája pedig a háznak pártolásával vagy ál­lásfoglalásával. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Moz­gás balfelöl.) Ez nagyon helytelen lenne, mert így semmiféle parlamentje a világnak, semmi­féle legisláczió nem cselekszik helyesen, és nemcsak a parlamentáris úzus, de minden legiszláczió házszabályai is tiltják azt, hogy ötletszerűen felvetett oly kérdéseket, a melyek elvi vagy érdemi fontossággal bírnak, ezen inczidensek alkalmából állásfoglalás által pre­judiczioze elintézzenek. (Élénk helyeslés jobb­felöl. Mozgás a baloldalon.) Hiszen a házszabá­lyoknak igen sok rendelkezésében és pedig nemcsak a mienkóiben, de a világ összes parlamentjeinek házrendjeiben és pedig épen a kisebbség védelmére is és azon eszmék védel­mére, a melyek sokszor a kisebbség programm­jában vannak és a melyekért küzd, a me­lyekért való harcz az ő feladatát ós hivatá­sát képezik az ő hite szerint a jövő eszméi, meg van mondva, hogy nem szabad a házat egyik vagy másik kérdéssel meglepni, hanem minden kérdés a kellő előkészítés, a kellő érdemleges megfontolás után vitetik a fórum elé ós csak ezen alapon intéztetik el. (Élénk helyeslés jobbfelöl. Mozgás a baloldalon.) Mi ennek a filozófiája t. ház? Az, hogy nem szabad prejudieziózus állást foglalnia a törvényhozás­nak oly kérdésekben, a melyek kellőképen tisztázva, megérlelve és az elhatározásra készen nem állanak. (Élénk helyeslés jobbfelöl. Mozgás a baloldalon.) Preczipitálni, meglepni a tör­vényhozást nem szabad ós nem helyes, nem helyes pedig semmiféle ebnek, semmiféle kér­désnek, semmiféle politikai párt elvének érdeké­ben ; sem a kisebbség, sem a többség érdeké­ben. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon. Moz­gás balfelöl f) Mit mondott kérem Páder kép­viselő úr? Páder Rezső: Azt mondtam, hogy akkor nincs kórvónytárg3^alás! Széll Kálmán miniszterelnök: Hát majd ezt is megmagyarázom, ha nem érti Páder Rezső képviselő úr; (Derültség és tetszés jobbról.) én mélyebben mentem bele a kérdésbe ós nem ilyen aprólékos taktikai fogásokhoz nyúlva utasítottam el, hanem mélyébe mentem a kér­désnek, hogy megmagyarázzam Páder Rezső úrnak, a ki úgj r látszik még most sem érti... (Elénk derültség és tetszés jobbfelöl.) Páder Rezső: Nem, nem! (Mozgás és zaj a baloldalon,) Széll Kálmán miniszterelnök: ...hogy a törvényhozás magas feladataival, kötelessé­geivel, felelősségével ellenkezik, inczidentális alkalmakat felhasználni arra, hogy érdemleges kérdésekben elvi állást foglaljon akkor, mikor azok érdemlegesen el nem rendezhetők. (Élénk helyeslés jobbról.) De tovább megyek, mert erre is azt mond­hatná Rakovszkj^ István képviselő úr, hogy ez csak formai elutasítása az ő kérdésének ós nem egyenes. válaszadás. Én válaszolok, töb­bet akarok mondani, bár érzem, hogy a kér­dés kényes, hogy az a kérdés, a melyet most itt igen nagy ügyességgel felszínre vetett Rakovszky István képviselő úr, hogy abból talán mint gombolyagból a választási kam­pány számára kigombolyítson és kivonhasson sok mindenféle fonalat. Rakovszky István: Én őszintén kér­deztem ! Széll Kálmán miniszterelnök: ... el­ismerem az ÜD-yesséo-ót; mondom, elismerem, hogy ez igen kényes matéria,, igen kényes vonatkozások, alkalmasak, hogy sarokba szo­rítsák az ellenfelet: ha félne tőlük. Én nem félek. Úgy érzem magamat, mikor ennek a fejtegetésébe bocsátkozom, mintha egy töré­keny edényt vennék a kezembe, a melyet ép­ségben akarok tartani, nem akarom leejteni a földre, meg kell jól fognom, de nem aka­rom annyira megszorítani, hogy a törékeny edény a kezemben eltörjön. (Élénk tetszés jobb­felöl.) Hát megpróbálom. (Halljuk! Halljuk!) Azt nem tartom feladatomban levőnek, hogy én itt a t. képviselő úrnak akár a gönczi levélnek, akár Tisza Kálmán beszédének ana­lizisót adjam. Ez nem feladatom és semmi­képen sem kötelességem. (Helyeslés jobbról.) A kérdéshez akarok szólni egész objektivitás­sal. (Halljuk! Halljuk!) Azt mondja a t. képviselő úr, hogy a határidőüzlet eltörlése azt jelenti, hogy a, föld­mívelőnek — mert a frázisokból kivetkőztetve, milyen az idegenek zsarolása, stb. — azt jelenti, hogy a földmívelőnek és a gazdának sorsát megjavítsuk és hogy a gabonának árát általában emeljük. Említette a csornai-esetet. Rakovszky István: Azt nem mondtam! Széll Kálmán miniszterelnök: Igaz, nem így mondta, hanem azt mondta, menjek el Csornára ós nézzem meg a hetivásáron, hogy tíz óráig nem vesz senki búzát, mert várják a budapesti sürgönyt, tíz óra után jön, hogy az ár tíz fillérrel leszállt és akkor ahhoz iga­zodik a búza ára T. ház! Én magam is gazda vag}'ok és magam is azt szeretem és kivánom egyénileg is, nemcsak az országnak, de ma

Next

/
Thumbnails
Contents