Képviselőházi napló, 1896. XXXVII. kötet • 1901. szeptember 3–szeptember 5.

Ülésnapok - 1896-729

729. országos ülés 1901, szeptember 5-éu, csütörl ököu. 5.3 Erről van most szó, és ezt én ellenzem. Ellenzem azért, mert először nem akarok osztályzatokat állítani fel egyes kérdésekben (Helyeslés a jobboldalon.) és azt mondani, hogy egy kategóriája a kérvényeknek csak amúgy egyszerűen ntasíttatik a minisztériumhoz, egy másik kategóriája pedig a háznak pártolásával vagy állásfoglalásával. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás balfelöl.) Ez nagyon helytelen lenne, mert így semmiféle parlamentje a világnak, semmiféle legisláczió nem cselekszik helyesen, és nemcsak a parlamentáris úzus, de minden legiszláczió házszabályai is tiltják azt, hogy ötletszerűen felvetett oly kérdéseket, a melyek elvi vagy érdemi fontossággal bírnak, ezen inczidensek alkalmából állásfoglalás által prejudiczioze elintézzenek. (Élénk helyeslés jobbfelöl. Mozgás a baloldalon.) Hiszen a házszabályoknak igen sok rendelkezésében és pedig nemcsak a mienkóiben, de a világ összes parlamentjeinek házrendjeiben és pedig épen a kisebbség védelmére is és azon eszmék védelmére, a melyek sokszor a kisebbség programmjában vannak és a melyekért küzd, a melyekért való harcz az ő feladatát ós hivatását képezik az ő hite szerint a jövő eszméi, meg van mondva, hogy nem szabad a házat egyik vagy másik kérdéssel meglepni, hanem minden kérdés a kellő előkészítés, a kellő érdemleges megfontolás után vitetik a fórum elé ós csak ezen alapon intéztetik el. (Élénk helyeslés jobbfelöl. Mozgás a baloldalon.) Mi ennek a filozófiája t. ház? Az, hogy nem szabad prejudieziózus állást foglalnia a törvényhozásnak oly kérdésekben, a melyek kellőképen tisztázva, megérlelve és az elhatározásra készen nem állanak. (Élénk helyeslés jobbfelöl. Mozgás a baloldalon.) Preczipitálni, meglepni a törvényhozást nem szabad ós nem helyes, nem helyes pedig semmiféle ebnek, semmiféle kérdésnek, semmiféle politikai párt elvének érdekében ; sem a kisebbség, sem a többség érdekében. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon. Mozgás balfelöl f) Mit mondott kérem Páder képviselő úr? Páder Rezső: Azt mondtam, hogy akkor nincs kórvónytárg3^alás! Széll Kálmán miniszterelnök: Hát majd ezt is megmagyarázom, ha nem érti Páder Rezső képviselő úr; (Derültség és tetszés jobbról.) én mélyebben mentem bele a kérdésbe ós nem ilyen aprólékos taktikai fogásokhoz nyúlva utasítottam el, hanem mélyébe mentem a kérdésnek, hogy megmagyarázzam Páder Rezső úrnak, a ki úgj

r látszik még most sem érti... (Elénk derültség és tetszés jobbfelöl.) Páder Rezső: Nem, nem! (Mozgás és zaj a baloldalon,) Széll Kálmán miniszterelnök: ...hogy a törvényhozás magas feladataival, kötelességeivel, felelősségével ellenkezik, inczidentális alkalmakat felhasználni arra, hogy érdemleges kérdésekben elvi állást foglaljon akkor, mikor azok érdemlegesen el nem rendezhetők. (Élénk helyeslés jobbról.) De tovább megyek, mert erre is azt mondhatná Rakovszkj^ István képviselő úr, hogy ez csak formai elutasítása az ő kérdésének ós nem egyenes. válaszadás. Én válaszolok, többet akarok mondani, bár érzem, hogy a kérdés kényes, hogy az a kérdés, a melyet most itt igen nagy ügyességgel felszínre vetett Rakovszky István képviselő úr, hogy abból talán mint gombolyagból a választási kampány számára kigombolyítson és kivonhasson sok mindenféle fonalat. Rakovszky István: Én őszintén kérdeztem ! Széll Kálmán miniszterelnök: ... elismerem az ÜD-yesséo-ót; mondom, elismerem, hogy ez igen kényes matéria,, igen kényes vonatkozások, alkalmasak, hogy sarokba szorítsák az ellenfelet: ha félne tőlük. Én nem félek. Úgy érzem magamat, mikor ennek a fejtegetésébe bocsátkozom, mintha egy törékeny edényt vennék a kezembe, a melyet épségben akarok tartani, nem akarom leejteni a földre, meg kell jól fognom, de nem akarom annyira megszorítani, hogy a törékeny edény a kezemben eltörjön. (Élénk tetszés jobbfelöl.) Hát megpróbálom. (Halljuk! Halljuk!) Azt nem tartom feladatomban levőnek, hogy én itt a t. képviselő úrnak akár a gönczi levélnek, akár Tisza Kálmán beszédének analizisót adjam. Ez nem feladatom és semmiképen sem kötelességem. (Helyeslés jobbról.) A kérdéshez akarok szólni egész objektivitással. (Halljuk! Halljuk!) Azt mondja a t. képviselő úr, hogy a határidőüzlet eltörlése azt jelenti, hogy a, földmívelőnek — mert a frázisokból kivetkőztetve, milyen az idegenek zsarolása, stb. — azt jelenti, hogy a földmívelőnek és a gazdának sorsát megjavítsuk és hogy a gabonának árát általában emeljük. Említette a csornai-esetet. Rakovszky István: Azt nem mondtam! Széll Kálmán miniszterelnök: Igaz, nem így mondta, hanem azt mondta, menjek el Csornára ós nézzem meg a hetivásáron, hogy tíz óráig nem vesz senki búzát, mert várják a budapesti sürgönyt, tíz óra után jön, hogy az ár tíz fillérrel leszállt és akkor ahhoz igazodik a búza ára T. ház! Én magam is gazda vag}'ok és magam is azt szeretem és kivánom egyénileg is, nemcsak az országnak, de ma