Képviselőházi napló, 1896. XXXVII. kötet • 1901. szeptember 3–szeptember 5.

Ülésnapok - 1896-728

32 728. országos ülés 1901. szeptember é-én, szerdán. irányban, nem mondtam, nem mondhattam és nem is fogom mondani. A mi az ügy meritumát illeti — ne vegye a képviselő úr visszatetszőnek válaszomat — azt vagyok bátor válaszolni, hogy igenis e tekintetben a választ megfontolás tárgyává fogom tenni, megvizsgálom — mert meg kell vizsgálni ezt a dolgot — megnézem, hogy hogyan áll ez a kérdés és a szerint fogok eljárni, s annak idején ha hozzám kérdést intéznek, választ is adni. Kérem ezt a választ tudomásul venni. (Tetszés és helyeslés.) MÜlek Lajos: T. ház! Nagyon szívesen, mintán felszólalásom alkalmával magam tettem azt a- nagyon hangsúlyozott ^látszólagosa szót, ismétlem, na.gyon szívesen, beleteszem interpellácziómba. Miután ón csak egy hazafias érdeket akartam szolgálni ós senkit bántani nem akartam. Azt, hogy a, miniszterelnök úr utána néz, hogy megvizsgálja, a dolgot, nagyon helyesnek, helyénvalónak tartom és épen azért örülök, hogy interpellácziómat megtettem, mert ezáltal ez a kérdés itt az ország színe előtt tárgyalva, megvilágítva lett, a mi épen úgy érdeke ennek az országnak, mint a miniszterelnök úrnak, hogy

7 tudniillik a hírlapi közlemónynyel szemben saját hazafias álláspontját ne csak kimutassa, hanem teljesítse is. (Helyeslés a szélsőbalon.) Épen azért, mert a t. miniszterelnök úr megígérte, hogy el fog járni ezen ügyben és a törvény szellemének ós szavainak megfelelőleg megvizsgálja a dolgot ós ami amiónk, azt vissza is fogja szerezni ós vissza is szerzi, a mihez jogunk van, a választ ez idő szerint tudomásod veszem. (Elénk helyeslés a szélső haloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház ! Most, hogy a kérdéssel több idő óta foglalkozhatom, mert csak a mióta beléptem ebbe a terembe, hallottam a dologról és valóban nem is tudtam, hogy miről interpellál a képviselő úr, most egy retroszpektiv visszapillantást vetettem az ügyre, hogy miként áll az. Hát épen az ellenkezőjót mondhatom annak, a mit a t. képviselő úr interpellácziójában felhozott, mert ón azoknak, a kik nálam voltak, azt mondottam, hogy teljes készséggel fogok foglalkozni a dologgal ós a szerint fogok majd eljárni. Tehát épen ellenkezőjét mondottam annak, a mi a képviselő úr által felemlített közleményben foglaltatik. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. házat, tudomásul veszi-e a miniszterelnök úr válaszát Mülek Lajos képviselő úr interpellácziójára? (Igen!) A ház a választ tudomásul veszi. Következik Ernszt Sándor képviselő interpellácziója a privigyei politikai üldözések tárgyában. Ernszt Sándor: T. képviselőház! Hogy én tegnap bejövet ma; már szót emelek, annak szintén a t. miniszterelnök úr az oka, mert nagyon rövid életűvé tette jelen parlamenti szereplésemet. T. képviselőház! Mi háromszor vettünk részt pótvála,sztásokban ezen kormány Két alkalommal elbuktunk volt, de ezen bukásokért itt a házban szót nem emeltünk. Most azonban, mikor győztünk ezen választáson, kötelességemnek tartom a miniszterelnök urat itt a ház előtt, a legnagyobb nyilvánosság előtt megkérdezni, vájjon tudomással bir-e azokról a dolgokról, a melyek egyre folynak az én választókerületemben? (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) T. képviselőház ! A mélyen tisztelt miniszterelnök úr ismételten nyilatkozott arról, hogy az ő miniszterelnöksége alatt a. választások teljesen korrektül és jól folynak. A mi ezt a dolgot illeti, ez már csak azért sem volt reánk nézve annyira, plauzibilis, mert mi nem vettünk részt azokon a vidékeken pótválasztásokban, a hol azelőtt az atroczitások előfordultak. (Úgy vem! bal felöl.) Most azonban, a mint első ízben Nyitramegyébe tettük lábunkat és a mint Nyitraniegyóben választásra, mentünk, oly dolgok fordulnak elő, hogy nagyon sajnálom, hogy szót kell emelnem azokért a dolgokért. Kern volnék azonban méltó választóim* bizalmára, ha ezeket a dolgokat itt meg nem említeném. Mólyen tisztelt képviselőház ! Midőn valakit azért, mert engem éljenzett, a közigazgatósági hatóságok beczitálnak és elítélnek; midőn a közigazgatási hatóságok az embereket messze földről beidézik, ítélet nélkül visszaküldik és újból beidézik olyan dolgokért, a melyek semminemű büntető törvénykönyvben nem fordulnak elő, midőn a közigazgatási hatóságok éjnek idején beküldik a csendőrsóget, hogy kutassák a házakban, hogy ki éljenzett engem: akkor ón nem hallgathatok, akkor ennem értem, hogy most is, a midőn egy pár nappal ezelőtt egy kitűnő beszámoló beszédben azt mondották, hogy az erőszakoskodás nem normális eszköze a kormánynak, nem értem, hogy egyeztessem ezeket össze a történtekkel. Akkor azt kell mondani, hogy ez a parcziális kormányzás eszköze. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) Mélyen tisztelt ház! Mi az ellenzék fórfiai ott fent is, Nyitra vármeg}

7

ében is azt akarjuk bebizonyítani, hogy most más törvény ós más éra van, de a választóközönsóg és a választópolgárok nem tudnak megnyu-