Képviselőházi napló, 1896. XXXVII. kötet • 1901. szeptember 3–szeptember 5.

Ülésnapok - 1896-728

20 728. országos ülés 1901, nem tudna egymással megegyezni: (Ügy van! a szélső baloldalon.) akkor a kérdést az előterjesztett adatok alapján ő Felsége fogja eldönteni.* Molnár Jenő: Az előterjesztett adatok alapján. Rátkay László: T. ház! Ismétlem : ha nem állanék ilyen haldokló országgyűlés előtt, akkor talán több figyelmet és nagyobb gondot fordítanék arra, hogy ezen szakasz szellemét bővebben magmagyarázzam. De hiszen elég világosan beszél maga a szakasz, expressis verbis; nem tür az semmi magyarázatot. Kérdem tehát a t. miniszterelnök urat ós a t. többséget : tárgyalt-e egymással a két országgyűlés? Mikor? Hol? Megtudott-e egyezni egymással a két országgyűlés? Mit terjesztett ő Felsége elé döntés végett, s különösen miként történhetett az, hog}-' ő Felsége magasabb quótát állapított meg Magyarországra nézve akkor, mikor a magyar országgyűlés ezt a kérdést nem tárgyalta, s a magasabb quótát meg nem szavazta ? (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) T. miniszterelnök űr és t. többség, ha. én .magyar kormány lettem volna — eltekintve attól, hogy törvénytelen volt magának a királyi döntésnek a provokálása — nem tanácsoltam volna a királynak, hogy Magyarországra nézve a quótát emelje fel. (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) Nem érzik-e önök, t. többség, hogy a királyi méltóságot, a királyi eszményt, a király személye iránt tartozó tiszteletet ingatták meg és dobták oda vitatkozás tárgyául? Hentaller Lajos: Lequótáznü Rátkay László: Ismétlem, a mit előbb mondottam, hogy elegendő a törvény szakaszainak a felolvasása. Teljesen felesleges itt minden bővebb magyarázat, s én azt hiszem, hogy a törvén}? szelleme és a feltétlen igazságalapján vethetem oda azt a vádat a t. kormány és a t. többség elé, hogy a tételes, a szentesített törvények nem. lettek megtartva. Épen ezért a. függetlenségi párt nevében óvást emelek a királyi döntés ellen, s azt szabálytalannak tartom. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Egyébként csak maradjon meg ez a döntés. Befejezett tényeket teremtettek önök. Ez a határozat csak szaporítja, egygyel azokat a törvénytelenségeket, melyeket önök elkövettek, csak szaporítja egygyel azon törvények számát, melyek nincsenek megtartva Magyarországon. Ez a ház, a mely a törvénytelenség jegyében született, működését talán hozzá legillendőbben fejezi be így. Ez legyen a koszorú fejfáján! Az örök feledés sötétedjék felette! (Ügy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Sírhatnak a fejfára : » Született törvénytelenségszeptember 4-én, szerdán. ben, meghalt törvénytelenségben, az örök feledékenység sötétedjók felette.« (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) Lukáts Gyula jegyző: Buzáth Ferencz! Buzáth Ferencz: T. ház ! A quótaügyben hozott királyi döntés határozat tárgyát nem képezhetvén, a kérdéssel érdemileg foglalkozni nem kívánok. Nehogy azonban a tudomásulvétel félremagyarázásra szolgálhasson alkalmat, mintha mi a királyi leiratban foglalt magasabb quótához hozzájárultunk volna: az országgyűlési néppárt nevében és megbízásából ki kell nyilatkoztatnom, hogy mi mint az 1867-es alapon álló párt a közös költségek viselésének elvét elfogadjuk, (Mozgéis a szélső baloldalon.) azonban a felemelt quóta ellen foglaltunk és foglalunk állást, (Helyeslés balfelöl.) mert azt az ország pénzügyi hetyzetóvel és fizetőképességével arányban állónak nem tekintjük. (Úgy van! Úgy van!balfelöl.) Az 1867-ik évi XII. törvényezikk 21. §-a alapján ő Felsége a két kormány által elébe terjesztett adatok alapján hozza meg a döntést. Ezért, t. ház, a felelősséget teljes súlyával a kormányra hárítjuk, (Helyeslés balfelöl.) mint a mely oly adatokat bocsátott a felség rendelkezésére, a melyek az ország adózási, pénzügyi és gazdasági viszonyainak egyáltalában meg nem felelnek. (Úgy van! Ügy van! a balés a szélső baloldalon.) Kubik Béla: A legtöbb kormánypárti képviselő is kijelentette programmbeszédében, hogj- nem fogadja el a felemelt quótát. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. A miniszterelnök úr kivan szólani. (Halljuk! Halljuk!) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház! (Halljuk! Hadijuk!) A mint a t. képviselőháznak talán kegyesen emlékezni méltóztatik, ebben a kérdésben nem most először szólalok fel. Nem most először igyekszem megerőtleníteniazon érveket, melyek a királyidöntés bekövetkezte folytán e házban az ellenzék részéről felhozattak. így tehát új dolgokat alig fogok mondhatni, de a most hallott ellenvetésekhez illeszkedve, igyekszem bebizonyítani azt, hogy Rátkay László képviselő úrnak azon tétele, hogy törvénytelenség a kérdésnek ilyetén elintézése, nézetem szerint meg nem állhat, mert azt az 1867 : XII. törvényezikk ide vonatkozó rendelkezéseinek strikt, teljesen hű magyarázata nézetem szerint megdönti. Azt mondja Rátkay László t. képviselő úr, hogy már a módját a. dolognak sem tartja helyesnek, mert hát én iratnak neveztem tegnap azt az okmányt, a melynek tárgyalásáról szó van. Hát, t. ház, tisztázzuk az eszméket, mert