Képviselőházi napló, 1896. XXXVII. kötet • 1901. szeptember 3–szeptember 5.

Ülésnapok - 1896-727

14 727. országos ülés 1901. szeptember 3-án, kedden. őrnek bizonyult. (Igaz! Úgy van! a szélső haloldalon.) Buzáth Ferencz: Legalább nem kerülnek zsidókézre! Molnár Józsiás: Az elmondottak után bátor vagyok első sorban az igen tisztelt igazságügyi miniszter úrhoz, s azután a földmívelésügyi, belügyi és kereskedelemügyi miniszter urakhoz együttesen a következő interpellácziókat intézni (olvassa) : Van-e tudomása a t. igazságügyminiszter úrnak arról, hogj* az arányosítási törvény némely intézkedései a székelység ezreit igazságtalanul megfosztják közös birtokaiktól ós ezáltal földönfutókká teszik ? Szándékozik-e, erről tudomást véve, az ügy tanulmányozása után sürgős törvényjavaslatot beterjeszteni a ház elé, miáltal a további igazságtalanságok az arányosítási eljárásnál megszüntetbetők lehessenek ?« Egy második interpellácziót is vagyok bátor a földmívelésügyi, kereskedelemügyi és belügyminiszter urakhoz benyújtani, a mely következőleg hangzik (olvassa) : » Van-e tudomásuk a t. földmívelésügyi, kereskedelemügyi és belügyminiszter uraknak arról, hogy a Székelyföld, de különösen Háromszék- és Csikmegye erdő alatti községeinek lakói az 1879 : XXXI. törvényczikk, az erdőtörvény végrehajtása által nemcsak a nélkülözhetetlen tűzi ós épületfa használatában korlátoztatnak, hanem ezen kivűl az ottani viszonyok között teljesen indokolatlanul jórészt megfosztatnak kenyérkeresetük eddigi főforrásától, a marhalegeltetéstől is? Van-e tudomásuk arról, hogy már rövid idő alatt ennek következtében a székelység sok ezer családja koldusbotra jut és kivándorolni kényszerül ? Van-e tudomásuk továbbá a t. miniszter uraknak arról, hogy ezen községek legnagyobb része ugyanezen okból oly nyomorúságos állapotba, jutott, hogy egyes magánosok kapzsi érdekeivel szemben még védekezésre sem képesek ? Ha nincs tudomásuk mindezekről, szándékoznak-e arról tudomást szerezni és a szókelyek ezreinek megmentésére az ügy tanulmányozása végett az összes érdekelt székely községekbe egy, vagy több kormánybiztost kiküldeni és ezeknek a lakosok meghallgatása útján is szerzendő tapasztalatai után, az 1879 : XXXI. törvényczikk esetleges módosításával is visszaadni a székelység ezrei részére a megélhetés lehetőségét'?« (Helyeslés a hal- és szélső haloldalon.) Elnök; Az interpelláczió kiadatik a miniszter uraknak. A földmívelésügyi miniszter kivan szólani ! (Halljuk!) Darányi lgnácz földmivelósügyi miniszter: T. képviselőház! Ha t. képviselőtársam interpellácziója nem volna egyszersmind több kollégámhoz is intézve, akkor azonnal érdemileg válaszolnék. Minthogy azonban ezen interpelláczió több kollegámhoz is intéztetett, a kiknek prejudikálhatni nem vélek, méltóztassék megengedni, hogy megnyugtatásul részemről előzetes nyilatkozatot tegyek. (Halljuk! Halljuk!) Előre bocsátom azt, hogy t. képviselőtársam előadása nem volt egészen ment a túlsötót színezéstől és nem volt ment túlhajtásoktól sem. Ez azonban.nem ment fel engem attól, hogy komotyan foglalkozzam a dologgal, annál is inkább, mert ilyen panaszokat több oldalról is hallottam. Az erdőtörvényhez, t. képviselőház, mi ragaszkodni szándékozunk. Ha hibák vannak is talán a végrehajtásnál és ha vannak oly. kor visszásságok, azokat az erdőtörvény helyes, igazságos, pártatlan végrehajtása keretében orvosolhatni véljük. (Helyeslés.) A mi már most az erdőkezelést illeti, e részben úgy az egész országban, valamint a Székelyföldön is az illető erdőbirtokosok szabadon intézkednek, tennészetesen kivéve a véderdőket, a kopár területeket ós a vízmosásokat, a melyek kezelése körűi a szigorúbb ellenőrzést bizonyára mindenki méltányolni fogja. Mert természetes, hogy az olyan erdőterületeket, a melyek csak erdőművelésre használhatók, ha kivágatnak, újra be kell erdősíteni és azokat addig, a míg az erdősítés biztosítva nincsen, legeltetni nem lehet ós nem szabad. A mi már most a kötött birtokokat illeti, ott okvetlenül rendszeres üzemterveknek kell lenni. Az állani általában a kötött birtokokkal szemben jogosítva van megkövetelni, hogy az átlag sértetlenül fentartassók. A kötött birtokok tulajdonosai nem is annyira tulajdonosoknak, mint inkább haszonélvezőknek tekintendők, a kiknek nem állhat jogában a későbbi nemzedékek tulajdonát könnyelműen elfecsérelni. De a kötött birtokokat illetőleg is meg kell jegyeznem, hogy ezek használatának szabályozása tekintetében is a lehető legnagyobb előzékenységgel jártam el, úgy, hogy sehol az országban az erdőbirtokosok érdekében annyi kivétel nem történt az üzemtervektől, mint épen a Székelyföldön, a hol rendkívüli kihasználásra 12.558 katasztrális hold jelöltetett ki az utolsó öt óv alatt. A legeltetés kérdésére térve át, megengedem, hogy óvakodni kell ennek a kérdésnek