Képviselőházi napló, 1896. XXXVII. kötet • 1901. szeptember 3–szeptember 5.

Ülésnapok - 1896-727

14 727. országos ülés 1901. szeptember 3-án, kedden. őrnek bizonyult. (Igaz! Úgy van! a szélső hal­oldalon.) Buzáth Ferencz: Legalább nem kerül­nek zsidókézre! Molnár Józsiás: Az elmondottak után bátor vagyok első sorban az igen tisztelt igazságügyi miniszter úrhoz, s azután a föld­mívelésügyi, belügyi és kereskedelemügyi mi­niszter urakhoz együttesen a következő inter­pellácziókat intézni (olvassa) : Van-e tudomása a t. igazságügyminiszter úrnak arról, hogj* az arányosítási törvény né­mely intézkedései a székelység ezreit igazság­talanul megfosztják közös birtokaiktól ós ez­által földönfutókká teszik ? Szándékozik-e, erről tudomást véve, az ügy tanulmányozása után sürgős törvényjavas­latot beterjeszteni a ház elé, miáltal a további igazságtalanságok az arányosítási eljárásnál megszüntetbetők lehessenek ?« Egy második interpellácziót is vagyok bátor a földmívelésügyi, kereskedelemügyi és belügyminiszter urakhoz benyújtani, a mely következőleg hangzik (olvassa) : » Van-e tudomásuk a t. földmívelésügyi, ke­reskedelemügyi és belügyminiszter uraknak arról, hogy a Székelyföld, de különösen Három­szék- és Csikmegye erdő alatti községeinek lakói az 1879 : XXXI. törvényczikk, az erdőtörvény végrehajtása által nemcsak a nélkülözhetetlen tűzi ós épületfa használatában korlátoztatnak, hanem ezen kivűl az ottani viszonyok között teljesen indokolatlanul jórészt megfosztatnak kenyérkeresetük eddigi főforrásától, a marha­legeltetéstől is? Van-e tudomásuk arról, hogy már rövid idő alatt ennek következtében a székelység sok ezer családja koldusbotra jut és kivándo­rolni kényszerül ? Van-e tudomásuk továbbá a t. miniszter uraknak arról, hogy ezen községek legnagyobb része ugyanezen okból oly nyomorúságos álla­potba, jutott, hogy egyes magánosok kapzsi érdekeivel szemben még védekezésre sem ké­pesek ? Ha nincs tudomásuk mindezekről, szándé­koznak-e arról tudomást szerezni és a szóke­lyek ezreinek megmentésére az ügy tanulmá­nyozása végett az összes érdekelt székely köz­ségekbe egy, vagy több kormánybiztost kiküldeni és ezeknek a lakosok meghallgatása útján is szerzendő tapasztalatai után, az 1879 : XXXI. törvényczikk esetleges módosításával is vissza­adni a székelység ezrei részére a megélhetés lehetőségét'?« (Helyeslés a hal- és szélső hal­oldalon.) Elnök; Az interpelláczió kiadatik a mi­niszter uraknak. A földmívelésügyi miniszter kivan szólani ! (Halljuk!) Darányi lgnácz földmivelósügyi minisz­ter: T. képviselőház! Ha t. képviselőtársam interpellácziója nem volna egyszersmind több kollégámhoz is intézve, akkor azonnal érdemi­leg válaszolnék. Minthogy azonban ezen inter­pelláczió több kollegámhoz is intéztetett, a kiknek prejudikálhatni nem vélek, méltóztas­sék megengedni, hogy megnyugtatásul részem­ről előzetes nyilatkozatot tegyek. (Halljuk! Halljuk!) Előre bocsátom azt, hogy t. képviselőtár­sam előadása nem volt egészen ment a túl­sötót színezéstől és nem volt ment túlhajtá­soktól sem. Ez azonban.nem ment fel engem attól, hogy komotyan foglalkozzam a dologgal, annál is inkább, mert ilyen panaszokat több oldalról is hallottam. Az erdőtörvényhez, t. képviselőház, mi ragaszkodni szándékozunk. Ha hibák vannak is talán a végrehajtásnál és ha vannak oly. kor visszásságok, azokat az erdőtörvény he­lyes, igazságos, pártatlan végrehajtása kereté­ben orvosolhatni véljük. (Helyeslés.) A mi már most az erdőkezelést illeti, e részben úgy az egész országban, valamint a Székelyföldön is az illető erdőbirtokosok sza­badon intézkednek, tennészetesen kivéve a véderdőket, a kopár területeket ós a vízmo­sásokat, a melyek kezelése körűi a szigorúbb ellenőrzést bizonyára mindenki méltányolni fogja. Mert természetes, hogy az olyan erdő­területeket, a melyek csak erdőművelésre hasz­nálhatók, ha kivágatnak, újra be kell erdő­síteni és azokat addig, a míg az erdősítés biztosítva nincsen, legeltetni nem lehet ós nem szabad. A mi már most a kötött birtokokat illeti, ott okvetlenül rendszeres üzemterveknek kell lenni. Az állani általában a kötött birtokok­kal szemben jogosítva van megkövetelni, hogy az átlag sértetlenül fentartassók. A kötött birtokok tulajdonosai nem is annyira tulaj­donosoknak, mint inkább haszonélvezőknek tekintendők, a kiknek nem állhat jogában a későbbi nemzedékek tulajdonát könnyelműen elfecsérelni. De a kötött birtokokat illetőleg is meg kell jegyeznem, hogy ezek használatá­nak szabályozása tekintetében is a lehető leg­nagyobb előzékenységgel jártam el, úgy, hogy sehol az országban az erdőbirtokosok érdeké­ben annyi kivétel nem történt az üzemtervek­től, mint épen a Székelyföldön, a hol rend­kívüli kihasználásra 12.558 katasztrális hold jelöltetett ki az utolsó öt óv alatt. A legeltetés kérdésére térve át, megenge­dem, hogy óvakodni kell ennek a kérdésnek

Next

/
Thumbnails
Contents