Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-711

711. országos ülés 1901. május 17 én, pénteken. 91 lensógi esetet megállapítani úgy sem fog. Ha jjzanban magától érthető dolgokat egy tételes törvónvbe kivételként beleveszünk, akkor ki vagyunk téve annak, hogy más hasonló esetek, a melyeknél szintén nincsen összeférhetetlenség, a tiszta, világos törvénynél összeférhetetlenséget fognak eredményezni, vagy legalább is ezt fogják belemagyarázni, mert azt fogja a bizottság mondani, hogy csak azok a kivételek, a melyeket a törvény kivételekként expressis verbis megnevezett. Szerintem tehát gróf Tisza István képviselőtársamnak módosításával a világos dolgot elhomályosítjuk, a nélkül, hogy használtunk volna, másrészt — megvallom őszintén — jöhetnek olyan körülmények, a melyek következtében a képviselő közbenjárása ezen törvény alapján összeférhetetlenségi esetet képez. Méltóztassék megnézni az 1899: XLIX. törvény czikket, a mely szerint a segélyezések módja tisztán a kereskedelmi minisztertől függ; tőle függ, hogy kinek ad, milyen összeget, milyen időre, mikor vonja meg, a segélyezésen felül pedig a pénzügyminisztériumnak adatott nagy hatalom, a melylyel felmentést adhat a kereseti adó, a bányaadó alól a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója alól, a községi jövedelmi pótadó alól, sőt teljes bélyegmentességet adhat minden okmányra nézve. Méltóztassék a t. képviselőháznak meggondolni ezeket a dolgokat. Ha gróf Tisza István képviselőtársam módosítását a törvénybe fel nem veszszük, a végrehajtásnál az összeférhetetlenségi bizottság előtt egy tiszta törvény áll, a melyet az legjobb megg}^őződóse szerint fog alkalmazni. De a mint ezen módosítással a világos törvényt elhomátyosítjuk, ki vagyunk téve annak, hogy olyan esetekben, a midőn csakugyan összeférhetetlenségi eset van egy képviselőnél, nem fogja kimondani a bizottság az összeférhetetlenséget, vagy ki fogja mondani olyan esetekben, a mikor az összeférhetetlenséget nem lehetett volna megállapítani. Én azért azt hiszem, hogy e törvényszakaszt a módosítás nélkül fogadjuk el, annál is inkább, mert nekünk, az ellenzéknek, nem lehet egyéb czólunk, mint hogy a törvény minél tisztább, minél világosabb legyen, rendelkező része pedig folytonos kivételekkel el ne homályosíttassók. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter : Kórnem kell a t. házat, hogy méltóztassék gróf Tisza István indítványát elfogadni, mert a mit Rátkay László képviselő úr mondott, hogy tudniillik ha ezt a módosítást beletennők, ez elhomályosítaná a törvényt, ha pedig kihagyjuk belőle, abban az esetben nem homályosítja el, nem áll. Sem az egyik, sem a másik eset nem következik be, A. kérdés itt egészen világos. Ez befolyást a törvény többi részére ós annak magyarázatára nem gyakorol. Egészen önállóan kell ezen kérdésben határozni. A kiinduló pont, a mely az indítványozót vezette és a melyet teljes mértékben osztok, az, hogy olyan csekély kedvezmények vannak itt iparfejlesztési szempontból azoknak a, vállalatoknak biztosítva, hogy ezeket a kedvezményeket azáltal is csökkenteni ós illetőleg megvonni, hogy inkompatibilitási esetet veszünk fel. egyáltalában nem lenne helyes. Az ezen törvényjavaslatban foglalt kedvezményeknek ugyanis két lésze van. Az egyik olyan, a, melyet mindenki azonnal igénybe vehet, mihelyt olyan iparágakat valósít meg, vagy olyan gyárakat alapít, a melyekről a törvény taxatíve világosan beszól. Ezen kedvezmény épen az, a melyet a t. képviselő úr idézett, tudniillik az adómentesség. Van továbbá olyan kedvezménv. a mely az adóméntességen kivül nagyon csekély, ez azonban fakultáczió dolga, tudniillik kedvezményes só és kedvezményes szállítás. Ezek igaz, olyanok, a melyeknél igen szűk korlátok között lehetséges a favor, a mint a t. képviselő úr gyanakszik, azonban ezért megnehezíteni a dolgot — jobb, ha egészen őszintén megmondom — nem lenne helyes. Igen kérném tehát a t. képviselőházat, hogy az ipai'fejlesztós érdekében méltóztassék elfogadni az indítványt azért is, mert nem lehet tagadni, hogy sok kerületben és sok helyen a kezdeményezése ilyen jó dolgoknak rendesen az illető képviselőnek közvetett, vagy közvetlen befolyására szokott létrejönni. A képviselő nem akkor jár közbe, — mert ezt tiltja a törvény, — a mikor az engedély adatik; de a mikor egy ilyen vállalat már létrejött, mikor ezt már létrehozták, hogy abban ő részes ne lehessen ós hogy ez inkompatibilitási esetet konstituáljon számára azért, mert ez a vállalat ilyen kedvezményekben részesül a törvény által megszabott szigorú feltételek mellett . . . Polónyi Géza: És az iparkamarák véleménye alapján! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: .. .az nem volna helyes. Hiszen minden a legszigorúbban körül van irva, úgy, hogy a miniszteri favor igazán a minimumra redukáltatik. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék gróf Tisza István indítványát elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. 12*