Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-711

711. országos tilés 1901. május 17-én, pénteken. gg nyát elfogadják, hogy gróf Tisza Istvánnak beadott módosítványa kinyomassák, méltóztassanak felálláni. (Megtörténik.) A többség Rátkay László képviselő úrnak módosítványát nem fogadja el, ennek következtében a szakasz érdemileg fog tárgyaltatni. Mielőtt ennek a tárgyalására áttérnénk. az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: T. ház! Az ülést folytatjuk! Lukáts Gyula jegyző: Justh Gyula! Justh Gyula: T. ház! Kijelentem úgy magam, mint azon párt nevében, a melyhez tartozni szerencsém van, hogy gróf Tisza István t. képviselőtársam módosítványát el nem fogadhatom. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Nem fogadhatom el pedig azért, mert ez enyhítés. Elismerem azonban, hogy logikailag igaza van t. barátomnak, a mennyiben ő ugyanazt a korlátozást az érdekeltségi viszonyra, a mely az ipari ós mezőgazdasági vállalatokra nézve a 11. pontban kimondatik, itt is alkalmazni akarja, abban tehát igaza van neki, hogy a kik helyeslik az érdekeltségnek a 11. pontban javaslatba hozott korlátozását, azoknak konzequenseknek kell lenniök, s ugyanezt a korlátozást a 9. pontban is ki kell mondaniok. Minthogy azonban én nem értek egyet azzal a korlátozással sem, a mely a 11. pontban állapíttatott meg a bizottság szövegezése szerint, annálfogva nagyon természetes, hogy ón logikusan más álláspontra nem helyezkedhetem, minthogy itt a 9. pontnál sem helyeslem, hogy ez a korlátozás alkalmaztassók és törvénybe iktattassák. Ezek azok, a miket röviden megjegyezni kívántán, s csak ismétlem, hogy nem fogadom el gróf Tisza "István t. képviselőtársam módosítványát. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. ház! Méltóztassék elhinni Justh Gyula t. barátomnak, hogy én itt semmiféle kitágítást el nem fogadnók; de nem is látok benne tágítást. Hanem illogikus lenne, az egyes emberre, akár iparos, akár termelő, meghatározni az 1—11. pontokban felsorolt inkompatibilitási eseteket, és akkor aztán elzárni őt attól, hogy megállapított rendelkezések reá ne álljanak, ha bejegyezteti magát. A módosításban tehát nem látok semmiféle tágítást, s csak azt a magyarázatot látom benne megadva, hogy egyes emberre egyforma módon alkalmaztatnak az inkompatibilitási szabályok, akár be van jegyezve, akár nincs, ha kizárólag mezőgazdasággal, vagy kizárólag iparral foglalkozik. Csak azért járultam hozzá ezen módosítványhoz, mert nem látok benne semmiféle kitágítást, hanem csak azt a klarifikácziót látom benne, hogy az egyes embernél az inkompatibilitás kérdése egyforma megbirálás alá esik, akár be van jegyezve, akár nincs bejegyezve. (Helyeslés jobbról.) Elnök: Szólásra senkisem lóvén feljegyezve, kérdem, kiván-e valaki felszólalni? (Nem!) A mennyiben nem, a vitát bezárom. Következik a határoza/thozatal. A kérdést akként fogom feltemii, hogy elfogadja-e a t. ház az 5. §. 9. pontját eredeti szövegében, vagy ha nem, akkor elfogadja-e a t. ház az 5. §. 9. pontját gróf Tisza István képviselő úr módosításával. Tehát kérem a. t. ház azon t. tagjait, a kik eredeti szövegében, módosítvány nélkül fogadják el az 5. §. 9. pontját, méltóztassanak felálláni. (Megtörténik.) Kérem most a t. ház azon tagjait, a kik a 9. pontot gróf Tisza István képviselő úr módosításával fogadják el, méltóztassanak felálláni. (Meg történik.) A ház a 9. pontot gróf Tisza István képviselő úr módosításával fogadta el. Következik a 10. pont. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa a 10. pontot). Rohonyi Gyula előadó: T. képviselőház ! A 10. pont harmadik bekezdéséhez stiláris módosításom van. A törvényjavaslat szelleme azt akarja kifejezni, hogy minden oly üzleti viszony, a mely az illető pontban felsorolt esetekre vonatkozik, inkompatibilitást nem állapít meg. Javaslom tehát, hagyassák ki a harmadik bekezdés és helyébe a következő szöveg vétessék fel (olvassa): »A 10. pont rendelkezése alá nem esik azon üzleti viszony, a mely valamely pénzintézet és a kormány között az 1876 : XXXVI., az 1889 : XXX." és az 1897 : XXXII. törvényczikk rendelkezése alá eső közczólú kölcsönre vonatkozólag jött létre*. Gyakran ugyan is nem direkte a kormány és az illető intézet között létesül ez a viszony, hanem czesszió után száll át az intézetre. Hogy kétség ne merüljön fel az iránt, hogy az inkompatibilitás ilyenkor is előáll-e, azért kérem módosítványom elfogadását. (Helyeslés.) Polónyi Géza: T. képviselőház! A t. miniszterelnök úrtól az üzleti viszony természetére nézve nyert felvilágosítás után nem tehetek egyebet, mint hogy ezt köszönettel nyugtázzam, mivel úgy fogtam fel, hogy a kereskedelmi szokások szerint úgynevezett komptant, mindennapi üzletek, a melyek függési viszonyt nem állapítanak meg, az ő interpretácziója szerint nem esnek ezen tör-