Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-711

80 711. országos ülés 1901. május 17-én, pénteken. a mennyire szüksége van, hogy ne szavazhasson, s akkor a t. ház többségének határozata alapján az ellenzéken ülő képviselők nem szavazhatnak, a kormánypárton pedig, ha még annyira összeférhetlenek is, mégis szavazhatnak. Tudom, hogy ezzel szemben azt mondhatják, hogy az ellenzék is jelenthet be kormánypárti képviselőket. De nem méltóztattak a premisszát meghallgatni. Ha én ötven kormánypárti képviselőt bejelentek, miután a ház dönt a fölött, szavazhatnak-e, vagy sem, a ház az ötvenre azt fogja mondani, hogy szavazhatnak : ha pedig tizenöt ellenzékit jelentenek be, akkor azt fogják határozni, hogy nem szavazhatnak. (Ellenmondás. Zaj. Elnök csenget.) Bocsánatot kérek, ez így van. Justh Gyula: Mindent lehet utrirozni! Polónyi Géza: Megengedem, de ezt fel kell világosítani. Már most én semmi egyebet nem óhajtok, mint azt, hogy vagy az előadó úr. vagy a miniszterelnök, vagy bárki más magyarázza meg, mi értendő az üzleti viszony alatt, miután az üzleti viszony tisztán a kex*eskedelmi törvény alatt álló társaságokra van inkompatibilisként megállapítva ? Értendő-e az úgynevezett folyó üzlet, értendők-e a. komptant üzletek, értendők-e azok az üzletek is, a melyeket a 13. §. szerint kormáénak nevezett hatóságok, azoknak fejei, jószágigazgatók stb. nem is a kormány nevében, hanem saját személyükben kötöttek? Ez sincs ugyanis a 13. §. szerint kizárva. Legalább azt kell tehát kimondani hogy csak annyiban értjük kormány alatt őket, a mennyiben a kormány nevében járnak el. A fődolog, a melyre nézve felvilágosítást kérek, az, mi értendő ezen üzleti viszony alatt: érti-e a t. kormány és a mélyen tisztelt előadó azt, hogy csak akkor forog fenn inkompatibilitás, ha bizonyos tartós és állandó viszonyt létesítő üzletről van szó, a mely függési, vagy érdekeltségi viszonyt állapít meg. avagy pedig kivétel nélkül, általában véve minden üzlet az, a mely inkompatibilisnek deklarálta tik? Én az utóbbihoz is hozzájárulok ; de tudni akarom, t. ház, hogy így van-e. Azért nem alkalmatlankodom módosítással, hanem óhajtom azt, hogy a közérdek szempontjából világosan lássunk ezen kérdésben, és tisztelettel kérek, a mennyire lehet, ezen kérdésben felvilágosítást. Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk! Mozgás. Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Ha nem volnék annyira berekedve, hogy valóban nehezemre esik a beszéd, a legnagyobb passzióval mennék most végig azon eszmemeneten, a melyet Polónyi Géza t. képviselő úr fejtegetéseiben itt elénk állított, és igyekezném kifejteni ennek az egész »üzleti viszony« kitételnek természetét, horderejét, genezisét, következményeit, és azt, hogy az, a mit a t. képviselő úr belemagyaráz, vagy a mitől tart . . . Polónyi Géza: Nem tartok tőle, csak tudni akarom! Széll Kálmán miniszterelnök;. . . hát az. a mit konstatál — hiszen ne disputáljunk a szavak felett, (Derültség.) — ha ő nagyon élére állított okoskodással fel is veti, az életben nem fog oly veszedelmesnek, oly visszataszítónak, vagy olynémünek kinézni, hogy abból valami baj támadna az illető képviselőre nézve. Ezt így kellett megállapítani, hacsak attól való félelmünkben, hogy az élet az üzleti viszony meghatározásánál majd túlvisz egj'ik. vagy másik esetben bennünket a czélon, magát a czélt el nem akarjuk ejteni, mert akkor egyszerűen oly általános frázissal kellene megelégednünk, a mely épen nem lenne elegendő. A t. képviselő úr nem fogja tőlem rossz néven venni — ós talán egy kis humor is van ebben, de csak humor, ós sértés nem akar lenni, . . . Polónyi Géza: Nem baj, csak jó viccz legyen! Széll Kálmán miniszterelnök:.. . de a t. képviselő úr annyiszor emlegette és követelte az inkompatibilitás kérdésének megoldását ; annyiszor festette le az ördögöt a falra, hogy most egy kicsit megsokalja ós megijed az ördögtől. (Derültség.) Polónyi Géza: Ellenkezőleg! Széll Kálmán miniszterelnök: Én jóhiszeműleg veszem ezt és legkevósbbó sem akarok neki valamit imputámi. A t. képviselő úr azt kifogásolja, hogy az a kitétel, hogy »üzleti viszoixy« különösen annálfogva, mert bizonyos definiált és nem definiált kategóriákat állít föl. másodszor annál fogva, mert kihagyja azt, a mit az 1875-iki törvény bevett, tudniillik a »tartós« és »állandó« kifejezést, konfúziókra fog vezetni. Én jogosultnak tartom a t. képviselő úr részéről, hogy tisztázni akarja a helyzetet, csak arra figyelmeztetem, hogy véglegesen tisztázni fejtegetésekkel és felszólalásokkal. sem fogjuk. Majd tisztázni fogja az élet, de, gondolom, az irányokat megtudjuk állapítani. Hát a mi először a t. képviselő úrnak azt az ellenvetését illeti, hogy az 1875-iki törvény ellenére szövegezzük e javaslatot, és egy határozatlan szót csinálunk: ezt nem fogadhatom el, mert az 1875-iki törvény maga is üzleti viszony* kifejezést használ definicziö nélkül. Hogy azt mondja az 1875-iki törvény,