Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-725

448 725. országos ülés 1S01. június 28-án, pénteken. A magam részéről, t. ház, végeztem ezzel. Köteles voltam nyilatkozni. Nyugodtan bizom az ország ítéletére, hol az igazság. (Felkiáltások a bal- és a szélső baloldalon: Ott!) A magam részéről ezt az ügyet teljesen elintézettnek tekintem. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Elnök: Tisza Kálmán képviselő úr személyes kérdésben kér szót. Tisza Kálmán: T. képviselőház! Nem a szőnyegen levő vitába akarok beleavatkozni. (Halljuk! Halljuk!) tisztán egy személyes kérdésben kérek szót. Gajári Ödön t. képviselőtársam és barátom említette a Vatikánt. Azt méltóztattak belekiáltani: »Kérdezze meg Tisza Kálmánt!« Hát, t. ház, hogy a miatt vádolva voltam, azt mindenki tudja ; de azt is tudja, hogy Wekerle Sándor miniszterelnök a hivatalos adatok felöl vasasával bebizonyította, hogy választási támogatást a Vatikántól Tisza Kálmán nem kapott. De persze, mert ez tetszetős, méltóztatnak mindennek daczára minduntalan és most is épen felemlítni, hogy kérdezze Tisza Kálmánt. Én részemről ma már azt is mondhatom, hogy levél van a kezemben, mely igazolja, hogy még arról a felszólításról is, mely nem kér választási támogatást, csak akkor értesültem, mikor már el volt küldve a követséghez. Ez az egyik. A másik a következő : Bebizonyítható adatokkal, hogy az akkori nagykövet," gróf Paar, jelentésében megmondja, hogy ő meg is mondta az államtitkárnak, hogy itt nem a kormány és kormánypárt érdekéről van szó. mert azok a maguk többségében úgy is biztosak, de arról, hogy a római' katholikus papság, mely akkor kezdett először majdnem néppárti modorban korteskedni, ellenségeivé ne tegye Magyarország többségét. Ez volt az a dolog. Ebbe méltóztassanak belekötni, ha tetszik, de nem abba, a mit sohasem tettem. Én nem tettem; de most már igenis napirenden vannak a Vatikánhoz való folyamodások ós az ottani rendeletnek a magyar törvények fölé való helyezése. (Elénk helyeslés és éljenzés jobbfelől.) Elnök: Ugron Gábor képviselő úr kér személyes kérdésben szót. Szíveskedjenek helyüket elfoglalni a képviselő urak. Ugron Gábor: T. ház! Lévay Lajos képviselő úr támadásával szemben nagyon rövid lehetek. Lévay Lajos úr, hogy mit végzett Vikár István úrral, azt nem tudom. Lévay Lajos: Ne piszkolja a volt párttagját! Ugron Gábor: Ha Lévay Lajos úr becsületszavára állítja, hogy ahhoz a mandátumhoz úgy jutott, hogy ő semminemű, törvény által meg nem engedett eszközt fel nem használt akár a maga, akár a más pénzéből, (Zaj jobbfelöl.) akkor nemcsak, hogy az ő képviselőségét, mandátumát ismerem el szabályosnak, . . . Lévay Lajos: Törődöm is vele, hogy mit ismer el maga! (Nagy zaj.) Ugron Gábor: . . . hanem ebben a helyben bocsánatot fogok kérni. Különben úgy is jönnek a. választások, majd azok próbáját fogják adni, hogy kinek volt igaza. Gajári Ödön képviselő urnak pediglen nagyon sokat nem válaszolhatok, mert csak azt kell, bog}- kiemeljem, hog}- az ő nyilatkozata megerősítette az én álláspontomat, nem pedig hogy meggyengítette. (Derültség a jobboldalon. Igaz! Úgy van! a baloldalon.) Ne beszéljünk az én személyemről, ne beszéljünk az övéről; választási pénzekről beszéljünk és választási pártkasszáról. Nem lehetett kifogása senkinek a- volt nemzetipártiaknak személye, egyénisége ós politikája ellen. Azok hívei a hármasszövetsógnek, hivei a 07-es kiegyezésnek és 25 esztendőn keresztül mi történt velük, kik ugyanazon elvi alapon állottak, mint a kormánypárt? (Igaz! Úgy van! a bal- és a szélső baloldalon.) Mindenünnen összegyűjtött tőkékkel ós pénzekkel folyt a választások alkalmával ellenük az erőszakos politikai harcz, választások után jaedig a meggyanusítás, a megrágalmazás harcza. Lehetséges-e egy országnak fentartani önállóságát, függetlenségét, lehet-e politikai életbe, a parlamentarizmusba bevinni a valóságot, ha a kormány a maga hatalmán kivűl még nagy közerőt gyűjt össze óriási tőke képében, melylyel a választásokat befolyásolja. (Igaz! ügy van! a szélső baloldalon.) és a közönséget nemcsak hatalmával, hanem készpénzzel is megvásárolja ? (Igaz! Úgy van! a bal- és a szélső baloldalon.) Azt hiszi Gajári Ödön képviselő úr, hogy az az ország, ennek társadalma és közönsége arra, van elitélve az Isten által, hogy ezeket a visszaéléseket mindvégig ellenállás nélkül tűrje? (Zajos helyeslés a bal- és a szélső baloäalon.) Rakovszky István: Mi nem gazdagodtunk meg! Hol van a nagyobb alkotmányosság, itt vagy ott ? Vetkőzzünk le! Ugron Gábor: Hiszen az a paktum, mely létrejött az ellenzék és a kormánypárt között, midőn a jelenlegi kabinet megalakult, mely czélból törtónt? Azért, hogy azoknak az erőszakoskodásoknak, azoknak a zsarnokoskodásoknak, hogy az egész közigazgatás a társadalomra volt bocsátva, vége vettessék. (Helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) A magyar középosztálynak és társadalomnak egy nagy baja, hogy a politikai életben való szereplése csak úgy van megengedve, hogyha meggyő-