Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-725

440 725. országos ülés 1901. jnnius 28-án, pénteken. másik oldal! Mondja meg nyíltan! Ne rágalmazzon ! (Szüntelen nagy zaj minden oldalon.) Dienes Márton (feláll és néhány szót közbekiált, de szavai a szakadatlan nagy zajban nem érthetők. Éljen Ugron Gábor! kiáltások a bal- és a .szélső baloldalon- Az elnök többször csenget. Elénk felkiáltások: Halljuk az elnököt.) Elnök: Csendet kérek a karzaton! (Nagy zaj.) Gajáry Géza: Csináljon csendet az elnök, hadd éljenezzenek! (Hosszantartó, nagy zaj a szélső baloldalon.) Olay Lajos: Ki az a másik oldal, nevezze meg! í\e rággalmazzon! (Hosszantartó, nagy zaj minden oldalon. Az elnök többször csenget. Hulljuk! Halljuk!) Elnök: Egymásután tessék beszélni a képviselő uraknak, mikor a szólás sora, rajok kerül, ne egyszerre szóljanak! Olay Lajos : Ki az a másik! ? Ugron Gábor: Mikor aztán a terv sikerűi, . akkor összeülnek és ezinikus mosolylyal azt mondják: ezt a munkát jól végeztük. (Ügy vau ! Ugy van ! a bal- és a szélső baloldalon.) Pedig Gajári Ödön úr, ez a munka nem volt uri munka ! (Élénk éljenzés, tetszés és taps a 'balés a szélső baloldalon. Szónokot a bal- és a szélső baloldalról többen üdvözli]:. Nagy zaj és derültség jobbfelöl.) Vészi József: A karzaton tapsolnak, tessék a karzatot rendre inteni! (Szakadatlan, nagy zaj.) Elnök (ismételten csenget): Kérek csendet! (Hosszantartó zaj.) Kérem, tessék csendben lenni! Belitska Béni: A karzaton tapsolnak! (Szakadatlan, nagy zaj. 'Megújuló zajos felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Éljen Ugron!) Elnök: Kérek csendet! (Hosszantartó zaj és felkiáltéisok jobbról: A karzaton tapsolnak!) Ennek a, karzatnak (Az elnöki emelvény felett a jobboldali karzatszakaszra mutatva.) a kiürítését elrendelem! (Szakadatlan, nagy zaj és ellenmondások a bal- és szélső baloldalon.) Csakis ennek a, karzatnak kiürítését rendelteméi! (Ugyanarra a szakaszra mutatva. Hosszantartó zaj és ellenmondások a bal- és szélső baloldalon. Nagy zaj jobbfelöl. Elnök csenget.) Rakovszky István: A házszabályokhoz kérek szót! (Hosszantartó, nagy zaj. Felkiáltások jobbról: Halljuk Gajárit! Szűnni nem akaró nagy zaj.) Elnök (csenget): Addig, míg rendelkezésemet végrehajtják, az ülést öt perezre íelfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: T. ház! (Felkiáltások: Helyre! Helyre!) Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek helyöket elfoglalni. (Felkiáltások a baloldalon: A házszabályokhoz! Vissza kell ereszteni, a karzati közönséget! Halljuk! Halljuk!) T. ház! A tanácskozást folytatjuk. Mielőtt a tanácskozást a megkezdett vita során folytatnék, személyes kérdésben ketten kértek szót; Rakovszkj^ István képviselő úr a házszabályokhoz kivan szólni, s így neki adom a szót. (Halljuk!) Rakovszky István: T. ház! A legmélyebb sajnálatomra konstatálnom kell, hogy a t. házelnök úr, a ki a házszabályoknak leghivatottabb őre ós interpretátora, a házszabályokat figyelmen kivííl hagyta, és nemcsak a házszabályokkal, de a tételes törvénynyel is ellenkezésbe jutott. (Úgy van! balfelöl.) A t. házelnök úr a nélkül, hogy a házszabályok 242. §-a értelmében előzetesen megintette volna a hallgatóságot, kiüríttette a karzatot. Hallom és tudomásomra jutott, hogy a t. elnök úr azt állítja, hogy igenis, ő előzetesen intette volna a karzatot és a zajongókat. Én ezzel szemben ezennel kijelentem, hogy nagyon is figyeltem a t. elnök úrra, mert láttam, hogy az egész karzat tapsol, de nem vettem észre, hogy a t. elnök úr még a száját is kinyitotta volna, és nem hiszem, hogy gróf Andrássy Gyula, a ki az elnöki emelvény alatt ült és ül most is, ezen elnöki enuncziácziót hallotta volna. Mivel a törvény értelme az, hogyha, az elnök valamit enuncziál, az az illető, kinek szól az emmeziaczió, azt meghallhassa, mert csak így tehet annak eleget, ennélfogva, az elnök úrnak e]járása a. házszabályokba ütközik. A házszabályok 242. §-a ekként szól: »Ha valaki a rendet, vagy a csendet megzavarja, és az elnök egyszeri intésének sikere nincs, másodízben az 1848: IV. törvényezikk értelmében az egyes hallgató, vagy illető karzatosztályi hallgatóság kiutasít'tatik a karzatról. « Az 1848. évi idézett törvényezikk 12. §-a pedig ekként szól: »Ha egyes hallgató, vagy a hallgatóság a, tanácskozást háborgatja és az elnöki egyszeri intésnek sikere nincs, másodízben a jelen törvényre hivatkozva, az egyes hallgatót, vagy illetőleg a hallgatóságot kiparancsolhatja és annak helyét bezárhatja.« Én nem hiszem, hogy az ellenzék — az Ugron-pártot és a néppártot véve, mivel Kossuth Ferencz képviselő úrnak tiltakozását honorálom — ... (Helyeslés balfelöl.) Olay Lajos: Helyes volt! Éljen Kossuth! (Közbeszólások. Nagy zaj.) Rakovszky István: ... nem hiszem, hogy az ellenzék elismerhetné azt, hogyha az elnöki székből egy olyan enuncziáczió történik, melyet