Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-725

725. országos ülés 1901. junins 28-án, pénteken. 437 tendei alapításokon; alapítottak leginkább a kormánypárttal egyetértve, alapítottak majdnem mindig idegen pénzzel, osztrák, német pénzzel, kevés mértékben belga vagy franczia pénzzel. Legközelebb is akartak alapítani egy belga-franczia bankot és ennek alapítását senkisem gyanúsította ós senkisem támadta. Azt kérdem én a t. háztól, hogy nem az volt-e a harmincz éves politika folyton, hogy alapítottak politikából bankokat, a bankok pedig csináltak politikát? Miért van. ma előttünk az összeférhetlenség kérdése? (Halljuk! Halljuk!) Mert a politikának a bankokban elhelyezett emberei és a bankoknak a politikában és a törvényhozásban elhelyezett ügynökei itt a törvényhozás termének levegőjét elrontották és elviselhetetlenné tették. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Buzáth Ferencz: Az csak az ő privilégiumuk ! Holló Lajos: Csak az szabad, hogy ott legyen a bankalapítás! Ugron Gábor: Hát, t. ház, ha végignézek Magyarországon, azt látom, hogy bankjuk van a panszlávoknak, bankjuk van a pangermanoknak, bankjuk van az erdélyi szászoknak, bankjuk van a románoknak és nem kérdezi senkisem, honnan kapták hozzá a tőkét. Nem kérdezi senkisem. hogy hol helyezik el zálogleveleiket, hogy idegen-e az a pénz és mindenkinek, a ki a nemzetnek és az ország államiságának ellensége, meg van engedve, hogy bankot alapítson a maga czéljaira ós terveire: csak egyedül annak a pártnak, a mely a magyar függetlenség eszméjét portálja, nincsen megengedve, hogy terveinek megvalósítására bankokat létesíthessen. (Élénk hely esés a bal- és szélső baloldalon.) Olay Lajos: Elég szógyen! Ugron Gábor: Alapítottak itt már az ellenzék részéről is bankokat, de azok az ellenzék részérő] alapított bankok kicsinyek voltak és pénz nélküliek. S mi volt a következése ? Az. hogy azok a bankok sikerre nem vezettek. (Igaz! ügy van! a szélső baloldalon.) Ezért, és azért isi hogy ebben az országban a bankélet terén is legyen verseny, legyen mozgékonyság, tevékenység ós élet, hogy a milliók ne heverjenek és a vállalatok ne koplaljanak, volt czélom és szándékom idegen tőkét behozni ide az országba és ezt új szellemben ós új czélok szolgálatában felhasználni. (Elénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) De, t. ház, Gajári Ödön képviselő úr megvádolt engem azzal is, hogy én az oroszokkal szövetséget akartam csinálni, és hogy mint pártvezér pénzért, anyagi támogatásért vállalkoztam valami muszka szövetség megalapítására. Hát ez kérem tisztán a t. képviselő úrnak halluczinácziója, mert nyilatkozatombankijelentettem, hogy ezeket a magyarországi pánszláv férfiakat nem ismerem, orosz dolgokkal és politikával soha semmiféle összeköttetésbe nem voltam. Ismételhetem azt, hogy egész életemen keresztül orosz férfiakkal, vagy orosz politikusokkal soha semminemű közvetett, vagy közvetlen érintkezésben nem voltam. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Midőn Rimler elment Oroszországba, azt sem tudtam, hogy miért ment oda, azt sem tudom, hogy ott van. Két Ansichts-kártyát kaptam tőle, (Derültség balfelöl.) egyszer pedig kerülő úton levelet, a melyet Sepsiszentgyörgyön tettek postára. A levelekben semmi egyéb nem volt, mint az, hogy el van ragadtatva, hogy a muszka politikai körök mennyire ünneplik. mennyire dicsérik, és hogy el fogja nekem személyesen mondani, hogy ott miféle sikereket ért el. Én azóta sem láttam Rimler urat, csak olvasok és hallok felőle. De hát a t. képviselő úr jelen volt a delegácziónak ez évi ülésében is. Beszéltem én e delegáczióban politikáról. Beszéltem a francziákról. Ellenkezett ez az én állásfoglalásommal ? Hiszen 1870 óta, gyermekkoromtól kezdve örökké franczia barát voltam, mindig a franczia politikának hivő voltam, annak megfelelően is cselekedtem. Hát én a legutóbbi delegáczióban is Oroszország mellett szóltam? Hiszen ellenkezőleg, erélyesen hangoztattam azt, hogy a Balkán-félszigeten a mi érdekünk az, hogy semmi nagyhatalom, se Oroszország, se Olaszország tért nem foglalhat és ott lábát meg nem vetheti, mert a Balkánfélszigeten kizárólag csak nekünk állanak fenn érdekeink. (Ügy van! Úgy van! Elénk helyeslés a baloldalon.) Melyik politikai beszédem és nyilatkozatom az, a melyből indokolhatja azt, hogy egy olyan vádat emeljen velem szemben, a mely vádat még Rimler úr sem emelt, hanem csak megtetőzésűl és liczitáczióból csak Gajári Ödön úr fundált ki, hogy tudniillik én az orosz szövetség érdekében magamat pénzért kináltam és eladtam? Gondolom, hogyan történt, úgy szokott történni, hogy az emberek csak az alkalmat keresik a meggyanúsításra. Miután a francziákkal barátkozom, a drancziák meg a muszkákkal vannak szövetségben, tehát ebből következik, hogy én is az orosz szövetség barátja vagyok. De ez nem áll. Hiszen jól hallotta az utolsó delegáczióban is a t. képviselő úr, mikor én azt hangoztattam, — és ennek meg volt a politikai értelme, — hogy a Közép-tenger feletti uralom kérdésének eldőlésével fog