Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-725

725. országos ülés 1901. junins 28-án, pénteken. 437 tendei alapításokon; alapítottak leginkább a kormánypárttal egyetértve, alapítottak majd­nem mindig idegen pénzzel, osztrák, német pénzzel, kevés mértékben belga vagy franczia pénzzel. Legközelebb is akartak alapítani egy belga-franczia bankot és ennek alapítását senkisem gyanúsította ós senkisem támadta. Azt kérdem én a t. háztól, hogy nem az volt-e a harmincz éves politika folyton, hogy alapítottak politikából bankokat, a bankok pedig csináltak politikát? Miért van. ma előt­tünk az összeférhetlenség kérdése? (Halljuk! Halljuk!) Mert a politikának a bankokban el­helyezett emberei és a bankoknak a politiká­ban és a törvényhozásban elhelyezett ügynö­kei itt a törvényhozás termének levegőjét el­rontották és elviselhetetlenné tették. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Buzáth Ferencz: Az csak az ő privi­légiumuk ! Holló Lajos: Csak az szabad, hogy ott legyen a bankalapítás! Ugron Gábor: Hát, t. ház, ha végig­nézek Magyarországon, azt látom, hogy bank­juk van a panszlávoknak, bankjuk van a pangermanoknak, bankjuk van az erdélyi szászoknak, bankjuk van a románoknak és nem kérdezi senkisem, honnan kapták hozzá a tőkét. Nem kérdezi senkisem. hogy hol he­lyezik el zálogleveleiket, hogy idegen-e az a pénz és mindenkinek, a ki a nemzetnek és az ország államiságának ellensége, meg van engedve, hogy bankot alapítson a maga czél­jaira ós terveire: csak egyedül annak a párt­nak, a mely a magyar függetlenség eszméjét portálja, nincsen megengedve, hogy terveinek megvalósítására bankokat létesíthessen. (Élénk hely esés a bal- és szélső baloldalon.) Olay Lajos: Elég szógyen! Ugron Gábor: Alapítottak itt már az ellenzék részéről is bankokat, de azok az el­lenzék részérő] alapított bankok kicsinyek voltak és pénz nélküliek. S mi volt a követ­kezése ? Az. hogy azok a bankok sikerre nem vezettek. (Igaz! ügy van! a szélső baloldalon.) Ezért, és azért isi hogy ebben az országban a bankélet terén is legyen verseny, legyen moz­gékonyság, tevékenység ós élet, hogy a mil­liók ne heverjenek és a vállalatok ne kop­laljanak, volt czélom és szándékom idegen tőkét behozni ide az országba és ezt új szellemben ós új czélok szolgálatában fel­használni. (Elénk helyeslés a bal- és szélső bal­oldalon.) De, t. ház, Gajári Ödön képviselő úr megvádolt engem azzal is, hogy én az oro­szokkal szövetséget akartam csinálni, és hogy mint pártvezér pénzért, anyagi támogatásért vállalkoztam valami muszka szövetség meg­alapítására. Hát ez kérem tisztán a t. kép­viselő úrnak halluczinácziója, mert nyilatko­zatombankijelentettem, hogy ezeket a magyar­országi pánszláv férfiakat nem ismerem, orosz dolgokkal és politikával soha semmiféle össze­köttetésbe nem voltam. Ismételhetem azt, hogy egész életemen keresztül orosz férfiakkal, vagy orosz politikusokkal soha semminemű közvetett, vagy közvetlen érintkezésben nem voltam. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Midőn Rimler elment Oroszországba, azt sem tudtam, hogy miért ment oda, azt sem tudom, hogy ott van. Két Ansichts-kártyát kaptam tőle, (Derültség balfelöl.) egyszer pedig kerülő úton levelet, a melyet Sepsiszentgyörgyön tettek postára. A levelekben semmi egyéb nem volt, mint az, hogy el van ragadtatva, hogy a muszka politikai körök mennyire ünneplik. mennyire dicsérik, és hogy el fogja nekem sze­mélyesen mondani, hogy ott miféle sikereket ért el. Én azóta sem láttam Rimler urat, csak olvasok és hallok felőle. De hát a t. képviselő úr jelen volt a de­legácziónak ez évi ülésében is. Beszéltem én e delegáczióban politikáról. Beszéltem a fran­cziákról. Ellenkezett ez az én állásfoglalásom­mal ? Hiszen 1870 óta, gyermekkoromtól kezdve örökké franczia barát voltam, mindig a franczia politikának hivő voltam, annak megfelelően is cselekedtem. Hát én a leg­utóbbi delegáczióban is Oroszország mellett szóltam? Hiszen ellenkezőleg, erélyesen han­goztattam azt, hogy a Balkán-félszigeten a mi érdekünk az, hogy semmi nagyhatalom, se Oroszország, se Olaszország tért nem foglalhat és ott lábát meg nem vetheti, mert a Balkán­félszigeten kizárólag csak nekünk állanak fenn érdekeink. (Ügy van! Úgy van! Elénk helyeslés a baloldalon.) Melyik politikai beszédem és nyilatkozatom az, a melyből indokolhatja azt, hogy egy olyan vádat emeljen velem szemben, a mely vádat még Rimler úr sem emelt, hanem csak megtetőzésűl és liczitáczió­ból csak Gajári Ödön úr fundált ki, hogy tudniillik én az orosz szövetség érdekében magamat pénzért kináltam és eladtam? Gondolom, hogyan történt, úgy szokott történni, hogy az emberek csak az alkalmat keresik a meggyanúsításra. Miután a francziák­kal barátkozom, a drancziák meg a muszkák­kal vannak szövetségben, tehát ebből követ­kezik, hogy én is az orosz szövetség barátja vagyok. De ez nem áll. Hiszen jól hallotta az utolsó delegáczióban is a t. képviselő úr, mikor én azt hangoztattam, — és ennek meg volt a politikai értelme, — hogy a Közép-ten­ger feletti uralom kérdésének eldőlésével fog

Next

/
Thumbnails
Contents