Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-725

725. országos ülés 1901. június 2S-án, pénteken. 435 nyomással szemben, a melylyel velem szem­ben nemcsak véleményt akarnak kelteni, dé még vélemény-nyilvánításra is akarnak bizo­nyos egyéneket és tekintélyeket birni, meg­őrzik függetlenségüket, megőrzik férfias sza­bad véleményüket. (Helyeslés és tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Gajári Ödön képviselő úrnak, elvállalván az édes mufti szerepét, (Derültség balfelöl. Moz­gás a jobboldalon.) köszönhetem az alkalmat, hogy itt a házban a nyilvánosság előtt nyi­latkozhatom. Az az édes mufti Konstanti­nápolynak egy ismert alakja. A legsimább nyelvű mufti az, a kinek édes nyelve, finom, előkelő mosolygása, mindenki iránt való jó­indulata általánosan ismeretes. De ezt az édes muftit arra szokták felhasználni a szultánok, hogy ha valakit láb alól el kell tenni, akkor kiküldik hozzája ós olyanforma beszédekkel áll elő: »Te derék muzulmán, te nagy tehet­ség vagy, fáj nekem, (Derültség balfelöl.) hogy ezt. a szerepet el kell vállalnom, szinte restel­kedve teszem meg, de hát itt van ebben a kis zacskóban % egy kis selyemzsinór, küldte neked a szultán, te most akaszd fel magad.* (Elénk derültség a baloldalon.) Erre az a vála­szom, hogy Gajári Ödön képviselő úrnak aján­latát nem fogadom el, (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon,) tartsa meg (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) és a milyen jókat kivan, hasonló jókat kívánok hozzája. (Elénk derültség és tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Gajári Ödön képviselő úr azt mondotta, hogy én Delcassó franczia minisztertől egy­millió forintot kértein. Hát ez nem igaz. Nyi­latkozatomban kijelentettem, hogy én Delcassé minisztertől pénzt nem kértem, sem egy millió forintot, sem egymilló frankot, sem egy fran­kot, sőt pénz a köztünk való beszélgetésben. szóba sem jött. Ezért nagyon természetes, hogy a kik ellenem a vadászatot rendezik, ekképen számítanak: Hogy valami meg nem történt, azt nehéz bizonyítani, a mi törtónt, azt könnyű bizonyítani, tehát ha meg nem történt, hogy Ugron pénzt kórt, akkor neki nagyon nehéz lesz ezt bizonyítania, mert nem történt dolgot nehéz bizonyítani. Azonban fel­veszem mégis a bizonyítást. Mert ha az a levél, a, mely Rimlertől jött, Himlérnek nyi­latkozata és röpirata, velem szemben bizonyí­téknak fogadtatott el, akkor az ö levele ve­lem szemben és mellettem is bizonyító erővel kell hogy birjon. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Mert lehetetlen az, hogy Binder, ha Ugront gj^anusítja, rágalmazza, akkor iga­zat mond, de ha Rimler olyan tényeket állít, a. melyek Ugron mellett szólnak, akkor meg nincs igaza, azt eb kell hallgatni. (Elénk helyes­lés a, bal-és szélső baloldalon.) Mit mond Rimler az ő levelében'? Azt, hogy ón őt anyagilag- tönkretettem, két tak­tikai hibával. Először, mert midőn ón nem egészen három napot Parisban időztem, már a második, a búcsúlátogatás alkalmával Del­cassót úgyszólván a faképnél hagytam, midőn hirtelen felállva, magamat ajánlottam. Ha én pénzt kértem Delcassétől és ezt a pénzt tőlem megtagadta, akkor Rimler mondhatná-e azt, hogy ón tönkretettem őt azzal, hogy a búcsú­látogatás alkalmával rövidesen felkeltem ós távoztam ? Mert akkor jól tudná, hogy nem az én látogatásom rövidsége okozta az ő tönretételét. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső bal­oldalon.) De mit vet nekem szememre ? Azt, hogy én nem hoztam elő ezt a kérdést, ós nem hozva elő ezt a kórdóst. ő az ő saját terveit az ón terveimen kivűl nem valósíthatta meg. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Van ennek a levélnek egy másik része is, a melyben azt mondja, hogy az ő — Rim­ler — elkerülésével egy franczia fórfiúnak levelet küldtem és ez a. franczia férfiú most már az ón inteneziómról alaposan irformált­nak véli magát. Azt mondja, a levél (olvassa): »Meg kell vallanom, hogy Nagyságod ezen X-hez intézett levelével az én helyzetemet igen megnehezítette, miután ő magát úgy­szólván alaposabban informáltnak véli, mint a hogy én Nagyságod nagybecsű informá­czióiba beavatva vagyok. Ennek következ­tében ő főnökét Nag} 7 ságod intenczióiról hely­telenül, hogy ne mondjam, károsan befolyá­solj a.« Mit teszen ez? Azt. hogy a tőlem sze­mélyesen nyert informáczió az én akaratom és terveimre nézve nem az volt, mint a mi a Rimler úré. Továbbá, hogy abból, a miben az én intenczióm nem egyezett az övével, Rimler úrra kár hái'amlott. Már most Rimler azt irja., hogy ő nagy pénzszükségben van, tehát miből háramlott reá nézve kár? Abból, hogy a pénzkérdésben különbözött az ón in­tenczióm az ő íntencziójától. (Igaz! Ügy van! a bal- és szélső baloldalon. Mozgás jobbfelöl.) T. ház! Azt kell kérdeznem Gajári Ödön képviselő úrtól, hogy mikor még Rimler is egymillió frankot említ egy brosürjében, hon­nan vette a t. képviselő úr azt. a vádat, hogy én egymillió forintot kértem? Én azt hiszem, hogy ez az édes mufti szerepéhez legkevósbbó sem illik, (Mozgás jobbfelöl.) mert ez már nem is az igazság keresésének, hanem a liczitáczió­nak a szelleme. (Derültség és tetszés a bal- és szélső baloldalon. Mozgás jobbfelöl.') Ha igazságot akart volna bárki és nem támadást, nem hurkot 55*

Next

/
Thumbnails
Contents