Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.
Ülésnapok - 1896-724
724. országos ülés 1901. jimius 26-án, szerdán. 411 ezen kérdésben. Ez a diluált, ilyen homeopatikus alakban diluált 80 tagból álló zsűri a kinevezés rendszere mellett mindennel bir a világon, csak nem a függetlenségnek, a pár : tatlanságnak és megbízhatóságnak azon attribútumával, melyet én a magam részére mint elfogulatlan biró feltétlenül követelek. Azért, t. ház, ez az egész szervezet így, a mint van, a jövendőben nem megnyugvást fog szülni, hanem lesz a pártszenvedélyeknek egy valóságos Pandora-szelenczóje, egy örökös vita és gáncs a képviselőház* kebelében, a mely megindul harcz alakjában már akkor, mikor az elnök a nyolczvan tagot kihirdette. Hiszen, t. ház, nem mindenhol áll fenn ez a rendszer, a mi nálunk, hogy pártkörökhöz tartoznak a képviselők. Például Olaszországban ma sem divik, vagy legalább nem dívott. Ha az a feltevés áll fenn, hogy az elnök az illető pártokkal és azoknak vezérférfiaival való érintkezés mellett, — legalább az a valószínűség — transzakczió alakjában fogja ezen zsűrit kinevezni, akkor azok a férfiak, a kik ily pártkötelékekhez nem tartoznak, természetszerűleg örökre ki lesznek zárva. De ez a legkisebb baj. De kérdem a• t. háztól, hát ez a nyolczvan tag minden czikhisban újra lesz választható? Vagy pedig ugyanez a nyolczvan tag lesz minden czikhisban a zsűriként itólő bizottság tagja ? Avagy pedig végigmegyünk a képviselőház harmonikáján, hogy végűi minden képviselőre jut ilyen nobile officium? Mert ha változni fognak a tagok, akkor öt óv alatt a négyszáz képviselőnek bele kell kerülnie ezen itélő bizottságba, kivévén a horvátországi képviselő urakat, a kikről külön gondoskodás ebben a törvényjavaslatban nincsen, s akkor oda jutunk, hogy az egész képviselőház benne lesz a bizottságban. De ha ez így fog megindulni, akkor mi akadálya van annak, hogy a helyett, hogy nyolczvan kinevezett képviselőből történjék a zsűri kisorsolása, az egész képviselőházból sorsoljuk ki a tagokat ? Nem akarom részletesen fejtegetni ennek a bizottságnak nevezett, zsűrinek komtemplált, nem tudom micsoda mixtum kqmpozitumnak tkeóriáját. hanem egyet figyelmébe ajánlok a t. háznak. Azt mondja ugyanis az új javaslat, — a régi javaslatban nem volt benne, — hogy csak a képviselőház különleges határozatával lehet az elnököt ezen zsüri-kijelölési funkcziójában helyettesíteni. Méltóztassék ezt egy kissé közelebbről megnézni. Én úgy látom, hogy ezt a jó szándékot és jóakaratú törekvést azzal a czólzattal vette fel az eljáró bizottság, hogy egy garancziát vesz fel a házszabályokba és a törvénybe. Azonban közelebbről tekintve a dolgot, én ellenkező következtetésre jutok. Ugyan mikor fordulhat elő az az eset, hogy az elnököt a zsürikijelőlésben helyettesíteni kell? Ez csak azon egy esetben fordulhatna de regula elő, hogy a képviselőház elnöke súlyos betegsége okából teljesen gátolva van funkcziójának teljesítésében. Már most, ha azt mondjuk, hogy az elnököt helyettesíteni lehet, akkor ezen határozat mellet a képviselőház más esetekben is helyettesítheti az elnököt. Mert itt nincs megmondva, hogy mikor; csak az van mondva, hogy a képviselőház különös határozatával lehet helyettesíteni az elnököt ezen funkcziójában. Még az sincs benne, hogy az alelnököket, vagy melyik alelnököt lehet-e helyettesíteni? Nagyon czifra egy fogalmazás ez. Mert e konstrukezió mellett mi állhat be? Egy kormánypárti többségnek nem tetszik, hogy a képviselőház elnöke a múlt esztendőben hogyan ólt kijelölési jogával; nincs vele megelégedve. Ahhoz, hogy ezt a kijelölési jogot teljesen saját hatalmába kerítse, semmi egy éh nem kell, mint egy képviselőházi határozat, a niely ezen kijelölési joga X-t, vagy Y-t helyettesíti. Bocsánatot kérek, t. képviselőház, megfontolta-e a t. bizottság ennek a lehetőségét ós ha igen, szabad-e feltennem, hogy a bizottság ily eshetőséget akar a magyar törvény számára biztosítani ? Én nem hiszem, erről a bizottságról nem szabad feltételeznem, hogy ezt a lehetőséget szem előtt tartotta. Magam részéről veszedelmesebb dolgot nem is képzelhetek. Mert ha az elnöknek ily kijelentési jogot ad a törvény, ós a képviselőház egy határozattal mást helyettesíthet ezen jog gyakorlására, akkor, t. ház ós t. képviselőtársaim, bizony nagy kár volt a felbuzdulásért, mert ezt minden pillanatban az ellenzék ellen kijátszhatja a. mindenkori többség, úgy, a mint neki tetszik; egyszerűen olyan embert helyettesít, a. ki neki tetszik, és olyan 80 embert neveztet ki, a ki neki tetszik az összeférhetlenségi kérdés eldöntésére. Akinek ez a törvény volt az óhajtása,, annak gratulálok. En üy elmélethez, ily törvényalkotáshoz a magam részéről, a míg ép észszel birok, az ellenzék padjairól soha hozzájárulni nem fogok és nem mulaszthatom el, hogy hangos tiltakozó szavamat e törvényalkotás ellen fel ne emeljem, mert ez nem egyéb, mint konfiskácziója az összeférhetlenségi kérdésnek tisztán a kormány hatalmi körébe. Még a 8. §-ról akarok annyit megemlíteni, hogy ez ellen, mint fundamentális intézkedés ellen általánosságban is az a kifogásom 52*