Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.
Ülésnapok - 1896-723
380 723. országos ülés 1901. június 25-én, kedden. szerves kapcsolatban áll az állami fogyasztási adók biztosításával, a mely köztudomás szerint törvényeink értelmében három esztendőre történik. Tehát ennek a törvénynek és a fogyasztási adó biztosítására vonatkozó törvénynek össze kell esnie idő tekintetében, mivel ezek egymással a legszorosabb kapcsolatban vannak. Tehát vagy bizonytalan időre, vagy ha ezt nem méltóztatik elfogadni, a mint a pénzügyi bizottság is javasolta, három esztendőre történjék a meghosszabbítás, de egy esztendőre semmiesetre sem. Még egyet kívánok megjegyezni azzal a váddal szemben, a mely a városok részéről felhangzik, hogyime, az állam megakadályozza őket abban, hogy bizonyos növekedő bevételekben particzipálhassanak. Én igen nagy súlyt helyezek a városok vagyoni fejlődésére, de meg kell jegy T eznem, hogy e tekintetben bizonyos kedvezőtlen tapasztalatokat is tettem. Akkor ugyanis, a mikor a fogyasztási adók biztosítása városonként történt az összes adónemekre nézve, — s nemcsak a bor- és húsra, a mint még ma is történik, — azzal a törekvéssel találkoztunk a városok részéről, hogy ők bérbe akarták venni vagy megváltani ezeknek az adóknak beszedési jogát, azonban a legminimálisabb bérösszegekért, tehát igyekeztek maguknak minél nagyobb vállalkozói nyereséget szerezni. Ezáltal természetesen meglehetősen nagy, egyes városok százezrekre menő mellékjövedelmekre tettek szert, a melyeket tulaj donképen elvontak az államkincstártól ós ezen nagy jövedelmek alapján széles alapokon be is rendezték a maguk adminisztráczióját. így állván a dolog, azt kell hogy mondjam szigorú jogi szempontból, hogy nem ismerhetném el teljes jogosultságát annak a törekvésnek, hogy ez a nagy összeg, a melyet a városok maguknak így mellékes úton biztosítottak, a jövőre is okvetlenül, minden körülmények közt a városok részére továbbra is biztosítandók. Mindazonáltal nem akarok e tekintetben rekriminácziókba bocsátkozni és teljesen befejezettnek és lezártaknak kívánom az aktákat tekinteni ezen kérdésre nézve, s azon törekvés vezet engem is, hogy egyrészről a városok bizalmát a kormány ezen törekvéseivel szemben megnyerjem, másrészről lehetővé tegyem azt, hogy a városok az ő növekedő és saját maguk által kivetett ós fizetett pótlékaikban a növekedő összegben is particzipáljanak. Hogy az részükre teljes mértékben biztosíttassék, hajlandó leszek a részletes tárgyalásnál olyan kiegészítést javasolni (Helyeslés.) az első szakaszhoz, a mely biztosítj a a városoknak azt, hogy nem válik hátrányukra, illetőleg az állami segély összegét nem fogja diminuálni az, ha a saját maguk által kivetett pótlékok összegei növekednek, (Helyeslés.) úgy hogy meg fogják kapni az állami segélyösszeget az eddigi mórtékben ós azonkívül részesülhetnek saját pótlókaik évenként növekedő bevételeiben is. (Helyeslés.) Ennek előterjesztése után kérem a t. képviselőházat, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban elfogadni. Az 1. §-nál lesz szerencsém ezt a kiegészítést javaslatba hozni. (Elénk helyeslés.) Elnök: Következik a határozathozatal. A kérdés az, elfogadja-e a ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául: igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadták, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Dedovics György jegyző (olvassa a törvényjavaslat csímét). Lukáts Gyula jegyző: Thaly Kálmán ! Thaly Kálmán: T. ház! A czímnél néhány szóval kívánok reflektálni az igen tisztelt pénzügyminiszter úr és Tisza Kálmán t. képviselő úr kijelentéseinek egy részére. (Zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) Nem lehet beszólni, nagyon konferálnak. (Zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon. Elnök ismételten csenget.) Olay Lajos: Kaszinó! (Halljuk! Halljuk!) Thaly Kálmán: Csak igen röviden óhajtok szólani, de kérek egy kis csendet. (Halljuk! Halljuk!) A t. pénzügyminiszter úr, a midőn adatait felsorolta, számszerű adatokat is hozott fel a városok fogyasztási adójövedelmének növekedéséről, vagyis szerinte átlag véve csökkenéséről. A mint ezt már ő is kijelentette, ezeket a statisztikai adatokat mi, egyes képviselők nem ismerhetjük, következőleg nem is hozhattuk ki belőlük azt a konzecmencziát, a melyet ő kihozott. Azonban ón csak azt bátorkodom kérdezni az igen tisztelt pénzügyminiszter úrtól, hogyan van hát az, hogy noha átlag véve ő szerinte majdnem 3 millió koronával csökkentek a városok fogyasztási adóbevételei, — mert gondolom előbb 36 milliót mondott, utóbb pedig, ha jól hallottam 38—39 milliót — hogyan van az mégis, hogy a t. pénzügyminiszter úr azon városoknál, a melyek bérbe szándékoznak venni, mint a hogy ő is említette, a fogyasztási ós italmérósi adót,