Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-722

722. országos ülés 1901. június 22-én, szombaton. 363 tarifa azonban ezen konzequencziájábaii az árúforgalomban nem lett és nincs alkalmazva. Távol álljon tőlem, az a szándék, hogy ma a magyar államvasutaknak fennálló vitelbórrendszerót, magát az egész tarifa-kérdést egészében, vagy csak nagyobb részleteiben is felöleljem, miután készségesen elismerem, hogy alapjában maga a rendszer talán nem is kifogásolható, egyes hézagaiban, hibáiban pedig nemcsak orvosolható, de, a mint azt a tények bizonyítják, a kereskedelemügyi miniszter úr bizonyos jóindulattal egynémely kérdést már a rövid idő alatt is orvosolt. Vájjon egész sikerrel-e, vagy nem, azt most egészen figyelmen kivűl akarom hagyni, de kétségtenűl áll az, hogy bizonyos jóindulattal kezeltettek egyes kérdések. Arról nem akarok szólam, hogy talán a fennálló ta.rifa-rendszemek konzequencziáikónt egyes kereskedelmi ágak, hogy úgy mondjam, teljesen kiküszöböltettek a főváros kebeléből, a nélkül, hogy ezen kereskedelmi ágak az ország más városában, vagy más góczpontjába.n elhelyezésre találtak volna. Csak például hozom fel a szilvakereskedést, a melyről köztudomású, hogy az ország fővárosában nagy és jelentékeny kereskedelmi ág volt, azonban teljesen kipusztult, a nélkül, hogy az ország bármely városában ez a kereskedelmi ág elhelyezést nyert volna, úgy hogy, t. ház, részben talán a kiépült bosnyák és egyéb vasutak konzequencziái, részben talán a vitelbérek helytelen megállapítása okából a szilvapiacz Magyarországon ós Ausztriában megszűnt ós kivándorolt egészen Hamburgig. Ezekbe a részletekbe, t. ház. most nem kívánok bocsátkozni. Thaly Kálmán: Pedig érdekesek! Polónyi Géza: Beszélek másról, a mi még érdekesebb. Konkrét és sürgős panaszra kell felhívnom a t. kormány szives figyelmét azért, mert a közelgő és előttünk levő aratás feltétlenül szükségessé teszi, hogy a magyar iparos és termelő hátrányára fennálló bizonyos vitelbéri hibák sürgősen orvosoltassanak. Azért t. ház, mellőzve a nagyobb, talán fontosabb ós indokoltabb sérelmek felsorolását, a melyek azonban kérvónj^ezési úton, alaposabb indokolással előterjeszthetők lesznek ós elő is fognak terjesztetni: kizárólag egy nagy veszélyt magában rejtő intézkedés ellen hozom fel panaszomat és erre nézve sürgős orvoslást kérek. Nagyban és egészben talán fel vagyok mentve annak bővebb indokolásától, hogy mily nagyfontosságú dolog az, hogy egy állam saját őstermékeinek saját területén való átdolgozásával a másodtermókeket exportálja, mert ezáltal nemcsak az őstermékekben rejlő erőt és gazdasági előnyt élvezi, hanem a feldolgo- I zás által elért másodtermékek gazdasági hasznát is a maga számára biztosítja. Lehetetlenség, nemcsak ennek a kormánynak a hazafiságából, de bármily kormány hazafiságából is arra a konkluzumra* kell jutnom, hogy tiszta lehetetlenség az. hoarv szándékosan a maíívar ipar és termelés hátrányára állíttassanak fel vitelbérek, a melyek a, külföldi nagy ipart ós kereskedelmet kedvezményezzék a hazai ipar és termelés rovására. És ha ezen felállított tótelem ellenére mégis találok egy hézagot egy rendszerben és találok vitelbéreket, a melyek ezt tényleg eredményezik: azt kell feltételeznem, hogy ez a kormány szándékának ellenére ós talán, más tényezők közrehatásának okából úgy keletkezett, hogy a t. kormány sejtelemmel sem birt annak gazdasági hátrányáról és eredményéről. Amiről ma szólni akarok, és a mit röviden számszerűleg indokolni fogok, az, hogy tudomásomra jutott, hogy részben oly vitelbérek állanak fel, a melyek az északkeleten, keleten ós délen termelt rozs ós árpa tekintetében a magyar malmok.számára egyszerűen lehetetlenné teszik a versenyt, és ezáltal nem csak az illető termékeknek ára csökken a verseny kimaradása miatt, de horribile dictu, az osztrák malmok oly jelentékeny haszonnal kezelik ezeket a vitelbéreket, hogy egyenesen kizárják a magyar konkurrencziát oly helyeken, a hol a rozsliszt és árpagyöngy kelendőségnek örvend, vagyis a hol fogyasztási piacz van. Két dolog köztudomású. Egyik az, hogy a rozslisztnek és az árpagyöngynek tulajdonkópeni fogyasztási piacza Cseh- ós Morvaország, Karlsbad és környéke, mert a magyar ember kevesebb rozslisztet eszik, mert hiszen rendelkezésére van neki a fehér buza-liszt. De hát a nyugati részeken fogyasztják a rozsliszteket is. Köztudomású, hogy az országnak észak-keleti, keleti és déli részein rozsmalmok nincsenek, csupán Budapesten vannak ós Budapestről nyugatra van egy-két rozsmalom. Az is köztudomású, hogy Budapest országos góczpont és központi fekvésén kivűl a vízi vitelbóreknek előnyösen birtokában lehetne, ha ezen a területen a magyar államvasút ós az osztrák dunagőzhajózási társaság között kötött kartell meg nem akadályozná, a miről talán külön fogok megemlékezni, de ma ezt sem. kívánom interpelláczióm keretébe bevonni. De ezen előnyös tényezők mellett Budapesten keletkezett egy egészséges malomipar, mely, mint nagy gyáripar a külön vámterület hiányai daczára egyedül A^olt képes versenyképességét a külfölddel szemben fentartani azon I okból, mert tehnikailag rendkívül előhaladott 46"