Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.
Ülésnapok - 1896-722
722. országos ülés 1901. június 22-én, szombaton. 357 vagy legalább felvilágosítása végett valami korrektivumot kell keresnünk arra nézve, hogy félreértések e tekintetben ebből később ne származzanak. Ugyanazért azt gondolom, hogy czélszerűbb volna a 25. és 26. §-okat a bizottsághoz visszautasítani azon czélból, hogy ezt a két szakaszt hozza összhangzásba a tekintetben, hogy a törvények és rendeletek szerint magyarázást igénylő kézbesítések mikép eszközöltessenek. Mert a mint említettem, a jelenlegi fogalmazás szerint a hatóságnak meg kell arról győződni, hogy az illető, a kinek kézbesíteni akar valamit, tud-e irni ós olvasni, a mennyiben pedig nem tud, azzal szemben akkor a posta útján való kézbesítést nem lehetne igénybe venni. Kérem módosításomnak elfogadását, a mely a következő: »ütasíttassék a 25. ós 26. §. a bizottsághoz azon czélból, hogy világosan meg legyen jelölve, hogy mely esetben lehet posta útján kózbesíteni«. Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház ! Én megmutattam tegnap, hogy a mennyiben azt látom, hogy a törvényjavaslat czéljainak fentartása mellett a közönség érdekében posszibilis és elvileg helyes könnyítés eszközölhető, azt a magam részéről nemcsak vissza nem utasítom, hanem a legelőzókenyebben fogadom. De mindenfélét elfogadni még sem lehet, ós a t. képviselő úr úgy látszik. egy kis étvágyat kapott az által, hogy ón ma többet proponáltam, mint a mennyit ő tegnap akart, (Derültség.) és most azt kívánja, hogy ezek a szakaszok a bizottsághoz utasíttassanak vissza. Hát bocsánatot kérek, ón ezeket a szakaszokat egészen világosaknak tartom. Hogy posta útján történjék a kézbesítés rendszerint, az egy új dolog, az nagy vívmány, ós lényeges javítást fog előidézni, a mi különösen — és ezt a főváros közönségének megnyugtatására mondom — Budapesten fog lényeges könnyítéssel járni. Ettől tehát el nem állok. A mi azt illeti, hogy ez alól kivétel történhessék, arra azt mondja a t. képviselő úr, hogy az nincsen magyarázva és nincsen megmondva, hogy mi történjók az esetben, ha valaki irni és olvasni nem tud, és hogy ki fogja azt akkor az illetőnek megmagyarázni. Ezen aggályokat sem tartom alaposaknak. A kivételeket megengedi a törvény ós azt megmondja a 26. §-ban, a mely azt mondja, hogy oly intézkedéseket, a melyek a törvények ós rendeletek szerint megmagyarázást igényelnek, valamint a kényszerkózbesítést nem posta útján kell teljesíteni, hanem azt a hatóságok maguk, a melyek fel vannak sorolva, teljesítik. Ezen hatóságok is meg vannak nevezve e szakaszban, a mely azt mondja, hogy Budapesten a kézbesítő hivatal, más városokban ós községekben pedig a hatósági közegek, e czélból külön megbízott városi vagy községi közegek, községi és körjegyzők teljesítik. Azok a kézbesítések, melyek az illetőre nézve bajjal vagy sérelemmel járhatnak, nem postán mennek, hanem a községi orgánumok útján. Azt mondja a t. képviselő úr, hogy meg kell vizsgálni, ki tud irni és olvasni, kinek kell magyarázat, kinek nem. Hát akkor egy egész eljárást indítsunk meg az iránt, hogy ki tud irni ós olvani ? Annyi bizalommal csak kell a községi orgánumok irányában bírnunk, hogy tudni fogják, ki az, a ki irni, olvasni nem tud, kinek kézbesítsék így. kinek amúgy. Kérem a képviselő urakat, méltóztassék a szakaszt változatlanul elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kíván-e még valaki szólani? (Nem!') Ugy a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Fel fog olvastatni mindenekelőtt Papp Elek képviselő úrnak módosítása. Buzáth Ferencz jegyző (olvassa a módosítást). Elnök: Nagyon természetes, t. ház, hogy tisztán és kizárólag csak a 25. S-ra vonatkozik a módosítás, miután a ház nem határozta el, hogy a 25. és 26. §-okat együtt tárgyalja. A kérdést iíg}- fogom feltenni, hogy elfogadja-e a. t. ház a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat 25. §-át, szemben Papp Elek módosításával ? Kérem a t. ház azon tagjait, kik a szakaszt eredeti alakjában kívánják elfogadni, szíveskedjenek felállani. (Megtöriénik.) A ház a szakaszt eredeti alakjában fogadja, el. Következik már most a 26. §. Lázár Árpád jegyző (olvassa a 26—3(>. §-okat; észrevétel nélkül elfogadtatnak: olvassa a 37. §-t). ^ Elnök: A miniszterelnök úr kivan szólani. Széll Kálmán miniszterelnök: A 37. §-hoz egy módosítást van szerencsém javaslatba hozni. Ez a módosítás azzal függ össze, — de nem prejudikál semminek sem, — hogy a megyei számvitel ós pénzkezelés kérdését külön törvényjavaslatban proponálom szabályozni. Az mélyen benyúl a pénzügyi kezelésbe is és a pénzügyminiszterrel együtt hajtandó végre. Én helyesnek tartom, hogy a 37. §-ban elrendelt rendezése a vármegyei pénztári kezelésnek ós számvitelnek a pénzügyminiszterrel egyetértőieg történjók, ós abba az utasításba, a melyet adatni kérek a belügyminiszternek arra nézve, hogy az illető rendeletet kibocsáthassa, hivatkozást óhajtok a