Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-721

721. országos ülés 1901. június 21-én, pénteken. 333 biráinál is, a melyeket az illető törvényhatóság az idézett törvény 121. §-ában megadott felhatalmazás folytán a kihágási esetek bizonyos részére nézve elsőfokú hatósági hatáskörrel ruházott fel.« Ezzel ennek a törvénynek az intenczióját nem sértjük a községektől régi szerzett jogokat nem veszünk el, a közigazgatást bizonyára egyszerűbbé és gyorsabbá teszszük, s ennek alapján egy nagy életszükségletet fogunk pótolni, ha a törvényjavaslatba ezt beleszúrjuk. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Kérdem a t. ház tagjait, kiván-e valaki a szólás jogával élni ? (Nem !) A mennyiben nem, a vitát bezárom. A módosítás fel fog olvastatni. Buzáth Ferencz jegyző (olvassa Papp Elek képviselő módosítását.) Elnök: A miniszterelnök úr kivan szólani! (Halljuk! Halljuk!) Széll Kálmán miniszterelnök: Mint a t. képviselőház látja, ebben a szakaszban a mezőrendőri ós erdei kihágások ügyében fenn van tartva nagyjában az eddigi községi bíráskodás. A községi bíráskodás azonban itt meg van szüntetve a cselódügyekre nézve; ezt kifogásolja a t. képviselő úr és egy mó dosítással akar segíteni a bajon; fel akarja vétetni a javaslatba azt, hog}^ mindenki bejelentést tehessen a községnél és felhatalmazás alapján elsőfokúlag a törvényhatóság felruházhassa a községeket, a mint ez eddig volt. A törvényhatóságok kebelében megtartott tanácskozások folyamán felkerült véleményeknek egyrósze igaz, hogy a mellett volt, hogy ezt fenn kell tartani, illetőleg a mezei kihágások és rendőrségi ügyekben a községek hatáskörét nem összeszorítani, hanem kitágítani kell és többek között ezen analógiából a cselódbiráskodás fakultatív megtartása mellett is nyilatkozik ; mert eddig csak kívánatra voltak azzal felruházhatok. Voltak azonban olyan törvényhatóságok is, a melyek ellene nyilatkoztak. Ez a javaslat a középúton ment, sem nem terjeszti ki, sem nem szorítja meg nagyon a hatáskört bizonyos mértékben a mezei rendőrségi és erdőkihágások ügyében, hanem középutat tart . és ezen a középúton állapította meg a kompetencziát a községekre nézve. A mi a cselédügyet illeti, — különösen ez ellen van kifogása a t. képviselő úrnak, — belátom, hogy van a dologban valami, hogy nem lehetne-e kivételesen mégis itt-ott a törvényhatóságoknak megengedni, hogy nagyközségeket, különösen az alföldi nagyközségeket, amelyeknek értelmi ereje sokkal nagyobb, mint az ország némely részében lévő kisközségekben, felhatalmazhassanak a cselédügyben való bíráskodással. Ámbár figyelmeztetem a t. képviselő urat, hogy valami nagy hátrány a felekre nézve nem áll elő; mert ezen ügyekre nézve is helyben van a hatóság, akár a rendőrkapitány, akár a szolgabíró. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Nem mindig!) A kérdést megfontolásra minden esetre érdemesnek tartom, mert a cselédtörvény felhatalmazást tartalmazott, a melyben a törvényhatóságok a városokra, illetőleg községekre ruházhatják ezt az eljárási kört, illetőleg a a bíráskodás jogát. Miután már egy szakaszt, a 8. §-t, a bizottsághoz utasítottunk, én a módosítást ugyan úgy, a mint van, elfogadhatónak nem tartom semmi körülmények között, hanem annak a kérdésnek a módosítás alapján leendő megfontolása czóljából, hogy ne menjünk-e vissza bizonyos mértékig a létező törvényre, mely megengedi, hogy kivételesen a községek is felruházhatok a bíráskodási joggal, kérem a t. házat, méltóztassék e szakasz tárgyalását függőben tartani és a módosítást a szakaszszal együtt a. közigazgatási bizottsághoz azzal utasítani, hogy holnapig tegyen erről jelentést. (Általános helyeslés.) Papp Elek : Köszönettel veszem ! Elnök: T. ház! A vita belővén zárva, következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést. Hozzájárul-e a ház a miniszterelnök úr azon javaslatához, hogy a 14. §. a beadott módosítással visszautasítassók a közigazgatási bizottsághoz azzal, hogy holnap tegyen jelentést a háznak? Méltóztatnak ezt elíogadni'? (Elfogadjuk !) Tehát ez elfogadtatott. Következik a 15. §. Lázár Árpád jegyző (olvassa a i:>. és Ki. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 17. §-t). Széll Kálmán miniszterelnök: T. ház! Bocsánatot kérek, ón már tegnap kijelentettem második beszédemben, hogy a büntetőparancsról szóló szakaszokhoz módosításokat szándékozom előterjeszteni. (Halljuk! Halljuk!) Fel is említettem a tervbe vett három módosítást. Az első az lenne, hogy a 40 koronát szállítsuk le 30 koronára. A másik módosítás az, hogy a kézbesítésnél alkalmas közeg figyelmeztesse a feleket a jogukra, hogy ugyanis rögtön kórhetik a tárgyalást, vagy később; és végűi a harmadik módosítás arra vonatkozik, hogy a fél nemcsak a 15 napi határidőn belül kérhesse a tárgyalás kitűzését, hanem azonnal az idézés alkalmával, a mikor figyelmeztetik a büntető parancs természetére és hatályára, akkor azonnal is kijelenthesse,