Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.
Ülésnapok - 1896-721
330 tózkedése következtében tehát be fog állni az az eset, hogy a rendezett tanácsú városokban nagyon fontos rendőri ügyekben a rendőrkapitány fog intézkedni, hogy tisztán a főispántól fog függni az, hogy a polgároknak a mindennapi életben előforduló dolgaiba ki fog beleavatkozni. Az eddigi tapasztalatunk nem valami biztatót jósol nekünk arra, hogy a törvénynek ez az intézkedése a közérzülettel találkozni fog. Nagyonjól tudjuk, hog3?amúltban a rendőrkapitányoknak az első, legfőbb qualifikácziójuk csaknem országszerte kivétel nélkül az volt, hogy jó kormánypárti kortesek legyenek, (Úgy van! a szélső haloldalon.) hogy előre biztosítékot nyújtsanak arra nézve, hogyha ők rendőrkapitányok lesznek, valóságos rabszolgái lesznek a hatalomnak ; (Igás! Úgy van! a szélső haloldalon.) tehát legnagyobb részében az országnak a rendőrkapitányok qualifikáczióval, legalább olyannal, mint a minőt a törvény megkíván a polgármesterektől, nem birnak. Toborzás útján lettek ezek a kapitány urak az 1886-iki törvény értelmében kinevezve a foglalkozással birok és foglalkozással nem birok közül, a társadalom különböző rétegeiből. Én most is tudok oly rendezett tanácsú városokat, a hol a rendőrkapitány semmi más qualifikáczióval nem bir, mint azzal, hogy hosszú ideig kereskedősegéd volt, azután lett imok, mint irnok bevált jó kortesnek, és mikor az 1886-iki törvény beillesztetett a községi önkormányzatba, akkor kineveztetett rendőrkapitánynak. Ez az egyik kifogásom arra nézve, hogy az elsőfokú bíráskodás rendezett tanácsú városokban kihágási ügyekre nézve a rendőrkapitány kezébe adassék. Kifogásom tehát először az, hogy nem választott tisztviselő, másodszor az. hogy nem bir kellő qualifikáczióval és nem kívánja meg sem törvény, sem miniszteri rendelet azt, hogy olyan qualifikáczióval bírjon, a mely szükséges arra, hogy ezen a polgárokat nagyon közelről érdeklő rendőri ügyekben ítélkezhessek. (Az elnöki széket Tallián Béla alelnök foglalja el.) Másik kifogásom az, hogy a helyett hogy az által, hogy a rendőrkapitányra bizzuk a kihágási ügyekben való bíráskodást, egyszerűsítenők az eljárást, sokkal bonyodalmasabbá teszszük, mert ennek a törvénynek nem is czólja, hogy a különböző hatósági szervek hatáskörét korlátozza, vagy megváltoztassa, egyedül csak a kifogásokra vonatkozólag intézkedik ily kivételesen. Most már azoknak a törvényeknek, a melyekben a közigazgatási útra tartozó kihágási esetek felsoroltatnak, legnagyobb része a jogot egyenesen a polgármesterre bizza. A legfontosabb törvények, a minők a közegószségi törvény a vízügyi törvény, mezőrendőri törvény stb. — Valami 18 június 2l-én, péntekéin ilyen törvény van — kizárólag a polgármestert bízzák meg, hogy ezekben a törvényekben a hatósági közbelépést illető kérdésekben eljárjon. 10 törvény van olyan, a melyben az mondatik, hogy 7 vag}^ a rendőrkapitány, vagy pedig a tanács által megbízott közeg itél; de csak egyetlenegy törvéirv van, az 1895-iki, a mely kizárólag a rendőrkapitányt nevezi meg és a mely a gazdasági termények ós magvak hamisításáról szól. Ha már most, miután ez a törvény nem altér álja a törvényeknek azon intézkedéseit, a melyek szerint a polgármester jár el olyan ügyekben, a melyekben hatósági beavatkozás válik szükségessé : minden más kérdésben az illető törvónvek intézkedései szerint a polgármester lesz az első fokú hatóság, a mely intézkedik. így pélclánakokáórt a mezőrendőri törvénynek van vagy nyolcz fejezete; mind a nyolcz fejezet különböző intézkedéseket foglal magában, a melyek szerint mindenütt a polgármester az az első fokú hatóság, a mely eljár. így van a vízügyi törvényben, a mely határozottan a polgármestert bizza meg minden oly ügyben, a melyben nem engedélyezési kérdésekről ós eljárásról van szó, hanem más olyan természetű kérdésekről, a melyek különösen kihágási kérdésekkel szoros kapcsolatban vannak. Ha már most ezekben a törvényekben foglalt hatósági intézkedéseknek óriási részét továbbra is a polgármester fogja teljesíteni, magát a kihágási tények elbírálását pedig a rendőrkapitány fogja végezni: ezáltal nem gyorsítjuk és egyszerűsítjük az eljárást, hanem komplikáljuk és zavarossá tesszük, mert legtöbb esetben a hatósági közbelépés és eljárás közben tűnik az ki, vájjon kihágás követtetett-e el, vagy nem. Már most a polgármester az egész eljárás befejezte után — ha ez a törvény így marad — át kell, hogy tegye ezeket a dolgokat a rendőrkapitányhoz, a ki újra kezdi a dolgot, és megvizsgálja: követtetett-e el valósággal kihágás, vagy nem. Én tehát a ' magam részéről egyáltalában nem tudok belenyugodni abban, hogy a törvény akként intézkedjék, hogy az elsőfokú bíráskodást a rendezett tanácsú városokban a rendőrkapitány teljesítse, mert nem nyugtat meg engem a törvényjavaslatnak indokolása, a mely szerint a rendőrkapitány látszik legalkalmasabb szervnek ezen funkczió teljesítésére. Szerintem ép a rendőrkapitány látszik a legtöbb községben a legalkalmatlanabb szervnek arra, hogy ezen fontos funkcziót teljesítse, mert a rendőrkapitány igen sok helyen állást foglal el a társadalommal és magával az elöljárósággal szemben, a mely iránta a bizalmát nemcsak hogy egyáltalában Í2Í. országos ülés 1901.
