Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.
Ülésnapok - 1896-720
302 72 °- országos ülés 1901. jnnins 20-án, csütörtökön. ket még elő is mozdítják. T. barátom meg is vigasztal azzal, hogy ne gondoljam ám, hogy örökké fogok itt ülni; szándékosan mondom, hogy vigasztal, higyje meg t. barátom és Polónyi Géza képviselő úr, a ki pótlólag hozzátette, hogy halála órájáig még egy miniszterelnök úr sem ült itt. Polónyi Géza: Egy sem halt meg Magyarországon mint miniszterelnök! Széll Kálmán miniszterelnök: Hiszen ez ugyanazt teszi, (Derültséy a jobb- és a baloldalon.) hogy halála órájáig egy sem ült itt. (Úgy van!) Nem ugyanazt teszi ? (Derültség a jobb- és a baloldalon.) Ugyanazt teszi, legyen nyugodt. Ezt mondtam ón is. de a t. képviselő úr be sem várta, mit mondok, már előre kontradikálta és előre tagadásba vette, pedig nem szokásom a szó értelmének kiforga/tása. Azt mondtam tehát, hogy ez nekem vigasztalás. És higyje meg a t. képviselő úr, és nem renomirozás, ha mondom, (Halljuk! Hadijuk!) hogy engem ugyan a képviselő urak közül egyik sem fog rajta kapni és nem kap rajta senki a házon kivűl, hogy bármit tegyek azért, hogy az én életemet itt ezen a helyen meghosszabbítsam. (Úgy van! Úgy van! Tetszés jobbról és a középen.) Nem. Eszemágában sincs. Én kötelességből jöttem ide ós addig maradok, a míg a kötelesség itt tart. Nem fogok e helyről megfutamodni semmiféle nehézség elől, a míg a kötelesség itt tart. De nem is fogom ;így interpretálni ezt a kötelességet, mint sokszor a maga ügyében természetes is, ha valaki interpretálja, szubjektív módon, hanem igyekezem majd úgy interpretálni, hogy az ország érdekével egyezzék meg ez a felfogás, a melyet én a kötelesség teljesítéséről vallok. (Tetszés a jobb- és a baloldalon.) A mit tehát t. képviselőtársam mondott, az nekem csak vigasztalás. Tudom, hogy a parlamentáris miniszternek órái igen bizonytalanok az időtartamot iHetőleg; a mi ma nem történik, megtörténhetik holnap. Polónyi Géza: Nagyon melancholikus théma! (Mozgás. Halljuk! Halljuk! a jobb- és a baloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Csak visszhangja annak, a mit a t. képviselő úrtól hallottam, a mikor a legmelancholikusabb thómára, a halálra emlékeztetett. (Derültség. Igaz! a jobboldalon.) Nem szabad törvényt csinálni semmiféle szubjektív felfogások számára, senkinek a számára. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Törvényt úgy kell csinálni, hogy megállja a helyét azon motívumok alapján, a mebyekből kiindulnak a törvényhozások, azon czélokért, a mebyékért csinálják, ós az általános nagy elvek és érdekekért, a'melvekre törekesznek. Barta Ödön : A nép viszonyaiért! Széll Kálmán miniszterelnök: így fogom fel ón a dolgot és ezt vallom én is. De azt tartom, bog}- a törvényjavaslat, a mint kontemplálva van, és annak az a része is, a mérvről t. barátom szólott, a büntető parancs, azokkal a módosításokkal, a melyeket bejelentettem ós a melyeket most mindjárt fel is fogok olvasni, az említett szempontoknak megfelel. (Helyeslés jobbról.) Ha az a büntető parancs azt mondaná, és úgy állíttatnék oda, hogy az illetőnek nincs semmiféle módja arra, hogy a maga vélt sérelmét orvosolja, a maga védelmét érvényesítse ._ ; . Barta Ödön: Ez statáriumnál is rosszabb volna. Széll Kálmán miniszterelnök: Hát hiszen kérem úgy okoskodom én is, hogy ez abszurdum. (Derültség.) Endrey Gyula: Ilyen zöld szamárságot nem is tételeztünk fel. Széll Kálmán miniszterelnök: Úgy látszik, kisebb szamárságra talán képesnek tart a képviselő úr. A t. képviselő úrnak joga van rólam bármit hinni, de még sem tartom ízlésesnek az ilyen közbeszólást. (Helyeslés jobbfelöl.) A büntető parancs nem zárja ki azt, hogy mindenki érvém~esíthesse a maga védelmét. Megengedem, hogy ezt a javaslat szűkebb korlátolj közé szorítja, mint a perrendtartásban van, de azt hiszem, hogy az adminisztráczió természete, az apró-cseprő ügyek, melyekről szó van és a czél motiválja ezt. Ne tessék elfeledni, magam is voltam, nem hosszú ideig adminisztratív tisztviselő legfiatalabb koromban, ott kezdtem a közpályát és bár nagyon régen volt, tudom, hogy az aprócseprő kihágásoknál a feleknek beidózése, a tárgyalás, mely velük folyik, reájuk nézve sokkal kényelmetlenebb és terhesebb, mintha ezekben az ügyekben, ha ő nem véli magát sértve ós belenyugszik, nélküle látszik a büntető parancs diszponálni. De megadjuk neki a jogot, ki akarjuk ezt terjeszteni, a mint majd elő fogom adni, odáig, hogy nemcsak kitanítani ós megmagyarázni kell, hanem neki joga is legyen rögtön kijelenteni, hogy nem él vele, elhárítja magától és azonkívül még 15 napig lesz neki ideje. Sőt még többet akarok behozni, a miről majd szólok. Közbevetőleg jegyzem meg Páder Rezső képviselő urnak,, a ki engem esdve kórt, bár a nélkül is szívesen megteszem, hogy a törvény 26. §-a. megmondja, hogy kik kézbesítik a feleknek. Kézbesíteni fogják a községi ós városi orga-
