Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-719

284 719

' o

r

s

zi

&o

s ülés 1901 , június 19-én, szerdán. állapotáról eddigelé is mindig kellően informálva voltunk. Mert hiszen azért vannak állandó utazó ellenőreink, a kik a szövetkezetek körül előforduló minden mozzanatról, a kezelés helyességéről vagy helytelenségéről, s a vezető egyének megbízhatóságáról, vagy annak ellenkezőjéről értesítsenek, s így intézetünk igazgatósága a felmerült kérdések tekintetében minden habozás nélkül határozott véleményt mondhatott volna ; kétszeresen megnyugtató lesz azonban úgy nagyméltóságodra nézve, mint intézetünk igazgatóságára nézve, hogy az alólirott ügyvezető igazgatónak a helyszinón szerzett tapasztalatai az utazó ellenőrök eddigi tapasztalataival mindenben összevágnak.« Itt aztán beszél arról, hogy türelmetlennek, idegesnek, lázasnak neveztetik a panaszban az akczió, de ilyen rendkívüli munkát, a milyen a hegyvidéki kirendeltség munkája, máskép, mint lázasan végezni nem is lehet. Azután kiterjeszkedik részletesebben a szövetkezi ügyre ós azt mondja (olvassa): »A kirendeltség által Beregmegyében alakított szövetkezetek, egynek kivételével, a melynél a vezetés hiánya miatt stagnáczió állott be, a szövetkezetek alapításánál szem előtt tartott elvek annyira helyesek, s a vezetők annyi emberismerettel lettek megválasztva, s kezelésük ós irányuk annyira helyes, hogy az üzletrészeket pontosan fizetik, a kölcsönök kamatait és tőkerészleteit a lejáratok idején rendesen leróvják, s a kölcsönök engedélyezésénél az általunk felállított egyik elvét, tudniillik, hogy a szövetkezetek csupán csak kis kölcsönöket engedélyezzenek, annyira szem előtt tartják, hogy e szövetkezetek ebben példaképei lehetnek másoknak. (Éljenzés.) Egyegy kölcsön átlaga a 81 koronát nem haladja meg. A kölcsönök megszavazásánál is szem előtt tartják azt, hogy a kölcsön csakugyan a kölcsönkérő helyzetének javítására szolgáljon. A kölcsönök megszavazásában ott, a hol érdemes más vallásúak is folyamodtak a szövetkezetbe való felvételért, különbség nem tétetett. (Helyeslés.) így a polenai szövetkezetben találtam egy kölcsönt, mely egy izraelita fuvarosnak lovak beszerzésére, egy másikat, a mely egy szegényebb izraelitának leánya kiházasítására engedélyeztetett. Engedélyeztetett pedig ez a kölcsön Egan Ede ós a dombostelki plébános kezessége mellett/ (Éljenzés.) Bartha Miklós].* Némuljon el végre a rágalom! Darányi Ignácz földművelésügyi miniszter (olvassa): »A most mondottakkal arra is meg van ad felelet, hogy a létesített intézmények konzerválására nem fordíttatik elég gond. Ezt legalább a szövetkezeti intézményekre nézve a helyszínén szerzett tapasztalataim alapján határozottan állíthatom.« Ezután áttér Seidl Ambrus vezérigazgató úr a legsúlyosabb vádra (olvassa) : »A mi a vádirat legsúlyosabb vádját illeti, tudniillik, hogy a szövetkezeti árúraktárak szervezése a törvénjnyel ellenkeznék, ez, ha vád akar lenni, nem is Egan urat terheli, hanem az Országos Központi Hitelszövetkezetet, mert a" szövetkezeti raktárak szervezetének, úgy a mint az mai nap fennáll, az Országos Központi Hitelszövetkezet szabott irányt. Egan miniszteri biztos úr ugyanis a fogyasztási raktárakat mint külön fogyasztási szövetkezeteket kívánta szervezni, de mivel az Országos Központi Hitelszövetkezet mindig abból a Raffeisen-féle elvből indult ki, hogy lehetőleg minden szövetkezeti akcziót a hitelszövetkezetek keretében kell szervezni, a mint azt ujabban a gabonaraktárak szervezésénél, s az ipari hitelszövetkezetek keretében létesített mindennemű raktári és termelési szakcsoportok szervezésénél is szem előtt tartotta, s mivel a külön fogyasztási szövetkezetek, s a külön hitelszövetkezetek között a szerves kapcsolatot nem sikerűit megtalálni: az Országos Központi Hitelszövetkezet volt az, a mely a fog}^asztási árúraktáraknak oly alakban való szervezését ajánlotta, hogy azok több hitelszövetkezetnek együttesen szervezett üzleti ágát képezzék, a melynek igazgatását a hitelszövetkezetek kiküldötteiből, elnökeiből álló intéző bizottság teljesítse. Ez a szervezeti alap el is fogadtatott.* Azután később azt mondja (olvassa) : »A szövetkezetek alapszabályainak 22. §-a, a mely azt mondja, hogy a szövetkezet tagjai körében gazdasági ós erkölcsi érdekük előmozdítására irányuló minden működést az Országos Központi Hitelszövetkezet beleegyezésével támogathat, kétségen kívül magában foglalja a felhatalmazá.st a fenti akczióra, még ha a szövetkezeti közgyűléseken erre külön meghatalmazás nem is adatott volna, érdemben azonban ez is megtörtént. Több helyen, így Alsó-Vereczkén és Polenán megállapítottam, hogy az 1899. évi közgyűlés fogyasztási szövetkezetek alakításához hozzájárult ós elnökét megfelelően utasította és felhatalmazta, s az igazgatósági jegyzőkönyvekben minduntalan találhatni jelentéseket a tényleg megalakított szövetkezeti boltok működésének egyes mozzanatairól.« Az idézett közgyűlési határozatok ege-