Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-719

719. országos ülés 1901. június 19-én, szerdán. 271 jon tovább és hogy Légrády Károly úr kiadas­sák. (Elénk helyeslés a jobboldalon, és a középen. Zaj a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólani sBnkisem kivan, a, vitát bezárom. Következik a határozathozatal. A kérdés az, elfogadja-e a ház a men­telmi bizottság javaslatát: igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik a bizottság javas­latát elfogadják, szíveskedjenek felállni. (Meg­történik.) Kérem azokat, a kik nem fogadják el a bizottság javaslatát, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadta a mentelmi bi­zottságjavaslatát, mely szerint Légrády Károly képviselő úr mentelmi joga ez ügyre vonat­kozólag nem függesztetik fel. Következik Hentaller Lajos (írom. 1060.) képviselő úr mentelmi ügye. B. Feilitzsch Arthur előadó: T. ház! A képviselőház 1901. évi február hó 1-én tar­tott ülésében hozott határozatával Hentaller Lajos képviselő úr mentelmi jogát becsület­sértés ós könnyű testi sértés vétsége tárgyá­ban felfüggesztette. Minthogy az ezen hatá­rozat alapján kiadott képviselőházi jegyző­könyvi kivonatban csak becsületsértés jelöltetik meg és a határozat akként szól, hogy a men­telmi jog felfüggesztése erre az esetre vonat­kozik, a jegyzőkönyvi kivonatban pedig a könnyű testi sértés vétségéről említés nem tétetik, a félreértések kikerülése végett kéri a szegedi királyi főügyészség a szentesi királyi járásbíróság megkeresése alapján, hogy a, jegyzőkönyvi kivonat megfelelően kiigazít­tassók. A mentelmi bizottság meggyőződvén arról, hogy a, jegyzőkönyvi kivonat tényleg félre­értésekre adhat okot és megállapítván azt is, hogy 1900. évi deczember hó 11-én tartott üléséből ezen ügyre vonatkozólag beterjesztett jelentése és javaslata sem eléggé határozott, habár abból kétségtelenül megállapítható, hogy a mentelmi jog felfüggesztése a könnyű testi sértéssel elkövetett vétségre is vonatkozik, indítványozza, hogy mondja ki a ház, hogy folyó évi február hó 1-ón tartott ülésében ho­zott határozatával Hentaller Lajos ország­gyűlési képviselő úrnak mentelmi jogát nem­csak a becsületsértés, hanem a könnyű testi sértés vétségének ügyére vonatkozólag is füg­gesztette volt fel. Kérem a javaslat elfoga­dását. Elnök: Kíván valaki szólani? Ha nem, felteszem a kórdóst, elfogadja-e a ház a mentelmi bizottság javaslatát: igen, vagy nem? (Igen!) A ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja. Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: T. ház! Az ülést folvtatjuk. (Hall­juk! Halljuk!) Tekintettel arra, hogy a mentelmi ügyek tárgyalása hosszabb időtt vett igénybe és a mai ülés folyamára van bejelentve a joénzügy­miniszter úr két válasza interpellácziókra, va­lamint hogy az ülés elején bejelentetett az is, hogy két újabb interpelláczió fog a mai ülés folyamán előterjesztetni, javaslom a t. ház­nak, hogy a napirend azon részét, hog} T a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat vétessék tárgyalás alá, a mai ülésben ejtsük el, s térjünk át mindjárt a pénzügjnniniszter úr válaszaira. (Általános he­lyeslés.) Ehhez a ház hozzájárulván, következik most a pénzügyminiszter úr válasza Kulmann János képviselő úrnak a gyógy-fürdőhelyeken eszközölt új építkezések adómentessége tár­gyában hozzá intézett mterpellácziójára. (Hall­juk! Halljuk!) Lukács Lászlópénzügymíniszter: T. ház! Kulmann János képviselő úr egy interpellá­cziót intézett hozzám, melyben utalva arra, hogy az 1876 : XIV. tör vény czikkben, vagyis a közegészségügy rendezéséről szóló törvény­nek 103. §-ában biztosított adómentesség nem minden egyes esetben kezeltetik az egyes ha­tóságok által a törvénynek és e tekintetben kiadott 1878. ós 1892. évi miniszteri rendele­tek értelmében, azt a kérdést intézte hozzám: »hajlandó vagyok-e egy kibocsátandó pótren­delettel ezen eljárást szabályozni akként, hogy a húsz évi adómentesség azon építkezésekre nézve is megadassák, melyek a hivatkozott körrendelet közzététele után gyógyfürdői jel­leggel felruházott nyaralóhelyeken a húsz évi határidő lejárta, előtt létesíttetnek ?« Erre az interpelláczióra, t. ház, méltóz­tassék megengedni, hogy a következőkben válaszoljak. (Halljuk! Halljuk!) Nem vagyok egészen tisztában azzal, vájjon a t. képviselő­társain úgy interpretálj a-e a kiadott törvényt, mint a hogyan azt a pénzügyi hatóságok eddig minden egyes esetben interpretálták, vagy máskép? Ha úgy interpretálja, mint a hogyan ón és a pénzügyi hatóságok eddig interpre­táltuk, akkor pótrendelettel való intézkedésre szükség nincs, mert a törvénynek és a ren­deleteknek a húsz évi adómentesség tekinteté-

Next

/
Thumbnails
Contents