Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-718

718. országos ülés 1901. június 18-án, kedden. 245 ujabban ismételni akarjuk azokat a törvényben, akkor tegyük hozzá, hogy a felülvizsgálati kórelem épúgy felfüggeszti a további végrehajtási lépéseket, mint a felebbvitel.Vagy tegyük hozzá azt, a mivel szintén megelégszünk, mert más kifogásunk ez ellen nincs, mint az, hogy az alispán és a közigazgatási bizottság két különböző fórumnak tekintessék, hogy akkor, a midőn nyilvánvaló és köztudomású, hogy abban az ügyben ugyanaz a referens a második fokon, mint az első fokon, — hiszen nem kételkedünk az illető jóhiszeműségében ós intakt voltában, de az igazság, t. ház, csak egy lehet, — ha tehát ő az első fokon igaznak talált valamely eljárást, néni találhatja ugyanazt az eljárást a második fokon nem igazságosnak és jogtalannak; a szubjektív, igazság egy és ugyanaz mind a két fórumnál, mert ugyanazon referens működik az ügyben és ugyanazon eljáró közegek hagyják jóvá a határozatokat; a memryiben tehát ezek ellen a felcbbezéseket kizárni méltóztatik, akkor mondjuk ki korlátozásként, hogy azon esetekben, a midőn ugyanazon referens működött az első és második fokon, ezek ellen nem terjed ki a felebbezés joga. Mindezek biztosítékot képeznek arra vonatkozólag, hogy a vármegye hatóságától felébb ne vitessék egy ügy, a mi az országra nézve hátrányos ós káros. A javaslat második része, a mely ellen innen támadás intéztetett, a bűntetőparancs. (Halljuk! Halijuk!) Én erre nem óhajtok nagyobb inertekben kiterjeszkedni, mert azt az elvet, hogy senkit sem lehet megbüntetni megidózés és meghallgatás nélkül, a magam részéről sem áldozom fel szívesen, és nem is látok ebben a fenforgó esetben oly ténykörülményeket, a melyeknél fogva ezt az elvet áldozatul kellene hozni. De mi a javaslat álláspontja? Az, hogy ma úgy vannak a közigazgatási szervek és hatóságok megállapítva, hogy a községtől távol fekszik az intéző hatóság, például a szolgabiróság; ennek következtében arra a félre nézve csak előnyös lehet, ha azzal kinálja meg az a felsőbb hatóság: Te ügyfél, vagy bejössz és befizetsz négy-öt avagy 20 korona bírságot, vagy ha ezzel nem vagy megelégedve, hagyd oda dolgodat ós jöjj el munkanapokon, vagy máskor is székhelyemre; tanúidat is hozd magaddal, szóval bocsátkozzál tárgyalásba, ha pedig ezen kellemetlenségtől meg akarod magadat váltani, akkor fizesd meg a bírságot! De mindennek az a szuppozicziója, hogy mai közigazgatási rendszerünk akként van megállapítva, hogy a fél lakóhelyén, vagy községi körzetében nem találja meg a rendelkező, az intézkedő hatóságot, őt tehát ezen kellemetlenség ellen kell védelembe helyezni. Erre beszédem második részében még ki fogok térni. Ez irányban azonban a védekezést nem abban kell keresnünk, hogy egy ilyen, a büntetőjogi elvekkel és a nemzet gyakorlati érzékével ós igazságérzetóvel ellentótben álló intézkedést hozzunk be, hanem abban, hogy a hatósági szervezetet vigyük el magához a közönséghez, (Helyeslés a szélső balolalon.) tegyük meg érdekében ebben az irányban azt, a mit helyesnek és szükségesnek találunk, és akkor erre a> büntető intézkedésre nem lesz szükség. Én, t. ház, még ha nem is lenne elvi kifogásom, a mint hogy van, mindaddig, a míg a közigazgatási szervezet kérdésében nem döntünk, (Uyy van •' Ugy van! a szélső baloldalon.) addig ezt az ideiglenes intézkedést közigazgatási rendünkbe most inczidentaliter, az egyszerűsítés alkalmából nem tartanám helyesnek behozni, mert ha sikerűi a közigazgatási szervezet kérdését a nép, s az ország érdekei szerint megoldanunk, akkor ezt egyszrűen elodázhatjuk néhány évre és addig az ilyen intézkedéseket, a melyek problematikus értékűek és nem voltak eddig jogrendünkbe bevezetve, jóknak ós helyeseknek nem találom. De ha elfogadtatnék a büntetőparancsra vonatkozó rendelkezés, én nem elégedném meg azon korrektivumokkal, a melyeket a t. miniszterelnök úr tegnapi beszédében említett, hogy tudniillik az idézések a fél részére megmagyaráztatnak: ezt a magam részéről nem tartom, elégségesnek, hanem rátérek arra, a mit Barta Ödön t. képviselőtársam az igazságszolgáltatási büntetőparancsra nézve itt tegnap felhozott, hogy tudniillik a félnek pozitív tényei által való hozzájárulását kell megkövetelnünk, és a mennyiben ezen hozzájárulás pozitive nincs meg, akkor ezen büntetőparancs hatálya elesik. Ez pedig elérhető az által, ha a büntetőjaarancs kibocsátása alkalmával a rendőri hatóság, a szolgabíró megszabja, hogy te reád ennyi és ennyi korona birság szabatik, a, mennyiben pedig te ezzel megelégedve nem leszel ós hozzá nem járulsz, már most a tárgyalást kitűzöm ezen és ezen napra és jelenj meg a tárgyalásra. 0 tehát vagy hozzájárni a büntetőparancshoz ős megfizeti a bírságot ós megváltja magára nézve a további kellemetlenséget, vagy nem, és akkor meg kell neki a tárgyaláson jelenni ós védekezését előterjeszteni. Ennyi legalább is az, a mit ón a magam részéről, ha fentartatik a, törvényjavaslat ezen intézkedése, helyesnek és elfogadhatónak találok. Harmadik hátránya, a javaslatnak a rendeleteknek az a masszája, a mely ebben a tör-